Egyébként Simply Red kartács egész jól összefoglalta a lényegét. Rá érdemes figyelni, mert jó képessége van arra, hogy ezt megtegye elég bonyolult dolgokkal is. Belém sajna jóval kevesebb szorult ebből a tehetségből.
A kollegának akkora szaktudása van, hogy székelni is csak differenciáloperátorral képes, ne neheztelj rá. Egyre vigyázz csak: középiskolás feladatot ne kérdezz tőle, mert dühbe gurul, amikor nem tudja megoldani.
Eszemben sincs vitatkozni olyan emberekkel akiknek a témában sokkal nagyobb a tudása,láttatlanban elhiszem hogy tévedés van a légellenállásos mondatomban.
Csak arra kérlek mutass rá hogy hol hibáztam,mert hát erre is rá kell jönnöm.
Látod a fiatal elmék milyen gyorsan kapcsolnak? (1786)
Tényleg az érdekel miért nem dől el a búgócsiga,Azt még felfognám ha csak lassabban dőlne el,de úgy marad...A műhorizont meg még furább,abban ha jól emlékszem három pörgettyű van,és elég pontosan úgy marad ahogy felpörgették és jó sokáig és ez az én üres egytekervényemnek emészthetetlen.
Egyébként tekinthetnéd kihívásnak a feladatot hogy a megoldást a fizika nyelvéről lefordítani magyarra :)
Az alapkísérlet a következő. Egy biciklikerék tengelyének az egyik végét fölakasztod egy valahonnan lelógó madzag végére, a tengely másik végét pedig megfogod, hogy a kerék függőlegesen (tehát a tengelye vízszintesen) álljon. Ezután a kereket megpörgeted, majd a tengely tartott végét elengeded.
Csodák csodájára a kerék tengelye nem lekonyulni fog (ahogy tenné, ha a kerék nem pörögne), hanem közel vízszintes marad (vagyis a kerék síkja közel függőleges) , és a madzag, mint tengely körül szép lassan körbeforog. A lényeg, hogy nem arra mozdul el a tengely szabad vége, amerre az - jelen esetben függőleges (gravitációs) - erő hat rá, hanem erre merőleges irányba.
Ugyanez a jelenség zajlik le, amikor elengedett kormánnyal biciklizel: ha a bicikli balra akar dőlni, akkor a forgó kerék erre merőlegesen mozdul el (pont jó irányban), vagyis a kormányt balra fordítja el. Ugyanazt csinálja, mint amit te is csinálnál, hogy egyensúlyban maradj.
Hogy ez miért van így? Nagyon durván talán így lehet elképzelni, miről van szó: a bicikiabroncs minden kis darabkája körmozgást végez, vagyis állandóan változtatja a helyét. Amikor a kerék áll, akkor a fogott tengelyvég elengedésekor a kerék legfelső pontjára vízszintes erő hat, és ez az erő egy függőleges kör mentén kezdi mozgatni ezt a pontot, vagyis a kerék lekonyul. Ha viszont a kerék forog, akkor kis idő múlva már nem a legfelső ponton lesz, hanem oldalt. Ebben a helyzetében viszont a kapott vízszintes irányú sebesség már egy vízszintes kör mentén mozgatja, tehát nem lekonyul a kerék, hanem elfordul.
Szégyellni csak a tudatlanságot lehet legfeljebb,a kor csupán dátum kérdése :)
Nem zárható ki hogy ezekből az írásokból megtanulhatom az elvet,ami alapján rájöhetek a válaszra a kérdésemre,csak azért tartottam kicsit hendikeppesnek magam,mert ha fizikus végzettségű embereknek gond ezt hétköznapi fogalmakkal leírni,vagyis megérteni,akkor sanszos hogy én se lépem át az árnyékomat.
Pont a fizika,matek,kémia az ahol egy jó magyarázat felérhet egy heti agyalással.
Én csak középiskolába jártam,de a matek tanár már ott nem értette az anyagot,csupán ismerte a megoldás lépéseit,és az fel tudta írni a táblára...
Szóval ha valaki mégis képes lenne elmondani,kb.ilyen stílusra gondolok:
A légellenállás azért négyzetesen arányos a sebességgelmert kétszer annyi utat megtéve,kétszer annyi részecskével találkozol,és ráadásul ezek kétszeres sebességgel is érkeznek.
Ez ugyanazt mondja,mintha egy képletet írsz ide,de azok számára is érthető akik még nem tudnak erről semmit.
A képlet nem alkalmas önnmagában magyarázatra,két dologra jó:tömör összefoglalásra,annak aki már megértette,és számítások elvégzésére.
Én ezt a jelenséget még nem értem,nekem szavakra van szükségem.
És igen, egy kicsit lusta vagyok általánosságban olyan magas szintre jutni a fizikában hogy ezt is magamtól megértsem,ezért gondoltam hogy egy képzett ember itt kirázza a kisujjából a népmesei változatot.
Te meg NE szégyelld a korodat, én 46 éves vagyok, és most végzem a csillagász Msc-t, és egyáltalán nem érzem magam "elpazarolt tehetségnek", mert a tehetséget kamatoztatni sosem késő, még akkor sem, ha mindenütt a fiatal munkatársakat preferálják a munkaadók.....
Nem vettem észre hogy valami gond lenne a stílusoddal :)
Nem kellenek,csak érdekel.
Tudom eléggé kilógok ezzel a sorból,de néha csak úgy is érdekelnek dolgok.
Ez épp önnmagában is érdekel,bár ha jobban belegondolok motoros siklóernyős tanulmányokhoz köthető,de oda se a magyarázat kell,csupán a jelenség ismerete.
Én viszont nem bonyolult képletekre vagyok kíváncsi,hanem hétköznapi szavakkal megfogalmazva a magyarázatra.
Köszi a magyarázatot,de ha még nem fogyott el a türelmed,egy kicsit ovodásabb szinten kéne fogalmaznod,mert sajnos nem minden fogalmat értek.
pl:" a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki"
Mi az az érintési pont? Afénykép síkjára milyen irányból értendő?Mi a szimetriatengely?
"Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el"
Feltételezem hogy itt két tengelyre gondoltál,de elfelejtetted megírni hogy melyik melyik,így nem értem a mondatot,és a következő mondattal is ugyanez a helyzet.
Lehet hogy egy egyszerű búgócsigán keresztül előbb megérteném..
Ha súlytalan pörgettyűről beszélünk, csak nutációról beszélhetünk. A megforgatott pörgettyű szimmetriatengelye szabad tengely, tehát akörül foroghat a test. A forgástengely az irányát azért tartja meg, mert tengelyirányú perdületet adtunk a pörgettyűnek, és ez megmarad, hiszen nincs külső forgatónyomaték.
Ha a pörgettyű forgáspontjára vonatkozó forgatónyomaték nem nulla, akkor mozgása lényegesen eltér az erőmentes pörgettyűétől. Az ilyen pörgettyű gyakori esete, hogy a külső forgatónyomaték a nehézségi erőtől származik, vagyis a pörgettyű forgáspontja nem esik egybe a súlyponttal. Ha a pörgettyűt lefényképezzük, a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki, Mivel a perdületvektor a szimmetriatengellyel egybeesik, a szimmetriatengely iránya a perdülettel együtt változik. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el: a tengely csúcsa körön, a tengely maga egy kúpfelületen mozog.
Hidd el, nem lebcsülésképpen emlegettük fel, hogy ilyen eszköz létezik már. A saját tapasztalat nagyon is hasznos, az ötletek még hasznosabbak, még akkor is ha nem a tied az elsőség. Láthatóan használható ötlet jutott az eszedbe és a megvalósítása is örömöt okozott. (Vélhetően.)
Talán abban különbözik, amiben pl. a hősugárzó különbözik a vasalótól vagy a cserépkályhától: gondolj arra, hogy miért cserépkályhával szokás fűteni inkább, mint hősugárzóval.......
