Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Sziasztok!
Remélem nem haragszotok,lenne egy kérdésem.
Calgaryban élek,Kanadában, és egy ismerösöm a múltkor azt állitotta,hogy ő rendszeresen látja az erkélyéröl az északi fényeket. (emeletes házban laknak, ha ez számit.)
Sajna nem értek sokat a csillagászat-földrajz témához, de nekem nagyon úgy rémlett,hogy azt csak egészen északon lehet látni. És amikor hozzátette, hogy egy tőlünk 600 km-re lévő városban is látta (jóval délebbre van mint Calgary, de nem tudom mennyire), na itt bizonytalanodtam el teljesen.
Tényleg lehet látni itt az északi fényeket? Van ennek valami földrajzi határa?
Ha valaki tudja válaszolja már meg nekem, mert nagyon Háry János gyanús ez az én ismerősöm...
Köszi előre is.
Denisa
Szeretnék egy kérdést feltenni: hogyan lehetséges azt meghatározni, hogy a Föld adott területe az év milyen időszakában viseli el a Nap-Hold legnagyobb együttes gravitációját? Ha hülyeség a kérdés, szóljatok. Csak lehet, hogy mennék vulkántúrára, és a hallottam arról az érdekes elméletről, hogy a gravitációs vonzás nem csak az árapály jelenséget okozhatja, hanem a magma mozgására is kihat.
A LASCO C3-as muszer kepein a "kep bal sarka fele tarto jelenseg" az nem jelenseg: A LASCO egy koronograf, pontosabban harom koronograf, mindharom kozepen van egy kis korong, ami pont kitakarja a Nap kepet, igy (foleg vakummban) lehet latni a kromoszferat. Azert van belole harom, mert mas-mas a latoszoguk. Ez azt jelenti, hogy a kitakaras merteke (kis korong) es a latoszog is mas mar. A muszerek specifikaciojaban meg van adva, hogy hany napsugartol, hany napsugarig "latnak". Ezenfelul mas-mas szuro van elottuk, mas-mas homersekletu jelensegeket figyelhetnek meg (ez is le van irva valahol a honlapon). Amit latni a kepen, az a korongot tarto rud. A LASCO C2 kepein (valoszinuleg) azert nincs ilyen, mert maskep erositettek fel.
A jelenlegi kepen csak koronasugarok lathatok (C3). Idonkent lehet latni CME-t, azaz Coronal Mass Ejectiont, tovabba ustokosoket, ezenfelul CME, vagy fler utan (nehany ora, illetve nehany nap mulva reszecskefajtatol es energiatol fuggoen) "hoesest". Ilyenkor egy reszecskezapor pont eltalaja a szondat es a CCD kamerak reszecskedetektorkent mukodnek, mindenki legnagyobb oromere. :(
A kerdesednek se fule, se farka. Legyszives adj meg pontosabb URL-t a nem ertett LASCO C3 kepekhez!
Ezenfelul milyen felvetelek milyen szurokrol lenne szukseged informaciokra? Ha a SOHO optikai muszereirol lenne szukseged infokra, nezd meg a muszerek keszitoinek honlapjait, illetve a muszercsoportoket. Ezenkivul cikkhegyek vannak a muszerekrol, persze angolul.
Sziasztok!
Egy kis segítség kéne a http://sohowww.nascom.nasa.gov/ oldalon látható felvételekkel, különösen a LASCO C3 sorozaton látható jelenségekkel kapcsolatban. Egyszerüen nem értem, föleg a képek bal alsó sarka felé tartó jelenséget (ez a LASCO C2-n nem látható).
Néhány egyéb információ is jól jönne a különbözö felvételtípusokról, szürökröl.
Elöre is köszi.
Sajnos tényleg baromi drágák a távcsövek,mi is nézegettük,hogy jó lenne venni vmi normálisat,de az ugye pár 100ezer forint!
Nem szoktatok Ti topicosok kijárni néha együtt távcsövekkel és nézni az eget?
Ui.:tudtok olyasmi helyet,ahol csillagászatot lehet tanulni?Nem az ELTE-re gondolok,hanem vmi szakkörre fiataloknak.
arról nem is beszélve, hogy akármit is csinálunk, ez fényveszteséggel jár.. ha belegondolunk, hogy az egyik fő tényező a minnél jobb fényerő elérése [legalábbis a vizuális észlelésnél], aminek érdekében egyre nagyobb lencséket, tükröket alkalmazunk egyre drágábban, akkor nem praktikus utána ezt jól elrontani egy kettős okulárral.. bevallom én nem is láttam ilyen okulárt
[ugye az, hogy a mikroszkópoknál előfordúl ez a kettős okulár más történet, mert itt mi döntjük el mennyi fénnyel világitjuk meg alulról a tárgylemezt. olyan potit viszont még nem találtam, amivel a csillagok fényerejét lehetne fetekerni]
Léteznek ún. binokulár-feltétek, amelyek pont azt csinálják, ami neked kell. A jó minőségű ilyen cuccok ára viszont vetekszik egy jobb távcső árával, gagyit meg nem érdemes használni, mert többet ront a képen, mint amennyit nyersz a két szemmel nézéssel...
Mivel teljesen laikus vagyok, ha te nem vagy az, akkor valószínűleg semmi hasznát nem fogod venni annak, amit mondok.
Szóval mivel a csillagok baromi messze vannak, térlátásod úgyse lesz, ezért elég lenne csak a távcsőből jövő képet duplikálni valahogyan. Erre szerintem sima megoldás lenne egy féligáteresztő tükör.
Ha pedig a Napot akarod távcsővel nézegetni, akkor azt amúgy sem javallott közvetlenül, hanem csak a távcső képét valami fehér papírlapra kivetítve. Azt meg már nézheted két szemmel is.
Ha pedig hülyeséget írtam, akkor előre is meaculpa.
Nincs valamilyen megoldás féle arra, hogy az ember, ha belenéz a távcsövébe, akkor ne csak egy szemmel, hanem pl.: kettővel :) láthassa a megfigyelt objektumot? Ha már homár, legyen kövér! :) Én spec. azt is nagyon utáltam, amikor (régen, sportlövész koromban) a puska távcsövével kellett fél szemmel stírölni a célt. Valahogy ez a csillagászattal is úgy lehet, mint ha az ember egy szemmel nézne egy jó nőt... :)
Sem az angol, sem a francia kiejtés nem indokolt. Arab eredetű, latin közvetítésű szó, ezért latin fonetika szerint ejtendő, minden népi babona ellenére.
Betelgőz, Bételgőz, Betelgeuze de láttam már "bítldzsúsz" javaslatot is (nem vicc!!!), az írása is hol ...se, hol ...ze. Legjobb ha alfa Orionist mondasz. :-)
