" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyébként nagyon tetszetős küllemű gyümölcsök, valószínű ez a titka óriási piaci sikerüknek. A képen látható, saját kis fáinkon lévő gyümölcsök is barack méretűek és nagyon szép a színük is.
Azért én azt tapasztaltam, hogy valóban kora tavasszal a legcélszerűbb a fügét fásdugványozni. Máskor is lehet, de a tavasziaknál szinte 100%-os az eredés, míg az ősziek nálam úgy vannak, hogy elkezdenek hajtani, aztán egyszer csak a nagy részük elpusztul, mintha gutát kaptak volna. Ezzel szemben tavasszal nekem volt olyan, hogy egy levágott ágdarabot karónak használtam fel a kertben és csak úgy, öntözés nélkül kihajtott. Mások tapasztalatai szerint nagyon jó az eredés nyáron is, nagyjából júliusig, a legrosszabb eredményről pedig augusztus-szeptember környékén számoltak/-tunk be.
Szinte minden évszakban megered. Ilyenkor szobahőmérsékleten tartva szépen kihajt és elkezd gyökeret fejleszteni, tavasszal fokozatos akklimatizációval (természetesen, már csak a garantáltan fagymentes időszakban) szabadföldi növénnyé válhat a cserép földlabdájával kiültetett , kiszoktatott növény.
Természetesen. Ez nem valami egzotikum, csupán egy másik szilvafaj, amelynek egymástól eltérő ellenállóképességű fajtái vannak ugyanúgy, mint az európai szilvának, kajszinak, vagy őszibaracknak. Arra figyelni kell azonban ennél is, hogy sok fajtája nem öntermékeny. Porzónak mindegyikhez megfelelő azonban a mirabolán.
Nekem ez is új,hogy ilyenkor dugványozzátok a fügét.Én mint kezdő ,amatőr tavasszal szoktam kb 40-50 cm-es fásdugvánnyal/mint a szőlő kopaszvesszőt/ és ez is bevált eddig.Előnyösebb ilyenkor ?
jaak ákival kapcsolatban meg kellemes meglepetés ért.vettem egy plötty példányt az egyik bevásárolóközpontben "egy életem,egy halálom" felkiáltással,és így plöttyen ízlett.le a kalappal a gyümölcs elött.finom édes kellemes ,szerintem semmihez nem hasonlítható (max a ringloszilvához).úgyhogy eldöntöttem tavasszal ültetek belőle egy fát.csak nem tudom melyik fajtát ültessem :-) olyat szeretnék ami hatalmas gyümölcsöt hoz,és isteni finom :-D
Én csak azt szeretném megkérdezni,hogy milyen messze laksz Újkígyóstól.Írtam egy ottani faiskolásnak ahonnan engem érdeklő oltványokat szerettem volna beszerezni,de sajnos válaszra se méltatott/a többi sem.../
Kedves Tibor! Véleményem szerint tévesen gondolod, hogy ugyanaz lenne a két topik témája. Ajánlom figyelmedbe ennek a topiknak a topikleírását, abban minden le van írva! A "fagytűrő déligyümölcsök" kifejezés ráadásul félrevezető is, mert a kiwi és a diospyros kaki (káki, hurma, datolyaszilva), vagy a jujuba NEM déligyümölcsök, hanem hazánkban még meghonosításra váró, mérsékelt övi gyümölcsök! A füge pedig korlátozottan (-15 -16 fokig) fagytűrő mérsékelt égövi gyümölcs! A "Fagytűrő déligyümölcsök" c. topikot egykor az alapító a lehetőségekhez képest fagytűrő citrus hibrideknek találta ki, ezért félrevezető is tulképp. ott az általam említett gyümölcsöket tárgyalni. Épp azt a téveszmét erősíti meg, hogy ezek déligyümölcsök lennének, amíg mi pontosan azért harcolunk, hogy ezek a gyümölcsök elterjedjenek nálunk, ne legyenek többé egzotikusak! Ha megnézed a topikunkat és a topikleírásunkat, akkor láthatod, hogy elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a füge szempontjából fontos éghajlati tényezőkkel, mivel Magyarországon a megfelelő domborzati pozíciójú dombokon olyan területeket találhatunk szerte hazánk területén, ahol évtizedekig nem veszélyezteti a fügét a tűrését meghaladó mértékű fagy! Láthattad, hogy a pálmás topikban sem igazán voltak erre kíváncsiak, pedig kizárólag az ő, a TI! érdeketekben szerettük volna elmagyarázni ezeket az ismereteket, önkéntes munkában, semmilyen fizetséget nem várva ezért! Mindezt azért, mert a trachycarpus fortunei pálma téltűrése is hasonló értéken van, mint a fügéé és ha valaki megérti ezeket a mikroklímára vonatkozó ismereteket, akkor azzal is sokkal nagyobb sikere lesz, bár az is igaz, hogy kevesen költözhetnek emiatt el a nem megfelelő adottságú kertjükből, de legalább mindenki tudná, mi az esélye és mennyire kell takarnia! Ez a topik éppen a fagytűrő déligyümölcsök címűről vált le, részben azért, mert az ottani gyűjtői mentalitás nem igazán találkozott a mi szakmai szempontjainkkal, azzal az elhivatottsággal, hogy ezeket a gyümölcstermőket a lehető legszélesebb körben elterjesszük. A másik ok, hogy kioktatásnak és személyük elleni támadásnak vélték azt, hogy mi megpróbáltunk nekik segíteni, sőt!, megbízható szaporítóanyaggal is elláttunk rengeteg topiktársat, a ninovarga nevű fórumozó jóvoltából, aki az éghajlati ismeretek mellett növényművelési tanácsokat is adott bárkinek, akár többször felmerülő kérdésre is mindig készségesen és türelemmel válaszolva!
Permetezni szoktam vele egy próbát meg ér ,sok kártevő a tormát és a fokhagymát is elkerüli,azokat már kipróbáltam, az őszibarack tövéhez bazsalikomot szoktam vetni ,nagyon jó hatással vannak egymásra
A talajfertőtlenítők nem károsítják a növényeket.Akkor célszerű kiszórni ill.beásni amikor a föld már elegszik,hiszen a pajorok ilyenkor jönnek a felsőbb talajrétegekbe.Eső előtt hatásosabb.
Nekem 8 fajtám van ,ebből 2 /a Hargrand és az Orangered /még nem termett.A többi közül nekem a Bergeron vált be a legjobban.Nem fagyérzékeny,rengeteget bírna teremni de nem árt ritkítani,mert a túlzott terhelés végzetes is lehet és a gyümölcsminőségre is kihat. Virágzáskor egyszer szoktam permetezni monilia ellen ennyi általában elég is.Az íze pedig semmivel sem rosszabb,mint a sztárolt de érzékeny magyar fajtáké.
Kibékíthetetlen ellentét. Különösen ilyen az osztálytársadalmak alapvető, elnyomó és elnyomott osztályának (a rabszolgatartó és rabszolga és a feudális földbirtokos és a jobbágy, a tőkés és a munkás) ellentéte. Az antagonisztikus ellentét csak az ellentétetes osztályok nélküli társadalomban szűnhet meg.
HJ Oltóágat is tősarjakat is kapsz ezeknek a tősarja ugyan azt agyümölcsöt termi szép gyökeresek szoktak lenni,vittem már pár hejre midenütt jó lett . Hol is laksz?
Egyre rosszabb ez a melléütés .Akartam venni egy jonathán facsemetét ,de csak a csányi fajta van, ez nem hasonlít a régi fajtára nagyon savas nem aromás szerintem nem jó minden faiskolában ez volt mert ez a savassága miatt nem pöttyösödik annyira mint a régi ,de nem is ízletes.
HJ Azért amiért a régi jonathán almát kiselejtezték, nem piacos mert éretten csak két három napig ál el pedig a kékkel ellentétben rengeteget terem és annyira nem érzékeny a moniliára ,egy isten gondozza kertben van Monorierdőn kb 40 éve semmi bajuk néha a gyümölcsébn van kukac de az mindig lehullik érés előtt a többi meg jó vica
Közben Maurizio barátom is befutott a maga szokásos, saját termésű Kiwi Gold karácsonyi ajándékával, amelyek darabjai, ha hallgattak volna egyes szilárd meggyőződésre, semmiképp nem merték volna meghaladni a 90 grammos súlyt. De mivel nem hallgattak, ekkorára nőttek. Csak azért tekintek el a mérlegen történő bemutatásuktól, mert a valóság néha túl kegyetlen, mivel egészen másnak mutatkozik, mint amilyennek egyesek vélik. (Aki régről ismer ehhez egy nagyon kedves kis történetet, az tudja miről beszélek, aki pedig nem ismeri, még jobban jár vele.) Szóval, ez a Kiwi Gold. Most már én is tudom, immár egy éve.
Érdről nem távolság az MO-on.Akár egy kis oltóágnak is örülnék.Emlékeim szerint nagyon finom volt. Nem értem,hogy miért nem lehet kapni egyetlen faiskolában sem.
Azt még érdemes hozzáfűzni, hogy a német nyelvterületet képviselő országokon kívül a japánszilva már réges-régen átvette az uralmat a nemzetközi piacokon, az európai szilvafajtákkal szemben. (Ezt még akkor is tényként kell elfogadnunk, ha a magyar ízlésre alapozott ítélkezés szerint érthetetlennek is tűnik, olyan, mint a régi finom Jonatán kérdése, ami tényleg jó, csak piacilag nem nyerő.) Hosszú éveken keresztül volt a japánszilva az olasz gyümölcstermesztés egyik sikergyümölcse.
