Viszont ha az idő is csak diszkrét lépésekben haladhatna, akkor már a keringőző elektron is képes lenne energiát leadni, megfelelő lépték esetén.
Az energia univerzális szinten, már nem megmaradó mennyiség. (elfogadott tétel) Ha az elektron energiája nagyon kicsi diszkrét lépésekben csökken, akkor a nagyon nagy távolságra eljutott elektron már csak vörösen pislákol az űrtávcsövünk nézőkéjében. A fotonokról már nem is beszélve.;-)
Ebből az következik, hogy az elektron az egy -kvázi- szétfolyó/'elkenődő' 'felhőként' "kering" az atommag körül. Namost kérem, egy ilyen 'felhőnek', hogyan/miként lehet "perdülete"... ?! ;-/
Tehát akkor miért nem sugároz?
Ez a hullámként keringőzés ugyebár egy valószínűségi (kör)áramsűrűség,
amelynek van mágneses hatása.
Úgy tűnik, ez mégis a ló elé fogott szekér esete.
Mert egy "szabad" elektron energiája tetszőlegesen változhat,
kanyarodás közben is. Viszont a kötött állapot energiája csak diszkrét lépésekben tud változni,
vagyis az energiája nem szivároghat el folytonosa,
De ettől az idő nem telik másképpen, csak úgy érezzük.
De ha valaki el akarja hitetni veled, hogy telhet másképpen is az idő (az űrhajósok öregedhetnek lassabban), akkor megtévesztésképpen a szubjektív időérzéket használja fel erre a célra.
Éppen ezt tette Einstein is, amikor megkérték, hogy magyarázza el az idő lelassulását.
Ő ezt válaszolta:
"Egy óra a kedveseddel egy percnek tűnik, de ha egy percre ráültetnek egy forró kályhára, az egy órának tűnik."
Tipikus esete a megtévesztésnek, mert a kedvesednek és a kályhának semmi köze ahhoz, hogy egy mozgó rendszerben (űrhajóban) lelassul-e az idő.
Vannak, akik összetévesztik az idő mértékének megváltozását (vagy az idő másképp telését) a szubjektív időérzékkel.
Ezt a hibát maga Einstein is elkövette.
Néha úgy érezzük, hogy az idő szinte repül, máskor meg úgy, hogy alig vánszorog.
Ha egy héten át kellemesen nyaralunk a tengerparton, vagy télen a gyönyörű hegyek között síelünk, akkor úgy érezzük, hogy az egy hét nagyon gyorsan elrepült, mert szívesen maradnánk még.
Ezzel szemben, egy munkahelyen eltöltött nap nagyon hosszú tud lenni. Ilyenkor azt érezzük, hogy rettentő lassan telik az idő. De ez csak szubjektív érzés.
Ilyenkor nem az idő sebessége vagy mértéke változik meg, csak mi magunk érezzük úgy, a vágyainkhoz képest, hogy lelassul, vagy felgyorsul az idő.
'És tessék mondani!': hol és hogyan "merheto", ez az "idodilatacio" nevü 'izé'... ?! ;-/
cseik 2374 "barmilyen termeszeti folyamattal es barhol merheto. a gravitacio, magnesesseg, em hullam, homerseklet es mozgasallapot befolyasolja azt, h egy termeszeti torveny szerint vegbemeno esemeny milyen gyorsan tortenik meg. ha a fentiek megvaltoznak, akkor az esemeny sebessege is megvaltozik. mivel az idot egy esemeny es annak sebessegenek hanyadosakent ertelmezzuk, es egysegnyi esemenyre vetitve meresre hasznalhatjuk, igy ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik."
??? (a "mértéke"... ?? talán inkább a megmért mennyisége... ! ;)
destrukt 2375 "...ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik. Ez nekem nem tűnik igaznak." (nekem sem... ;) "..az idő csak egy ember által alkotott fogalom, vagyis csak az ember fejében létezik. Mivel idő a fizikai valóságban nem létezik, így nincs sem mértéke, sem sebessége, ergo ami nem létezik, az nem változhat meg. "(helytelen megfogalmazás! helyesen 'úgy hangzik', hogy az időnek nincs 'abszolút', minden mástól elkülöníthető mennyisége. vagyis az 'idő' nem egy 'entitás', hanem egy 'esetlegesen' 'képzett' fogalom.. ;) "a valóságos anyagi folyamatok sebessége megváltozhat más valóságos anyagi körülmények megváltozása miatt." (na ez a lényeg! az 'idő' változása valójában egy következmény: az "anyagi körülmények megváltozása miatt" van... ;)
azért mert csak 2380 "Lehet mondani, hogy az elektron nem kering az atommag körül.
Viszont van töltése és van perdülete."
"perdülete" ??
Ezt én sohasem értettem... Nekem úgy tanították, hogy ha az elektront pontosan megmérjük, hogy 'hol van', akkor nem tudhatjuk, hogy 'mennyi' (milyen 'nagy'). He meg pontosan megmérjük a 'méretét', akkor nem tudhatjuk, hogy pontosan hol van. Ebből az következik, hogy az elektron az egy -kvázi- szétfolyó/'elkenődő' 'felhőként' "kering" az atommag körül. Namost kérem, egy ilyen 'felhőnek', hogyan/miként lehet "perdülete"... ?! ;-/
"Végső soron nem magyarázták meg a Bohr-posztulátumot."
Megmagyarázták.
Centrális erőtérben keringő elektron nem veszít energiát a keringés során, vagyis nem is kell sugároznia.
Klasszikus fizika.
Csak az alatt a rövid idő alatt kell sugároznia, amikor átrendeződnek az elektronok egy alacsonyabb energia állapotba.
Ez a gerjesztett atomok esetében meg is történik, ezért van az, hogy csak egy-egy rövid hullámvonulatot (kb. 10 ns) sugároz ki az atom időnként, szakaszosan
"Lehet mondani, hogy az elektron nem kering az atommag körül."
Nem. Minden jel arra mutat, hogy a fény az ún. fénysebességnél nagyon kicsit lassabban halad.
Az eltérés valahol a harmincadik tizedesjegyben lehet.
Viszont függ a hullámhossztól.
Csillagászok esetleg kimérhetik, mert a pulzárok spektrumának látszólagos diszperziója a távolsággal arányos kellene legyen. Ezzel a módszerrel lehet ellenőrizni, hogy a természet követi a logikánkat, vagy pedig kell neki még egy szabálytörő szabály.
Apropó: Több érvet is felsoroltam, hogy a fény miért nem terjedhet az invariáns sebességgel.
Einstein fiatal korában elképzelte, hogy mit lehetne tapasztalni az elektromos és mágneses mező hullámzásából, ha felülnénk egy fénysugárra. Mivel az elektromos mező VÁLTOZÁSA indukálja a mágneses mezőt, és a MÁGNESES mező változása indukálja az elektromost a fénynél, ezért amikor felülünk a fénysugárra, akkor "kifagy" a két mező, és NEM VÁLTOZIK. Viszont ha nem változik egyik mező sem, akkor nem indukálhatja a másikat, és akkor az sem változva nem indukálhatja az egyiket, azaz nem létezhet a fény, amit figyelni akartunk! Azaz sérül Maxwell elektrodinamikája!
Van egy vonatkoztatásirendszer, amiben nem igaz.
Nincs. Nem van.
Ahogy a végtelen nem egy konkrét szám, hanem egy fog alom.
A végtelen rapiditás nem lehet vonat koztatási rendszer.
Továbbá: nincs értelme a Planck-hossznál kisebb távolságnak.
Tehát a hullámhossz kontrakciója nem mehet Planck-méret alá.
Ebből már a gammát susztermatekkal meg lehet saccolni.
(λ/LP)2 = 1 - v2/c2
Van persze egyetlen kibúvó. A természet nem köteles követni a mi logikánkat.
És akkor fel kell venni még egy axiómát (vagy posztulátumot), ahogy annak idején Bohr is tette.
(Adott energiájú atom nem sugároz, azért mert csak.)
Tehát ha a fenti gondolatmenethez a természet nem igazodna,
fel kell tenni a neoBohr hipotézist, mert csak.
Aztán majd valaki megfejti később.
Mindenesetre a Bohr posztulátumra még visszatérek...
"...ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik."
Ez nekem nem tűnik igaznak.
Erősebb gravitációban az atomóra lelassul.
De az ingaóra éppen ellentétesen viselkedik, erősebb gravitációban felgyorsul.
Akkor most hogyan változott meg az idő mértéke? Nagyobb lett, vagy kisebb?
Szerintem sehogyan sem változott meg.
Ugyanis az idő csak egy ember által alkotott fogalom, vagyis csak az ember fejében létezik.
Mivel idő a fizikai valóságban nem létezik, így nincs sem mértéke, sem sebessége, ergo ami nem létezik, az nem változhat meg.
Persze az igaz, hogy a valóságos anyagi folyamatok sebessége megváltozhat más valóságos anyagi körülmények megváltozása miatt. De az idő sebessége (vagy mértéke) nem változhat, mert olyan nincs neki.
Meg tudod mondani, hogy mennyi az idő mértéke?
Mert ha szerinted megváltozhat, akkor azt is tudnod kellene, hogy eredetileg mennyi volt.
De ezt senki nem tudja, mert ilyen nem létezik csak a relativitáselméletben, de az meg hülyeség.
barmilyen termeszeti folyamattal es barhol merheto.
a gravitacio, magnesesseg, em hullam, homerseklet es mozgasallapot befolyasolja azt, h egy termeszeti torveny szerint vegbemeno esemeny milyen gyorsan tortenik meg. ha a fentiek megvaltoznak, akkor az esemeny sebessege is megvaltozik. mivel az idot egy esemeny es annak sebessegenek hanyadosakent ertelmezzuk, es egysegnyi esemenyre vetitve meresre hasznalhatjuk, igy ha az esemeny sebessege valtozik, akkor az ido merteke is valtozik.
"Teller Ede szépen elmondta, hogy az ívhossz negatív lenne."
A negatív ívhossz egy szörnyű baromság. Ilyesmi is csak a relativitáselméletben merülhet fel.
Ha egy elméletben felmerül, hogy "hamarabb érkezne meg az utazó, még az elindulása előtt", azt nem tiltásokkal kell kimagyarázni, hanem azonnal a kukába kell dobni.
Az ok-okozati törvény olyan erős törvény, amelyet nem sérthet meg egy álmodozó fiatalember a hagymázos elméletével. Az okozat soha nem előzheti meg az okot. Aki ezt nem fogadja el, az még a közelébe sem menjen a tudománynak.
lehetetlenné teszi, hogy bármely megfigyelő fénysebességgel haladhasson*.
ezért amikor felülünk a fénysugárra, akkor "kifagy" a két mező, és NEM VÁLTOZIK. Viszont ha nem változik egyik mező sem, akkor nem indukálhatja a másikat, és akkor az sem változva nem indukálhatja az egyiket, azaz nem létezhet a fény
Tudsz te, ha akarsz.
Több módon is belátható, hogy még a fény is kénytelen fénysebességnél lassabban terjedni.
