" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A Szu-ból származó 2 db jó sok éve(kb. 6-7) kint van, ezért erről van több tapasztalatom. A melát egy éve ültettem, és egy-egy Li-t és Lang-ot pedig 2 éve, egy hónapja pedig egy Rotondo-t.
Azt nem tudom, hogy vannak-e fagyérzékenyebb jujubák, de nekem ezeken még soha semmi fagyási sérülés nem volt, pedig a kertem kitett szeles részében van.Téli takarást sem kap, nyáron vizet is csak elvétve. A nyári szárazságot is nagyon bírja, tavasszal későn indul ezért tavaszi fagykár sem volt soha.
Szóval szerintem az ország bármely részén bátran ültethető !
Ottnon nincs netem, ezért legközelebb Január 5-én bukkanok fel legközelebb.
aiol19 : nyár óta nem nagyon látogattam az index fórumát , csak most hogy pár napja itthon vagyok , unalmamban . de még mindig azt látom hogy minden hónapban vita kerekedik abból ami a "fagytűrőkön " nyáron történt . mi történt ? semmi , csak egy kis vita . én és bombaba furcsa módon viselkedő kivijeink indították el a lavinát ?! vagy évi5 azon mondata hogy "ne nézz már minket ennyire hülyének" arra reagálva hogy szinte kertészbénáknak lettünk elmondva .de semmi közvetlen sértegetés , személyeskedés ! más topicokon durvábbak is előfordultak már és nem vonulnak ki a megsértődöttek . most hogy visszaolvasgattam a fórumokat , OTT béke van , itt meg minden hónapban megvan a vita , nem tűnik fel hogy ti (te ) generáljátok a vitát ?! a 2964- es hozzászólásod is ezt igazolja . LEGALÁBB UTÁNA NÉZTÉL VOLNA A DOLGOKNAK . ezt írtad: "Véleményem szerint tévesen gondolod, hogy ugyanaz lenne a két topik témája. Ajánlom figyelmedbe ennek a topiknak a topikleírását, abban minden le van írva! A "fagytűrő déligyümölcsök" kifejezés ráadásul félrevezető is, mert a kiwi és a diospyros kaki (káki, hurma, datolyaszilva), vagy a jujuba NEM déligyümölcsök, hanem hazánkban még meghonosításra váró, mérsékelt övi gyümölcsök! A füge pedig korlátozottan (-15 -16 fokig) fagytűrő mérsékelt égövi gyümölcs! A "Fagytűrő déligyümölcsök" c. topikot egykor az alapító a lehetőségekhez képest fagytűrő citrus hibrideknek találta ki, ezért félrevezető is tulképp. ott az általam említett gyümölcsöket tárgyalni."
az a topic pont ezeknek lett kitalálva (nézd meg a második hozzászólást !) egy kicsit keveredve a trópusi gyümölcsökkel mert még nem volt külön topic . szó sincs csak citrusokról . "bferietvfreemail.hu válasz | megnéz 2004.03.25 11:33:24 Š (topiknyitó) Beleszerettem a fagytűrő déligyümölcsökbe,igaz nem rgyszerű a nevelésük, de bízom benne hosszú távon sikerülhet megtartani őket."
ráadásúl ti már az elejétől fogva a topic címével vagytok bajba , hogy ezek nem déligyümölcsök , fagyűrő vs. fagyálló . MINKET ez nem érdekel ,tudjuk hogy itt (ott) találjuk azokat a növényeket amikkel dolgunk van .
Nagyon szépen köszönöm a felajánlásod,de úgy néz ki, vica46 tud segíteni.Ha bármi előre nem látható ok miatt mégsem jönne össze,akkor "megtalállak". Kösz.
Érden lakom az M7-es közelében.Az ajánlatodnak nagyon örülök,mivel,mint már írtam,gyerekként ettem ebből a fajtából és nagyon ízlett. Amióta kiköltöztem Érdre,azóta szerettem volna venni,de sehol nem kaptam.Van két fajta szilvám,de sűrűn kell permetezni őket.Még így is tele vannak moníliás aszalványokkal. A hajtásért természetesen elugranék Csepelre.Vagy kifizetem,vagy viszek helyette valami érdekességet. Addig is köszönöm.
Érdemes talán néhány gondolat erejéig elmélkedni az internetes fórumok rendszerén, azon, hogy milyen szisztémák vannak, azoknak milyen előnyeik, illetve hátrányaik lehetnek. A fórumok egy vagy több érdeklődési kör szerteágazó témáiban kínálnak interaktív lehetőséget a vélemények kifejtéséhez, információk és ismeretek átadásához és átvételéhez. Ezek ún. topicokra tagolódnak. A topicok, amint arra görög eredetű anglicizált nevük is utal (topos - topikos) azt helyet, területet jelölik ki, amelyben a téma már bizonyos kritériumok alapján körülírtabb formában definiálódik. A fent leírt elvek alapján működő rendszerek azonban esetről-esetre eltérő módon nyernek kivitelezést. A miénkhez hasonló olasz hobbikertész fórumban például topicok sokasága nyílik, mivel egy új témát megjelölő címadással tulajdonképpen új topicot lehet nyitni minden külön formaság nélkül. Ez a körülmény azt eredményezi, hogy az egyes témákról folyó viták külön csatornákon folynak. Ennek az az előnye, hogy a hozzászólások mindig ugyanazt a témát gyarapítják, arról folynak a viták vagy eszmecserék, annak veszélye nélkül, hogy a tárgy és a szereplők sokfélesége miatt bizonyos argumentumokat a sok más témájú hozzászólás "maga alá temessen" és azok kiteljesítése elhaljon. A magyar metnet nevű hobbimeteorológus fórumban például maga a fórum előre meghatározott témájú topicokra tagolódik, amit az alapítók a kezdet kezdetén meghatároztak és a moderátorok folyamatosan terelgetik a témákat a nekik kijelölt topicok csatornáiba. A rendszer hiányossága, hogy azok a témák, amelyeknek az alapítók elfelejtettek topicot kijelölni, csak egy vegyes témájú "társalgó" keretei közé szorulnak, miközben rendre az "off"-ság vádja éri őket más helyeken. Egy hosszabb időn keresztül működő olyan "vegyes" topic, amilyet a mi fórumunk kínál, a gyakorlatban előre nem várt helyzeteket állíthat elő azzal, hogy az eléggé szerteágazó témakör egyes témái nem mindenkit érdekelnek, különösen nem, ha azok nem csupán a felszínes csevegés szintjén nyernek említést, hanem mélyebb elemzések tárgyát képezik, különösen olyanokét, amelyek szemléletükben újat hoznak, vagy éppenséggel az ezeket tárgyalni hivatott tudományágak hiányosságaira mutatnak rá kritikai éllel. Minél markánsabban jelennek meg kritikát is tartalmazó állásfoglalások, annál nagyobb irritációt váltanak ki azok körében, akik biztonságérzetéhez hozzátartozik az "úgy van jól, ahogy van"-ba vetett töretlen hit. Az ilyen, egyre élesebb ellentéteket kiváltó helyzet "kioktatási" vádakban, burkolt, vagy nyílt provokatív akciókban ölt testet, azokkal szemben, akik kedélyborzoló újdonságokkal állnak elő, lehetnek azok bármennyire szakmaiak, előremutatóak, mindenki javát szolgálók. Egy ilyen pillanatban elérkezik egy új topicnyitás szükségessége, ami olyannyira nem szentségtörés, hogy az olasz fórumban például egy új címadással kivitelezhető. Előfordulhat, hogy ezt nem CSUPÁN a témamódosítás indokolja. De ha még az is, akkor különösen időszerű lehet.
HA a jujubád valóban magonc akkor attól valóban ne várj sokat, borsó vagy kicsit nagyobb a termése és elég száraz, aszalódva galagonya szerű az íze. Az oltványok lényegesen nagyobbak, lédúsabbak és édesebbek. A magoncot át kellen oltani. Ja és a magocnak elég sok pici apró tüskéje van, ami könnyen beleakad/törik a bőrödbe. Az oltvány vagy tüskétlen vagy nagyobb és keménybbek a tüskéi, kevésbé gonoszkodik a kezemmel.
ez itt két oltvány, a kerek a Mela a másik "SZU"-ból származó körte alakú:
A pawpaw-ban nyugodtan bízhatsz, mert a magonc gyümölcse is finom, de lehet viszonylag kicsi sok maggal csak ez a lutri benne és több idő mire termőre fordul.
Oltvány azért beszerezhető Európában is, de bizony 8-9 ezer Ft körüli Eurót elkérnek egy picurkáért. Magyarországon is előfordul néhány fajta oltvány, mint pl:
Soha nem jártam ott, de egyszer beszéltem vele telefonon és téli -25 fokokat emlegetett, ebből arra következtettem, hogy fagyzugban működik a vállalkozás.
Ez igazán örvendetes, viszont az a gyanúm, hogy mégsem 'tabáni zöld'. Vettem tavaly ősszel Zombáról tabáni zöldnek mondottat, a kettőt egymás mellé ültettem, egész más leveleik vannak. Persze mint ahogy az előzőekben is mondtam, az se biztos, hogy az, a lényeg, hogy a kettő különbözik egymástól. Az általam dugványozottról annyi biztos, hogy zöld gyümölcsű és 15 éves cseresznyefa méretű fügefáról vágtam Budán.
Sőt, az európai szilvák jobbak is. Amit a magyarországi japánszilva nem-termesztésről írtam, az tulajdonképpen egy rövid közgazdasági szempontú, szakmára vonatkozó nem-naprakészséget konstatáló megállapítás volt. A német nyelvterületként körülírt országokban nagy hagyományai vannak a szilva különböző felhasználásának, amelyeknél meghatározott célra az annak megfelelőnek tartott fajtát alkalmazzák. Ez a szilvakultusz konzerválja a hagyományos fajták preferenciáját.
Köszönöm, én is így tudtam, csak szó volt itt a kivi vegyszerekre való rendkívüli érzékenységéről /gyomirtó/. Akkor ez azt jelentheti, hogy tavasszal nyugodtan beszórhatom megelőző jelleggel a kivik környékén a talajt mondjuk a Basudin nevű szerrel?
És vajon a német nyelvterület miért lehet kivétel? Azért én az európai szilvákat sem száműzném, olyan ez, mint hogy Olaszországban a jól bevált 'Tipo' helyett ma már szinte kizárólag 'Rojo brillante' kákit telepítenek, pedig mindkettő jó fajta.
Ez sajnos így van, különösen nálunk, többször mi is panaszkodtunk már erre. Lassan kezdek ott tartani, hogy semmilyen növényt nem veszek magyar forrásból, mert legtöbbször megbízhatatlan. Általános az átverés, tisztességtelen üzleti magatartás. Pozitív kivételként talán a kaktuszgyűjtőktől vásárolt télálló kaktuszaim esetét említhetném. Ők lelkesek, mindent felcímkéznek és még a pontos élőhelyükre vonatkozó gyűjtőszámokat is feljegyzik.
Hát akkor adok neki még néhány évet, de azért mellé fogok ültetni egy oltottat, úgy tudom, tavasszal talán jujubából is lesz néhány csemete Fityeházon. Nincs túl sok kedvem a szerencsére várni hosszú éveket, bár még fiatal vagyok, de jobb bebiztosítanom magam. Van már nekem 4 tő porzós kivim 12 éve, 10 éves koromtól minden évben lestem virágzáskor, hogy miért nem terem. Nem szeretném ezt többször eljátszani, az idén telepített termő kivikre is kell még várnom 2-4 évet, mire számottevő termés lesz rajtuk. Pawpaw-ból is 2 darab magoncom van, ezekben sem bízom igazán, na ezekből viszont sehol, még külföldi honlapokon sem láttam, hogy oltottakat hirdetnének.
A jégfügét elég nagy mennyiségben szaporítják Fityeházon, így valószínűleg most tavasszal is lesznek kész, gyökeres palánták. Egyéb fügefajtákat illetően pedig tudok hozni dugványnak való vesszőt a Ninovarga szőlőjében lévő fákról, vagy esetleg saját bokraimról. Remélhetőleg egyéb újdonságok is lesznek a faiskolában, majd egyeztetünk.
A Tőled kapott tabáni zöld az a kivétel, amelyik erősíti a szabályt. Tavaly ilyenkor "szobadugvány" volt, most méteres, erőteljes, hatalmas gyökerű növény, jövő ilyenkor komoly fácska lesz, túl az első két termésen.
Ezt a szép rózsát ma fotóztam az udvaron és ezzel
