Programozásban telefonon nem lehet segíteni. Az összes fórumon az megy, hogy a teljes kód megosztását kérik az esetleges hibaleírással és egy adekvát kérdéssel együtt. Sok kódhoz kell a kapcsolási rajz vagy vázlat is, de legalább egy tájékoztatás, hogy mi hova és hogyan van kötve.
Én a magam részéről azt az elvet vallom, hogy ha valakinek segítség kell, inkább hálót adok neki, mint halat, vagyis nem a megoldást írom meg helyettük, hanem a kulcsot adom oda, ami alapján a megoldásra saját maguk rájönnek.
Amivel készülj:
-- Fritzing (játékos kapcsolási rajz készítő, egyébként ingyenes és elég jó), esetleg 123D Circuits.
-- javaslom valami alap szerkesztő használatát (Notepad ++) az Arduino IDE mellett.
-- rendes táp (12 vagy 5 V stabilizált, legalább 2 A terhelhetőségű, ez függ attól is, hogy az összes alkatrész várható áramfelvétele hogy alakul)
-- legalább egy alap multiméter
-- elektromos szerelési alap szerszámok (páka, csipeszek stb.)
-- prototípus építéshez breadboard (próbapanel), legalább egy, inkább kettő, átkötő kábelek (sok), csipesz.
Erre is rá kell dugdosni valahogy a perifériákat, a különbség annyi, hogy itt az alaplap sokkal komplexebb. Ugyanezt a konfigurációt alap arduino alkatrészekből nem lehet összerakni, még csak részben sem, mert igen gyorsan ki fog ugrani az a tipizált hiba, ami a legtöbb Arduino shield-re igaz (és sajnos a koncepció nagy hátulütője), hogy az egyes emeletek előbb-utóbb ütni fogják egymást lábkiosztásban, vagy ha abban nem, akkor az egyes könyvtárak fogják összekuszálni a rendszert (vagy simán csak nem férnek el a memóriában).
Bár Vargham olvtárs kevés kijelentésébe tudok alapjaiban belekötni (ha egyáltalán van is ilyen), azt azért praktikus figyelembe venni, hogy nem úri hóbortból ajánlgatja ezeket a kártyákat, hanem mert pár specifikációt úgy sikerült a Nagy Kjelző Projekthez összeválogatni, hogy az az Ardiuino alap kártyáinak lehetőségein messze (de nem ennyire messze) túlmutat. Mert teszem azt, ha nem kell az 5 coll (elég mondjuk a 3,2) és nem kell a lan, akkor hopsz, máris elég egy sima (korábban linkelt) 3,2 collos kijelzővel megtámogatott Mega2560 (még sok is). Ad abszurdum, még rá lehet dugni kis szerelgetéssel egy LAN shieldet (nem egyszerű, de nem is kizárt) és lám, működik. 7100 forintból (postával), plusz érzékelők, kábelek satöbbi.
Én is úgy vélem, hogy ez az ár nagyon jó, ha az Arduino shieldek árait összeadogatjuk, ráadásul ezen a kártyán sokkal gyorsabb a processzor és jóval több a memória.
Az meg, hogy stabilabb, megbízhatóbb, mint egy összedugdosott, összeforrasztgatott megoldás, nem is lehet kérdés.
Ezt konkrétan még nem használtam, csak pont ma ajánlgatta nekem a webáruház. :-) Egyébként nagyjából ugyanezeket tudja a legtöbb mbed cucc is, csak éppen 10 ezer forint körül.
Ez egy gyártói fejlesztői kártya. Ez azt jelenti, hogy a chip (mikrokontroller) gyártója gyártja.
Ez általában az alábbiakat jelenti:
- Olcsó. Szinte alkatrész árban adják, hogy rászoktassanak. Cserébe nem lehet végtermékbe belerakni. (Ez egy hobbi projekt esetén irreleváns.)
- Jó alkatrészek, jó összeszerelés, minőségbiztosítás.
- Teljes gyártói támogatás van hozzá.
- A kártyán lévő összes periféria azonnal működik. Mert úgy rakták össze, és mert adnak hozzá szoftvert.
Azért a mbed sem fenékig tejfel... MAX7221 és a TLC5940 dokumentációja gyakorlatilag nem létezik, mintaprogram csak az elsőhöz van, az sem túl bőbeszédű...
dBoxban van revision history, bár körülményes a használata (csak on-line, webes felületről megy). Ennyi nekem elég volt, pláne, hogy a jelentősebb kódváltoztatásokat verziószámozom magamnak. Bitbucketet megnézem.
Nekem az Arduino előtt kb. 25 évre visszamenőleg (egy igen gyenge Visual Basic elméleti próbálkozást és később alap html/xhtml/css játékot leszámítva) csak Basic szinten voltak programozási tapasztalataim (abban mondjuk egész sok). Az első dolgok egyike volt, hogy mindent függvénnyel hívtam, mert igen gyorsan és igen rövid idő alatt bele lehet kutyulódni egy spagettibe. Most van 700 soros kódom (meg van modjuk 2500 soros is, de annak 80%-a PROGMEM), és bár még nincs kész teljesen, 1-2 hónap kihagyás után is simán tudom folytatni, mert úgy van összerakva.
Ugyanez a konfigurâció Arduino klón elemekből összerakva mi lenne árban ill. teljesítményben vajon? Ez az Amtel kártya gyorsabb jóval, gondolom, de 21 ezer Ft jónak tűnik akkor is, ha elkezdem az Ard. shieldek ârait sorban összeadogatni, ugye?
Jól gondolom, hogy egy ilyen integrált megoldás nem csak nagyobb teljesítményű, hanem olcsóbb is?
amit belinkeltem tft-hez összekötő kütyü az arduino-hoz
a programozás na az lesz nagy falat mert nem értek hozzá
azt se tudom merről kell hozzá kezdeni egyáltalán hogyan szólítsam meg?! összedugdosni az egyszerű lesz gondolom olyan mint a LEGO ahogy láttam a képeken.
Egyébként ha beledugom a Lan modult attól még nem fog működni.
Lesz előttem egy rakás összeszerelt alkatrész amit max dobálni tudok :(
kerezsijoc Alább megírtam. Direktben nem megy rá az arduinora, kell elé valami még. Nagy hirtelenjében nem találtam semmi alkalmas eszközt, hacsak nem a korábban linkelt Adafruit cuccot. Szóval az plusz egy költség.
Ami az összeállítást és a programozást illeti... Nem követtem vissza, hogy pontosan mit akarsz, de mindettől függetlenül viszonylag egyszerű. Gyakorlatilag minden fent van hozzá a neten. Magát a szoftvert meg kis kísérletezgetéssel magad is össze tudod rakni. Vagy mondjuk sok kísérletezgetéssel.
Annyit mindenképp javaslok, hogy külön csináld meg az egyes elemeket, vagyis lépésenként, modulárisan haladj, előbb az érzékelő (egy érzékelő), soros portos kiolvasással, aztán több érzékelő, aztán ha ez megy, jöhet a kijelző (egyelőre érzékelők nélkül), aztán kombinálni.
Folyamatosan kell tesztelni, egyszerre csak egy kis kódrészben turkálni és azt lehetőleg hibátlanra megcsinálni, csak utána bővíteni tovább.
Tápellátással lehet gond, forrasztással, programmer firmware-rel, extrém esetben USB ütközéssel, de az nem jellemző annyira. Nekem általános viszonylatban, ICSP csatlakozón ezek ugrottak ki.
Amúgy kijelzőnél még lehet gondolkozni 4x20 karakteres LCD-ben (de ahhoz kell akkor még keypad), vagy 7-szegmenses modulban (TM1638 chip-es, kb. 1,5-2 ezer Ft), 8 digit + 8 gomb + 8 led.
> Egyrészt az off-line/on-line viszonylat nem kőbe vésett, off-line rendszerrel is simán kiszolgálható, ha felkészült vagy rá (mbed).
Igen, a projekt és az SDK is letölthető.
> ha nem egy gépen dolgozol (kódolsz), hanem több helyről, akár telefonról (oké, extrém, de én csináltam),
> akkor meg vagy lőve, kivéve, ha mondjuk dropboxban tartod a kódrészleteket (ahogy én).
Dropbox nem a legjobb. Erre találták ki a verziókezelő rendszereket. Tudom ajánlani a git alapú ingyenes Bitbucket szolgáltatást, amihez tök jó (ingyenes) kliensprogram is létezik SourceTree néven. Én az összes gépemen ezzel szinkronizálom az Arduino projekteket és könyvtárakat is.
> Nagyobb baj viszont, hogy például a beépülő modulok (könyvtárak) kezelése az Arduino (Processing 2) IDE keretrendszerben
> -- bocsánat az erős kifejezésért -- egy rettentő nagy tócsa híg fos.
Egyetértek.
> (bár sok oldalról félrevisz, lásd pl. függvények kezelése kódon belül)
Nagyon félrevisz. Átláthatatlan, spagetti kód írására ösztönöz.
Hozzám egyelőre úton van az első mbed kütyü, de...
Egyrészt az off-line/on-line viszonylat nem kőbe vésett, off-line rendszerrel is simán kiszolgálható, ha felkészült vagy rá (mbed).
Az Arduino oldaláról viszont -- pont fordítva -- az off-line-ság sokszor rohadt nagy átok, két okból. Egyrészt ha nem egy gépen dolgozol (kódolsz), hanem több helyről, akár telefonról (oké, extrém, de én csináltam), akkor meg vagy lőve, kivéve, ha mondjuk dropboxban tartod a kódrészleteket (ahogy én). Nagyobb baj viszont, hogy például a beépülő modulok (könyvtárak) kezelése az Arduino (Processing 2) IDE keretrendszerben -- bocsánat az erős kifejezésért -- egy rettentő nagy tócsa híg fos.
Az Arduino IDE, amíg nem lépsz ki az alapok adta, egyébként viszonylag széles keretek közül, nagyon jó kezdők számára (bár sok oldalról félrevisz, lásd pl. függvények kezelése kódon belül), de ahogy valami galiba van, és ez bizony a sok ócká kínái kutyu miatt a kényelmesnél sokkal gyakrabban fordul elő, jöhet a fórumozás, kérdezgetés, guglizás eszelős időt felemésztve, ami alapértelmezetté teszi az angol (műszaki) nyelv alapszintű megértését.
Hogy Arduino IDE vagy mbed... Eh... Pár hét múlva tisztább választ fogok tudni adni. Most inkább az a benyomásom, hogy ugyan az mbed sokkal kevésbé hájpos, kicsit talán sivárabb és egyszerűbb, de míg az Arduino mindenestül egy kis piros (ha épp nem csühös), addig az mbed, minden tekintetben, kb. mágnesvasút.
Ugyanakkor változatlanul tartom: a célra megfelelő eszközt kell kiválasztani (minden szempont figyelembe vételével).
Online IDE. Meaning you must be connected to the internet, the IDE is accessed through your browser. I don't find this to be a problem but it can be an added hassle for some. There are also the trust issues - what if the site goes down?
Putting code on the MCU takes an extra step. On the Arduino you click a button and it's done. On the mbed, a binary file is downloaded after compiling that you then move to the mbed (it shows up as a drive, similar to a USB flash drive). The mbed will then load this code automatically on the next reset.
....bár az Arduino-nak meg vannak a maga korlátai, mégis talán kezdők számára alkalmasabbnak tűnik. Nem óriási a különbség, de azért mégis... Nyilván, akinek van gyakorlata mindkettőben, minden további nélkül választhatja az olcsóbbat, vagy az éppen elérhetőt (azt, ami a műhelyfiókban éppen van).
Méretre jó, specifikációját tekintve a célnak megfelel, de...
Nincs rajta semmilyen meghajtó, vagyis erősen utána kell túrni egy olyan megoldásnak, ami ezt az eszközt SPI vagy I2C vonalon összeköti az Arduinoval. Mert alapból valószerűtlennek tartom a csatolhatóságot. Ez azért idő, instant megoldásom nincs rá.
Nem látom a belső struktúráját, de gyanítom, hogy a két féle csatlakozó (tüskesor középen és board-to-wire csatlakozó az oldalon) teljesen ugyanúgy van bekötve. A differencia az, hogy míg a tüskesor inkább proto-megoldás, addig a b2w csatlakozó azért egy fokkal üzembiztosabb (nem keverhető a polaritás, nem csúszik szét stb.).
Összesen 2 db merülőhüvelyes mérési lehetőségem van a többit csőről (réz) kell levenni.
Akkor azt mondod, hogy ahogy a linkelt oldalon láttam, hogy magát a dallas-t rögzítsem a csőre csupaszon és forrasszam a lábaihoz a vezetékeket+ellenállás t és kész!
