Mondjuk. Az igazság, hogy dalt vándorkereskedők is hurcibáltak ide-oda. Ez a helyi népek dallamkincsébe beépülhetett. Csak gondoljunk a mai rockra. Világszerte ugyanaz. Vagy a rap.
A fenét. Markomann nép egyik törzse volt. A markomannok nyugat germánok (szvébek) egyik ókori törzse. Nevük határvidéket jelent. Ezek elkolbászoltak a ma bajor részekre és keveredtek az ott élő germánokkal
Te minek szólalsz meg ha ennyire sötét vagy? A sumérok mióta semiták te lökött agyú? Vagy az irániakra gondolsz, akiknek szintén semmi közük hozzájuk? Ember ne legyél már ennyire sötét! Persze értem én, Orbán komcsi fidesznyikjei elhitették veled, hogy a szkíták muszlimok.....
De legalább utána nézhetnél, ha már ekkora gyökér vagy, hogy elsőre elhiszel egy ekkora blőd baromságot...
Újabb tudományos bizonyítékok a finnugor nyelvrokonság tarthatatlanságára:
A hígagyúaknak biztos jól jön. Ha szégyelled az ősöket, mert nem summérok voltak, nyugodtan költözz a summér ivadékok közé, oszt' lehet legelni Mohamed fanszőrzetét.
Újabb tudományos bizonyítékok a finnugor nyelvrokonság tarthatatlanságára:
Már Kodály kezdeményezte a különféle népzenék számítógépes összehasonlítását, ám az akkori technika gyöngének bizonyult. Azóta javultak a gépek, és a világhálón immár hatalmas a géprekész, népzenei adattömeg:
Amerikától Kínáig, népenként több ezer dal. A 2006-os esztendő legizgalmasabb magyarságtudományi könyvét Juhász Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudósa, a kiváló furulyaművész írta. Címe: A zene ősnyelve. Juhász művében kizárólag matematikai és zenei szempontokat követett. Könyvében kilenc népzene egyenként ezernél, olykor kétezernél több dallamát vetette egybe: a kínait, a Volga-vidékit, a szicíliait, a szlovákot, magyart, az Appalache-it (kelta: zártan élő ír-skót bevándorlók muzsikája), a németet, a franciát, a bolgárt. A végeredmény magyar szempontból: igen szoros összefüggés az első négy között, erős az Appalache-ival, gyenge a némettel és a franciával, alig kimutatható a bolgárral. Gyakori föllépésein Juhász eljátssza az összefüggéseket, kötetben pedig tanulmányozhatják a matematikai módszereket, levezetéseket, grafikonokat és persze a kottákat. Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált népzenék a magyaron keresztül érintkeznek egymással.
..
Juhász következtetései:
1. a kínai-volgai-szicíliai-magyar („keleti”) csoport és a kelta (ír-skót)-német francia-szlovák („nyugati”) csoport zenéje közti kapocs a magyar és a szlovák népzene;
2. ha létezett „nyugati-” illetve „keleti zenei ősnyelv”, akkor a Kárpát medence népzenéje mindegyikből (!) kihagyhatatlan;
3. a magyar egyszerre a leghívebb őrzője a „keleti” és „nyugati”zenei ősnyelv elemeinek – a szlovák a magyaron keresztül kapcsolódik hozzájuk;
4. ez csak közvetlen érintkezés eredménye lehet;
5. a magyar népzene azokban a távoli évezredekben gyökerezik, amelyekben a zenei ősnyelv(ek) alapelemei kialakultak…” Hogy mikor, hol és miként került ilyen mély kapcsolatba a magyar népzene a „keletiekkel” és a „nyugatiakkal”, egyelőre nem tudjuk.
Juhász Zoltán időközben folytatta kutatásait. „A magyar népzene eurázsiai kapcsolatainak vizsgálata mesterséges intelligenciák segítségével” c. könyve megjelenése óta újabb hét népzenét vizsgált meg, a finnt, a lengyelt, a Bartók által is kutatott anatóliait, a kaukázusi karacsáj-balkárt, a mongolt, a spanyolt, a luxemburgi-lotharingiait, és az Appalache-i ír-skót gyűjteményt kiegészítette az angollal. Összesen tehát tizenhatot. Kiderült, hogy a finn népzenekincs közelebb áll a magyarhoz, miként eddig a zenekutatók gondolták, de mégis inkább a „nyugatihoz” tartozik, tehát a német, francia, luxemburgi-lotharingiai, spanyol, lengyel társasághoz, melyek közül – meglepő módon a spanyol a legközelebbi rokonunk. Utána következik a finn, valamint az ír-skót-angol vegyesválogatott.
..
Még izgalmasabb, hogy a tömeges dallamegyezések miatt a szicíliai népzene átkerült a „keleti” csoportba, a kínai, a mongol, a karacsáj-balkár, a Volga-vidéki, az anatóliai és a magyar meg a szlovák mellé. A kutatás kiterjesztés megerősítette az eddigi eredményeket, ugyanakkor az is kiviláglott, hogy a „keletiek” közt létezik 9 olyan egymáshoz közeli dallamvonal, amely mintegy közös „ős”-nek, dallammagnak tekinthető. „Ezek bonyolult, oktáv terjedelmű, ereszkedő, bizonyos esetekben pontos kvintváltó, legtöbbször négysoros dallamok.” Sőt, azt is kirajzolta a számítógép, hogy a szűkített „keleti” csoport szicíliai, karacsáj-balkár, mongol és magyar négyesének vizsgált zenekincsében 49 közös dallamcsoport található! Ezzel szemben a „nyugati” népzene nem szerveződik egy, vagy több mag köré, a kevés közös elem – 9, illetve 6 – elszórtan helyezkedik el a gép által készített „ősnyelv térképen.”
Népdalaink és beszédünk első, és leglátványosabb hasonlósága a képiség. A szó elején, a gyökben kimondott kép a különféle tájszólásokban beszélgetők tudatában ugyanazt jeleníti meg, pl. tör, dúr, durva, dara, törékeny, törek, stb. Az egyszerűbb mondatot ugyanígy szerkesztjük: a mondanivalót helyezzük az élre. A magyar népdal hajszálra ilyen szerkezetű: nagy erejű láttatással indul, melyet szinte ragként illeszkedő további képek egészítenek ki: „Az hol én elmegyek,/ Még a fák es sírnak,/Gyenge ágaikról/ Levelek lehullnak.” Dalainkban a hangsúly ereszkedik a következő mondatig, azaz zenei gondolatig.
..
Nyelvünk további alapereje a szervesség. A befogadott idegen szavakat nyelvünk gyököknek tekinti, s a ragok meg egyéb toldalékok által magába szövi őket. Selmeczi György hívta föl a figyelmemet arra, hogy a zenei anyanyelvünk a gregoriánt pentatonná tette. Népzenénk is sok mindent elárul, eredetében és formájában teljesen elüt az őt körülvevő nemzetek és népcsoportok népzenéjétől.
A FINNUGOR NÉPEK LEGŐSIBB ZENÉJÉBEN NYOMA SINCS SE PENTATÓNIÁNAK, SE KVINTVÁLTÁSNAK, SE ERESZKEDŐ DALLAMOKNAK, MELYEK NÉLKÜL A MAGYAR NÉPZENE ELKÉPZELHETETLEN. A magyar népzenét a maga ötfokú hangsora és legősibb dallamszerkezete az eurázsiai pentaton típushoz csatolja, amely talán Közép-Ázsiában bomlott ki valaha, s a magyarság e révén egy ősrégi ázsiai műveltségi kapcsolat nyugati határágának tekinthető.
A MODERN, SZÁMÍTÓGÉPES, MATEMATIKAI ALAPOKON NYUGVÓ KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK FÉNYÉBEN KIJELENTHETŐ, HOGY ZENEI ROKONSÁG NÉLKÜL NYELVI ROKONSÁG NEM KÉPZELHETŐ EL. A LEGTÖBB NÉPI HANGSZERÜNKNEK NYOMA SINCS A FINNUGOR NÉPEK KÖRÉBEN.
A magyar népi hangszerek rokonai viszont fellelhetők a türk és az iráni népeknél. Nem átvétel, ezer éveken át nyomon tudjuk követni. Néptáncunkkal is büszkélkedhetünk, a magyar tánc tartásával, formájával, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Hihetetlen gazdagságú, feltűnő más népekéhez képest. Néphagyományunk tehát történetünket az aranykorig vezeti vissza.
Ezek a tudományosan is elismert eredmények már 2006 óta rendelkezésre állnak, ahogy a genetikai kutatások is már folyamatosan cáfoltak minden finnugor rokonságot illetve mongol genetikai származást.
Ehhez képest az iskolai történelem és magyar nyelvtan könyvek még mindig tele vannak hamisításokkal, mongolként ábrázolt ősmagyarokkal, sokszorosan cáfolt, kitalált történetekkel és azokkal a szórványos és ritka szövegekkel, amelyek negatív fényben tüntetik fel a "honfoglaló" magyarságot.
Alternatív történelemkönyveket zúznak be, a történelem tanároknak tilos a diákok felé közvetíteni a legújabb genetikai eredményeket, vagy akár Juhász Zoltán eredményeit. Tiltott listára került a csodaszarvas legendája például. Minden kiegészítő tananyag, ami említi Hunort és Magort. Totális hamisítás zajlik, ifjúságunk lelkének megtörése, magyar identitásának szétrombolása. Vajon mennyiben függ ez össze azzal, hogy 2017-ben már másodikak vagyunk Dél-Korea mögött a kiskorúak öngyilkossági rátájában?
Amit én megtudtam a Római Birodalomról, annak alapján leginkább a Köztársasági kor azon ideje alatt lehetett nagyjából normális Birodalomnak mondani, amikor még csak a (nagyrészt etruszk származású) patrícius családoknak volt beleszólás a döntésekbe.
Amint a plebejusoknak is jutott szerep, felvirágzott a szavazat vásárlás, elkezdődött a romlás.
Aztán jött az, hogy gyakorlatilag egy gazdasági gyarmatosítás ment végbe a meghódított területeken, hasonlatos ahhoz, amit ma az USA csinál, vagy amit a britek Indiában.
Amennyire én tudom, a 2.-3. században kr után, már nem is tudták a vízvezetékeket javítani se, nemhogy újakat építeni.
Ami ennél is rosszabb, hogy a végére már szinte az összes római földbirtok pár ember kezében volt, az egykori etruszk dinasztiák elszegényedtek és eltűntek. Onnan kezdve a Birodalomnak kampec volt.
Ezért győztek ellenük olyan könnyen Atila hunjai - a hun birodalom pontosan az ellentetje volt a Rómainak: minden nép megőrizhette nem csak a vallását, de a társadalmi berendezkedését, a szakmáit, a termelő egységeit, ma úgy mondanánk a vállalkozásait. Nem tették tönkre például a helyi kézműves ipart olcsó, ratyi áruval, ahogy a rómaiak. és még sorolhatnám.
Ez a tolerancia magyarokra is jellemző volt mindig.
A főkonzul egy Octavius volt, de nem emlékszem a keresztnevére, a másikra meg egy fikarcnyit se.:D
De igazából a konzulok tizedét se tudnám felsorolni. :D De szerintem nem is kell. Imádom Róma történelmét, de leginkább az érdekel benne, hogy mik voltak a bukások okai, illetve milyen módon szervezték a birodalmukat.
És azt kell mondjam, sok jót nem tudok róluk elmondani.....
Ez érdekes lehet, bár azt hiszem itt nincs Travel. Na mindegy, ha lesz lehetőségem megnézem, kíváncsi vagyok rá.
Ó még valami a Pozsonyi csatáról:
egy magyar történész írt cikket róla, mármint hogy nem vizsgaanyag a West Poniton azaz nem vizsgáznak belőle. És tényleg nem, a záróvizsgákon nem kötelező vizsgaanyag, csak tananyag.
Ahogy tananyag a történelem órán a Római szenátus is, de nem kell tudni az végi vizsgán, hogy ie 128-ban kik voltak a szenátus tagjai. Jó, a hasonlat sántít, mint minden hasonlat de a lényeget érteni lehet.
A Travel Channelen indul, és ő lesz a műsorvezető, producer, és szellemi sorvezető egyben:
Ő bizony Megan Fox, akire szörnyű emlékű első két Transformers-film egyetlen nem-CGI látványelemeként emlékezhetünk. A Mysteries and Myths című sorozatban ennél kicsit bonyolultabb szerepe lesz, amitől a világ archeológusai és történészei már jó előre hideglelést kapnak: őket fogja ugyanis lebuktatni a történelemhamisító globális összeesküvésükkel együtt. Mert hogy a doktori címeik mögé bújva elferdítik a valódi történelmet. Sőt, igazából nem is értik azt, annyira beszűkítette a tudatukat a sok tanulás meg kutatás. És most nem ám ironizálok, ezeket a leendő műsorvezető mondta, sőt, azt is, hogy ő azért alkalmas erre a leleplező szerepre, mert egy percet sem töltött az akadémiai világban, tehát nincs is vesztenivalója tudományos presztízs terén. Az első epizódok egyébként arról fognak szólni, hogy léteztek-e az amazonok, és hogy mi az igazság a trójai háború körül.
Ne értsd. Egyéni szociális probléma. Ne higgy nekem, nézz utána, keresgélj! Még a net se kell hozzá, ugyanis könyv is jelent meg róla. Cey-Bert Róbert Gyula írta, a Püski Kiadónál jelent meg.
Igaz, hogy tarkítva van romantikus elemekkel, főleg Árpád részvételét illetően, amire valójában semmilyen bizonyíték nincs, de maga az esemény nagyon szépen le van írva és ha valaki elolvassa, egyből tudni fogja miért tanítják. Ezt sem kell elhinni, ha van USA-ban rokonod, kérd meg nézzen utána tényleg tananyag-e West Point-on. Mikor először hallottam a Pozsonyi csatáról ezt a tényt, nekem is ez volt az első dolgom: és valóban tanítják.
De még egyszer mondom, ne higgy nekem, járj utána.
Tudod az a baj, hogy semmilyen leírás nem maradt az AD 907-es Breslavi csatáról (100 km északra Pozsonytól), ezért nem értem, hogy mit tanítanak róla a ZAKAMÉDIÁK.
Más kérdés, hogy a 907-es csata valójában mennyire volt Pozsonyi, hiszen a leírások szerint igencsak messze lehetett maga a csata Pozsonytól. De ezt már nem nekem kell kideríteni.:D
A lényeg, hogy az állításom igaz. Boroszló (ma Wroczlaw) földrajzilag igencsak messze van Pozsonytól. :D Ez igaz, de nem is emiatt említettem mindkettőt.
Ez esetben örülök, hogy újat mondhattam. Boroszlónál elképesztő csodát művelt Mátyás. 10-szeres túlerőt legyőzni, ez egészen elképesztő eredmény.
Csak egy apró példa, hogy Mátyás mennyire tisztában volt azzal, hogy egy csatát nem csak a fegyverek döntenek el:
A Boroszlói várban felállíttatott egy hatalmas dobogót, amit kintről is látni lehetett. Amikor már napok óta ostromolta az ellenség szinte eredmény nélkül, a vitézek, asszonyok felmentek és elkezdtek zenélni, táncolni, enni-inni, mulatozni. Ezzel mutatta ki, hogy nekik nem csak vitézségük van hanem töménytelen élelmük, ellátásuk is.
Ugyanis Mátyás két részre osztotta a seregét: egyik védte a várat, a másik, egy könnyűlovas csapat pedig amolyan gerillahadviselést folytatott az ellenség utánpótlása ellen. Hamar ki is fogytak mindenből.
Na ezért van benne minden hadi akadémia tananyagában.
