" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretnék belőlük egy párat mivel nekem még van hejem szivesen fogadok mindenúj donságot Fityeházáról .Fügéket is szeretnék jégfügét ,valamilyen nagyszemü téltűrőt,van ötleted?
A kérdés nem nekem szólt, de én is csak dícsérni tudom az Asimina Triloba-t, valóban finom az íze. Ha kevés a helyed, javasolnám az "egy fán 2 fajta" megoldást, hogy az idegenbeporzás is megoldóshasson. Igaz így a szép természtes koronaforma valószinűleg nem tud teljesen érvényesülni, viszont egy fával megoldhatod a problémát.
Nagyon jó lenne ha össze jön szivesen meghalgatnám .A kemencéhez nosztalgiám van.Édesanyám kenyeret sütött minden héten .Sárospatakon volt egy úgynevezett nyárikonyhánk, nagyapám úgy épitettemeg ,hogy bele volt épitve a nyrikonyha udvarfelöli falába ,a tetején füstölő volt aminek az ajtaja belül a konyhából nyilott. Mióta lehetőségem volna egy hasonlót csináltatni nemtaláltam olyan embert aki megcsinálná
HA véletlen nem jön össze januárban jó lessz később is ,keddi napokon szokott lenni ,ha képeken is szeretnél bemutatni akkr előre kell szervezni mert a könyvtárban van csk számitógépes felszerelés és azt előre kell egyeztetni a 10éves évforduló miatt meglepetésnek szerettemvolna a januárt.A pajorral kapcsolatban,kisérletezek most egy növénnyel gilisztaűző varádicsnak hívják megpróbáltam a fák közelébe ültetni egy-egy tövet hátha elüldözi őket ,bogarak ellen pemetezésre bevált ,a levéltetvek 40-50 fokos melegvíztől elpusztulnak,kipróbáltam müködik.többször kell mert ha a levelek alatt nem éri őket ujra szaporodnak különösen a szobában teleő növényeket szoktam beleforgatni egy vödör melegvizbe a növénynek nem árt alevéltezü elpusztul a vízhőmérsékltre ügyelni kell ne legyen több50 foknál
A Harcot-ot a vírussal szembeni rezisztencia miatt ajánlották(mondván ha nem fogékony a vírusra, akkor erősebb marad a növény és több esélye van a többi betegséggel felvenni a harcot).
Te melyik kajszit tartod a legjobb(ak)nak ?
Igen a Germersdorfit én is szeretem mégha a kukacos is...
Még nem szokott lenni egyszer sem 2009-ben lesz az első topiktali !!
Mert ez a topik még nagyon fiatal.
Mert még nem volt rá igény.
Mert most az összel jutott az eszembe hogy bedobom a köztudatba.
Az lenne a kívánatos ha lenne egy tali tavasszal (május) és lenne még az összel is valamikor.
Felkérjuk a Ninovargát hogy ossza meg tudását velünk 1-2 előadás keretében , van ott a gazdának egy jó kemencéje abban meg lehetni csinálni pár finom falatot ,mert kemencézni is jó.
Mert a növényekkel való foglalatosság a gasztronómia és a bor fogyasztás együtt alkotnak egy egészet.
Ezek a szaporítóanyagok, amelyek Fityeházról származnak, mind olasz eredetű, ellenálló, megbízható, oltott, fajtaazonos növények. Sajnos a magyar kertészetekből valóban lutri, hogy mit kapunk. Előbb írtam a nem termő jujubámról.
Ez egy nagyon jó hír! Folyamatosan töröm a fejem azon, hogyan lenne ez megoldható. Éppen ez az egyik fő célunk, hogy az ilyen lelkes kertész klubokat megismertessük ezekkel a gyümölcsökkel. Sajnos Ninovarga egy kicsit messze lakik, így gondoltam arra, hogy esetleg én is alkalmas lehetnék a feladatra, bár sok tapasztalatom nincsen, de napi kapcsolatban vagyok Ninovargával, így ő felkészíthetne az előadásra, csak az a gond, hogy január végén én elutazom. Nem lenne jó esetleg február végén? vagy fordulj Ninovargához, hátha el tudna utazni Pestre valamikor.
Én is tanúsíthatom, hogy nagyon jó ízű, csodálatos gyümölcs! Csak legjobb lenne belőle oltottat beszerezni, mert úgy tudom, a magról kelt bizonytalan, bár van rá esély, hogy az is jó minőségű, nagy szemű legyen, de bosszúságot okozhat, ha ennek ellenkezője 5-6 év múlva derül ki. Nekem is van két magonc, meglátjuk, mi lesz belőlük, de azért jó lenne oltvány is, az a tuti. Valaki mintha írta is volna korábban, hogy tud külföldről hozni. Jujubával is megjártam, virágzik, de nem köt, pedig már kétszer is virágzott, bemutattam már itt fényképpel is korábban ezt a példányt. A Rappaitól származó aprószemű jujubának már örültem, mert igaz, hogy aprószemű, de legalább már vásárláskor volt rajta termés.
A pajorok miatt én is izgulok, sajnos amikor az új telepítésű kivik helyét kiástam, találtam néhányat. Bizakodásra az adhat okot, hogy a szezonban majdnem 4 métert nőttek, viszont az egyik termő lemaradt egy kicsit. De a régi porzó kivijeim meg 12 éve megvannak, ezeknek még soha semmilyen bajuk nem volt. Amelyiket megtámadják, azon már nem nagyon lehet segíteni? Van valami olyan védekezési lehetőség pajorok ellen, ami a kivit nem károsítja? Csak mert vannak különböző vegyszerek, de azt én sem tudom, érzékeny-e ezekre a növény úgy, mint mondjuk a gyomirtóra.
Akkor ez azt is jelenti, hogy ha mondjuk hosszú évek alatt tényleg figyelemreméltó kertet hozok össze különleges gyümölcsfajokból, fagytűrő pálmákból, kaktuszokból, yukkákból, stb, és netalán történne velem valami, amiért nem tudnék semmit áttelepíteni, akkor egy esetleges új tulajdonos valószínűleg kíméletlenül tarolna. Ezért egy normális arborétumot sem érdemes létrehozni a világnak ezen a részén... Pesten számos köztéri trachycarpus pálmának a törzsén lévő kenderszerű bevonatot gyújtották meg öngyújtóval!
Komolyan nem tudom! 2005. februárjában -20-25 fokok voltak pl. Szeged környékén, komoly, közel 100 %-os fagykárt szenvedtek az ottani barackosok! Egyes gazdák arról számoltak be, hogy a magasabb fák tetején maradtak ép rügyek, lejjebb vesszőfagyás is volt! A talaj (hó) felett 5 centivel mért radiációs minimum szerintem -30 fokot közelítő érték lehetett arrafelé! -30 fokban a barack szerintem el kell hogy pusztuljon, márpedig a fák törzsének alsó része közel -30 fokban ácsorgott 2-3 éjszakán át! Vagy lehet a törzs már annyira vastag, hogy -30 fokban sem lesz baja?
Tegyél a kaktusz fölé 2 méterre egy mérőt, meg lógass egyet rá a kaktuszra! Ezen a héten lesz módod tesztelni, hogy mit lehet mérni a 2 különböző ponton! Kíváncsi vagyok rá, majd írj róla egy szösszenetet!
Nino valóban készített oktatófilmet, 3 részből áll, az első rész egy általános a fügéről, kiwiről és a kákiról, a 2. részben az ezen gyümölcsök sikeres termesztéséhez szükséges meteorológiai tényezőket elemzi, a 3. rész pedig egy teljes évben kíséri végig ezeket a gyümölcsöket! A 2. és a 3. rész elkészítésében én is segédkeztem, és bizton állíthatom, érdemes őket megnézni, szerintem fantasztikusak! Amennyiben komolyan lesz topic-tali valamikor, szerintem ott kéne levetíteni!
Ok, köszönöm! Ennyiért itt Pest környékén mindössze 200 négyzetméteres kiskertet kapok, ami egy kicsit kevés, ezért gondoltam, talán tudsz segíteni. No mindegy, akinek van ötlete, ne tartsa vissza.
Gondoltam én, hogy a hófelszín felett közvetlenül mért hőmérséklet nem túl hiteles. Át is állok a két méteres mérőpontra... De vajon hiteles lehet-e egy kb. 50 centi magas növény (pl. kaktusz) számára? Viszont fogok mérni a takarás alatt is, mert kíváncsi vagyok, így mennyi a különbség.
Én Somogy ény-i részén lakom ,itt a környéken rengeteg eladó terület van,de az ár kérdésébe én nem mennék bele.Én 10 éve vettem kb ennyiért 770 négyszögöl a terület.De az ár sok mindentől függ ,úgyhogy ebben nehéz segíteni
Böngészés közben egy régebbi nyilatkozatodban olvastam,hogy készítettél oktatófilmet is a "déli" gyümölcseink termesztéséről.Beszerezhető ez valahogyan ? /Term. nem ingyen,de én nagyon vizuális alkat vagyok és amit látok azt jobban értem is mint a száraz szövegben elmondottat/
Én egy ilyesmi hobbitelket kersek, kb 100ezer forintom lenne rá. Ezért az árért hol és mekkora telket tudok, szerinted venni? Pest megyére gondolok, de lehet máshol is. Ha tudsz esetleg eladót, kérlek szólj! Köszi!
Sajnos rosszul fogalmaztam fajtánként szeretnék pár darabot é s te tudod majd megiténi mennyi hejed, van természetesen, csk annyira örültem hogy szakemberre bizhatom a fjták kiválasztását bocsi
Beletrafáltál,a ház előtti kivit azért kell likvidálnom,mert anyu szerint/van is benne valami/rettentő büdös és tavasztól őszig,de főleg a nyári nagy melegben nemlehet nyitva hagyni az ablakokat.Viszont a macskákra nem gondoltam eddig-nem mintha a tényen ez változtatna.
Én nem erősködök, azt szoktam mondani :Ha nem esztek belőle több marad nekem!-ez minden ehető dologra igaz. Aztán úgyis nekiállnak ,ha nem akarnak úgy maradni./Mellesleg én jövőre leszek 40,ebből 26 -ot éltem/
Mostanában olvaom az előzményeket ugy olvasom sok a panasz eggyes hejekre lehet hogy én is befaragok az eddig szerzett növények egy részével ,nagyon sajnálnám ha nem az lenne aminek eladták ,a többi beszerzéshez tőletk kérek segitséget egyébként is optimista vagyok minden növényem szép és jó lessz
Hát igen ,ez a társaság jól kiszúrt velem is.Szépen elterveztem,hogy a meglévő 3 fasornyi üres területre mit ültetek,erre vesztemre rátaláltam erre a topicra és...jól felizgatott.A 3 sorból 2 már tuti:az 1. -be beszemzett vadkörte csemeték vannak/igaz az eredés bizonytalan,de körte lesz az biztos/,a 2.-ra őszibaracktendert írtam ki.Ide megvan 5 tavaly szemzett szép oltványom ill.2 idei vásárlás még 5-7 fa elfér/kb 20 m széles a birtokom/Marad 1 sor amire a kivi-kivi-alma/idei szemzések még nem lévő fajtákból/ trió pályázik.A fügét nem említem,mert azt bárhova tudok ültetni-és fogok is jó néhány félét/ugye?!/.Na akkor mi legyen ? A kivit talán be tudom préselni anyu kertjébe-némi harc árán.Akkor is marad 2 versenyző.Hát tavaszig elleszek ezzel a kérdéssel.Azért kérdeztem Ninotól van-e a kákinak intenzív koronaformája,mert a többi gyümi is sövény lesz ,hogy minél több fát ültethessek.Ja és még Szaguaro Zsolti japánszilváit nem is említettem,de lásd mint füge/ez nem lesz sövény/.A mellékelt kép alsó szántott részére kerülhet 2 sor ,a körte feljebb van:Az a gond,hogy én mindenből szeretnék egy kicsit,de miaz hogy kicsi amikor egy csomó gyümifaj több ezer fajtája vár rám szerte a világon?!
Feltűnt már valakinek, hogy a macskák mekkora érdeklődést mutatnak a kivi iránt? Szaglásszák, körmölik a törzsét. Sokáig nem értettem, aztán egy szélcsendes kánikulai napon véletlenül megszagoltam. Emberi orral is jól érezhető ,,bakmacskahúgy-szaga " van!
Az a gond,hogy én mindenből szeretnék egy kicsit,de miaz hogy kicsi amikor egy csomó gyümifaj több ezer fajtája vár rám szerte a világon?!