" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
HA a jujubád valóban magonc akkor attól valóban ne várj sokat, borsó vagy kicsit nagyobb a termése és elég száraz, aszalódva galagonya szerű az íze. Az oltványok lényegesen nagyobbak, lédúsabbak és édesebbek. A magoncot át kellen oltani. Ja és a magocnak elég sok pici apró tüskéje van, ami könnyen beleakad/törik a bőrödbe. Az oltvány vagy tüskétlen vagy nagyobb és keménybbek a tüskéi, kevésbé gonoszkodik a kezemmel.
ez itt két oltvány, a kerek a Mela a másik "SZU"-ból származó körte alakú:
A pawpaw-ban nyugodtan bízhatsz, mert a magonc gyümölcse is finom, de lehet viszonylag kicsi sok maggal csak ez a lutri benne és több idő mire termőre fordul.
Oltvány azért beszerezhető Európában is, de bizony 8-9 ezer Ft körüli Eurót elkérnek egy picurkáért. Magyarországon is előfordul néhány fajta oltvány, mint pl:
Soha nem jártam ott, de egyszer beszéltem vele telefonon és téli -25 fokokat emlegetett, ebből arra következtettem, hogy fagyzugban működik a vállalkozás.
Ez igazán örvendetes, viszont az a gyanúm, hogy mégsem 'tabáni zöld'. Vettem tavaly ősszel Zombáról tabáni zöldnek mondottat, a kettőt egymás mellé ültettem, egész más leveleik vannak. Persze mint ahogy az előzőekben is mondtam, az se biztos, hogy az, a lényeg, hogy a kettő különbözik egymástól. Az általam dugványozottról annyi biztos, hogy zöld gyümölcsű és 15 éves cseresznyefa méretű fügefáról vágtam Budán.
Sőt, az európai szilvák jobbak is. Amit a magyarországi japánszilva nem-termesztésről írtam, az tulajdonképpen egy rövid közgazdasági szempontú, szakmára vonatkozó nem-naprakészséget konstatáló megállapítás volt. A német nyelvterületként körülírt országokban nagy hagyományai vannak a szilva különböző felhasználásának, amelyeknél meghatározott célra az annak megfelelőnek tartott fajtát alkalmazzák. Ez a szilvakultusz konzerválja a hagyományos fajták preferenciáját.
Köszönöm, én is így tudtam, csak szó volt itt a kivi vegyszerekre való rendkívüli érzékenységéről /gyomirtó/. Akkor ez azt jelentheti, hogy tavasszal nyugodtan beszórhatom megelőző jelleggel a kivik környékén a talajt mondjuk a Basudin nevű szerrel?
És vajon a német nyelvterület miért lehet kivétel? Azért én az európai szilvákat sem száműzném, olyan ez, mint hogy Olaszországban a jól bevált 'Tipo' helyett ma már szinte kizárólag 'Rojo brillante' kákit telepítenek, pedig mindkettő jó fajta.
Ez sajnos így van, különösen nálunk, többször mi is panaszkodtunk már erre. Lassan kezdek ott tartani, hogy semmilyen növényt nem veszek magyar forrásból, mert legtöbbször megbízhatatlan. Általános az átverés, tisztességtelen üzleti magatartás. Pozitív kivételként talán a kaktuszgyűjtőktől vásárolt télálló kaktuszaim esetét említhetném. Ők lelkesek, mindent felcímkéznek és még a pontos élőhelyükre vonatkozó gyűjtőszámokat is feljegyzik.
Hát akkor adok neki még néhány évet, de azért mellé fogok ültetni egy oltottat, úgy tudom, tavasszal talán jujubából is lesz néhány csemete Fityeházon. Nincs túl sok kedvem a szerencsére várni hosszú éveket, bár még fiatal vagyok, de jobb bebiztosítanom magam. Van már nekem 4 tő porzós kivim 12 éve, 10 éves koromtól minden évben lestem virágzáskor, hogy miért nem terem. Nem szeretném ezt többször eljátszani, az idén telepített termő kivikre is kell még várnom 2-4 évet, mire számottevő termés lesz rajtuk. Pawpaw-ból is 2 darab magoncom van, ezekben sem bízom igazán, na ezekből viszont sehol, még külföldi honlapokon sem láttam, hogy oltottakat hirdetnének.
A jégfügét elég nagy mennyiségben szaporítják Fityeházon, így valószínűleg most tavasszal is lesznek kész, gyökeres palánták. Egyéb fügefajtákat illetően pedig tudok hozni dugványnak való vesszőt a Ninovarga szőlőjében lévő fákról, vagy esetleg saját bokraimról. Remélhetőleg egyéb újdonságok is lesznek a faiskolában, majd egyeztetünk.
A Tőled kapott tabáni zöld az a kivétel, amelyik erősíti a szabályt. Tavaly ilyenkor "szobadugvány" volt, most méteres, erőteljes, hatalmas gyökerű növény, jövő ilyenkor komoly fácska lesz, túl az első két termésen.
Egyébként nagyon tetszetős küllemű gyümölcsök, valószínű ez a titka óriási piaci sikerüknek. A képen látható, saját kis fáinkon lévő gyümölcsök is barack méretűek és nagyon szép a színük is.
Azért én azt tapasztaltam, hogy valóban kora tavasszal a legcélszerűbb a fügét fásdugványozni. Máskor is lehet, de a tavasziaknál szinte 100%-os az eredés, míg az ősziek nálam úgy vannak, hogy elkezdenek hajtani, aztán egyszer csak a nagy részük elpusztul, mintha gutát kaptak volna. Ezzel szemben tavasszal nekem volt olyan, hogy egy levágott ágdarabot karónak használtam fel a kertben és csak úgy, öntözés nélkül kihajtott. Mások tapasztalatai szerint nagyon jó az eredés nyáron is, nagyjából júliusig, a legrosszabb eredményről pedig augusztus-szeptember környékén számoltak/-tunk be.
Szinte minden évszakban megered. Ilyenkor szobahőmérsékleten tartva szépen kihajt és elkezd gyökeret fejleszteni, tavasszal fokozatos akklimatizációval (természetesen, már csak a garantáltan fagymentes időszakban) szabadföldi növénnyé válhat a cserép földlabdájával kiültetett , kiszoktatott növény.
Természetesen. Ez nem valami egzotikum, csupán egy másik szilvafaj, amelynek egymástól eltérő ellenállóképességű fajtái vannak ugyanúgy, mint az európai szilvának, kajszinak, vagy őszibaracknak. Arra figyelni kell azonban ennél is, hogy sok fajtája nem öntermékeny. Porzónak mindegyikhez megfelelő azonban a mirabolán.
Nekem ez is új,hogy ilyenkor dugványozzátok a fügét.Én mint kezdő ,amatőr tavasszal szoktam kb 40-50 cm-es fásdugvánnyal/mint a szőlő kopaszvesszőt/ és ez is bevált eddig.Előnyösebb ilyenkor ?
jaak ákival kapcsolatban meg kellemes meglepetés ért.vettem egy plötty példányt az egyik bevásárolóközpontben "egy életem,egy halálom" felkiáltással,és így plöttyen ízlett.le a kalappal a gyümölcs elött.finom édes kellemes ,szerintem semmihez nem hasonlítható (max a ringloszilvához).úgyhogy eldöntöttem tavasszal ültetek belőle egy fát.csak nem tudom melyik fajtát ültessem :-) olyat szeretnék ami hatalmas gyümölcsöt hoz,és isteni finom :-D
Én csak azt szeretném megkérdezni,hogy milyen messze laksz Újkígyóstól.Írtam egy ottani faiskolásnak ahonnan engem érdeklő oltványokat szerettem volna beszerezni,de sajnos válaszra se méltatott/a többi sem.../
Kedves Tibor! Véleményem szerint tévesen gondolod, hogy ugyanaz lenne a két topik témája. Ajánlom figyelmedbe ennek a topiknak a topikleírását, abban minden le van írva! A "fagytűrő déligyümölcsök" kifejezés ráadásul félrevezető is, mert a kiwi és a diospyros kaki (káki, hurma, datolyaszilva), vagy a jujuba NEM déligyümölcsök, hanem hazánkban még meghonosításra váró, mérsékelt övi gyümölcsök! A füge pedig korlátozottan (-15 -16 fokig) fagytűrő mérsékelt égövi gyümölcs! A "Fagytűrő déligyümölcsök" c. topikot egykor az alapító a lehetőségekhez képest fagytűrő citrus hibrideknek találta ki, ezért félrevezető is tulképp. ott az általam említett gyümölcsöket tárgyalni. Épp azt a téveszmét erősíti meg, hogy ezek déligyümölcsök lennének, amíg mi pontosan azért harcolunk, hogy ezek a gyümölcsök elterjedjenek nálunk, ne legyenek többé egzotikusak! Ha megnézed a topikunkat és a topikleírásunkat, akkor láthatod, hogy elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk a füge szempontjából fontos éghajlati tényezőkkel, mivel Magyarországon a megfelelő domborzati pozíciójú dombokon olyan területeket találhatunk szerte hazánk területén, ahol évtizedekig nem veszélyezteti a fügét a tűrését meghaladó mértékű fagy! Láthattad, hogy a pálmás topikban sem igazán voltak erre kíváncsiak, pedig kizárólag az ő, a TI! érdeketekben szerettük volna elmagyarázni ezeket az ismereteket, önkéntes munkában, semmilyen fizetséget nem várva ezért! Mindezt azért, mert a trachycarpus fortunei pálma téltűrése is hasonló értéken van, mint a fügéé és ha valaki megérti ezeket a mikroklímára vonatkozó ismereteket, akkor azzal is sokkal nagyobb sikere lesz, bár az is igaz, hogy kevesen költözhetnek emiatt el a nem megfelelő adottságú kertjükből, de legalább mindenki tudná, mi az esélye és mennyire kell takarnia! Ez a topik éppen a fagytűrő déligyümölcsök címűről vált le, részben azért, mert az ottani gyűjtői mentalitás nem igazán találkozott a mi szakmai szempontjainkkal, azzal az elhivatottsággal, hogy ezeket a gyümölcstermőket a lehető legszélesebb körben elterjesszük. A másik ok, hogy kioktatásnak és személyük elleni támadásnak vélték azt, hogy mi megpróbáltunk nekik segíteni, sőt!, megbízható szaporítóanyaggal is elláttunk rengeteg topiktársat, a ninovarga nevű fórumozó jóvoltából, aki az éghajlati ismeretek mellett növényművelési tanácsokat is adott bárkinek, akár többször felmerülő kérdésre is mindig készségesen és türelemmel válaszolva!
Permetezni szoktam vele egy próbát meg ér ,sok kártevő a tormát és a fokhagymát is elkerüli,azokat már kipróbáltam, az őszibarack tövéhez bazsalikomot szoktam vetni ,nagyon jó hatással vannak egymásra
