" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A növénynek nagyon sok elemre van szüksége ahhoz, hogy élni és fejlődni tudjon. A jó kémiai összetételű talajban ezek megközelítően olyan mennyiségben és egymáshoz viszonyított arányban vannak jelen, ami a növénynek leginkább megfelel. Ezekből némelyik elem nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben szükséges (pl. nitrogén, kálium, foszfor), mint mások. Csak nyomokban igényli a növény a különböző fémeket, amelyek közül pl. az egyik legfontosabb a vas. De mivel arányaiban egészen más mennyiségekről van szó, előbbieket makro- (nagy, "sok"), utóbbiakat mikroelemeknek hívjuk. Előfordulhat, hogy túlzott, egyoldalú műtrágyázással, amelynek során túl nagy mennyiséget viszünk be a talajba egy bizonyos elemből, olyan állapotot állítunk elő, mintha a többiekből hiány lenne. Bizonyos elemek ellentétei (antagonistái) egymásnak és túlzott bevitelük olyan tünetet idéz elő, mintha a másik hiányozna. A másik megnyilvánulási forma egyszerűen az is lehet, hogy a gyökér körüli túlzott töménységű sóoldatok nem kívülről a gyökér belseje felé irányuló, hanem azzal ellentétes ozmotikus mozgást idéznek elő és ahelyett, hogy a gyökér felszínén lévő hártyán keresztül beáramoltatnák a tápanyagokat, inkább "kiszippantják" azt
Ahhoz, hogy jól érthető legyen a ködképződés jelensége, jó, ha jól hátramegyünk a kályháig és jól átismételjük gázfizikai ismereteinket.
A levegő gáz halmazállapotú anyag. Ezért az általa tartalmazott, hőként értelmezett energia nem egyéb, mint molekuláinak kinetikai (mozgási) energiája. Természetéből fakadóan, a magasabb energiaszint nagyobb mozgási energiában nyilyánul meg, ezért az egymáshoz ütköző molekulák igyekeznek nagyobb teret kitölteni. Erre a halmazállapotra ugyanis nem jellemző már a folyadékokat, de különösen a szilárd halmazállapotú anyagokat meghatározó molekulák közti kohézió (kölcsönös vonzás). A gázmolekulák hajlanának "szétszéledni", a végtelenségig ritkulva.
A légkört alkotó levegő esetében azonban ez azért nem történhet meg, mert olyan nagy mennyiségben van jelen a Földön, hogy a tömegvonzás egy összefüggő burkot képez belőle a földgolyó teljes felszínén, amelyben a magasabb szinteken lévő gázmolekulák tömege ránehezedik az alatta lévőkre, ezáltal önmagában képes megteremteni azt, a 'nyomás' néven ismert jelenséget, amely más, földi viszonyok között előforduló gáz halmazállapotú anyagok esetében csak külső kényszer hatására hozható létre, zárt térben, mert egyébként molekuláik, kohézió híján szétszélednének, elillannának a térben.
Szia aiol19 Azzal szeretném kezdeni,hogy lakótelepen nőttem fel. Húsz éve költöztem Érdre. Ebből 11 évet külföldön töltöttem .Csupán hét éve van lehetőségem intenzíven a kertészettel foglalkozni.Egy éve kezdtem el olvasgatni a pálmás és a fagytűrő topikot.Ennek hatására bombáztam szét ,egy nagyon szép Japánkertet,hogy egy mediterrán kertet varázsoljak helyette. Tehát az én ismereteim a mediterrán növényekkel kapcsolatosan csupán lexikálisak.Kezdő vagyok.Amit írtál Vica 46-nak a fénysokkal kapcsolatosan,ez számomra új,de ésszerű.Viszont had kérdezzek vissza,-szerinted miért nem jó ,ha a kiültetésre szánt pálma megkapja a 80x80-as ültetőgödröt?Szerintem a pálma számára (bármilyen növény számára) kifejezetten jó, ha a frissen felásott,tápdús talajba van kiültetve,ahol könnyebben tud gyökeresedni. (a kiültetett pálma nagyságától függetlenül.)
Szeretném megkérdezni :milyen hatással van aműtrágyázás a föld összetételére ?Régen azt olvastam, hogy megváltozik, és a mikroelemeket rosszabbul tudja a növény hasznosítani . Van valami új információ?
H. J. hát sajnos legalább 10-15 évet várnod kell míg a növényeid elérik a 5-10 méteres magasságot.
Aiol 19: Az általad leirtakkal maximálisan egyet értek, tisztában vagyok a terepviszonyok milyen fontosak. Sajnos nekem az összes feltételből 2 hiányzik.
A nagyváros fűtő hatása, és a szennyezett légréteg. Így sajnos 1999 telén a havas táj, a kristálytiszta levegő, és az észak-keletről betörő sarkvidéki hideg nagyon mélyen, -22 fokra is lehültte a levegőt a talaj közelében. Szerencsére ez csak egy reggelen következett be, másnapra beborult az ég. A pálmáim már akkor ki voltak ültetve, de a takarás megvédte őket. Igaz hogy a külső levelek elfagytak. Szerintem a kert télen is szép lehet, hiszen az örökzöld dísznövényekből nagyon jó fagytűrők is vannak. Én az 1985-ös tél után sok magyalfát ültettem ki.
Jó a gyereknek a 80 ajrós vákumklíner is :))))))))))))))
de azért köszi!!
Jelentem a meg el van vetve !!! A fiam nagyon szereti az említett gyümölcsöket most még rá van kattanva az aszalt gojira is pár szemet befal minden nap !!!
Béla :)) Azért a gyerkőcöd fátyolos tekintete arra enged következtetni, hogy egy ilyen szép fényesnek jobban örülne http://media.startapro.hu/photos/43/421084.jpg :))) Szereti a gyerkőc a fügét-kákit?
Ilyen nem nagyon van, a zágrábi, a grázi, bécsi és a szegedi szonda (minden délben és éjfélben felengednek egy "lufit", ami 25 km-es magasságig felmegy és végigméri a légoszlopot) adataiból, illetve a modellek várt értékeiből szoktam rekonstruálni mennyi lehet a magasban a hőmérséklet! Szondák: http://www.uni-koeln.de/math-nat-fak/geomet/meteo/winfos/radiosonden/Europa/index_europa.html Modellek: GFS http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsavneur.html Közép-európai GFS http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fsgfsmeur.html Metnetes-modellek http://metnet.hu/?m=fcmaps Az 500 hpa-os magasság a 2500, a 850 hpa-os magasság az 1500 méteren, a 925 hpa pedig az 1000 méteren várható hőmérséklet!
Floo2: Látod a fiam már látens porszívó disztributor :))))))))
Vicces is lenne egy bazi nagy füge az ablakban !!!
Ninovarga :
A magyarokat kellett volna rászabadítani a prof maradék kákijára nem lett volna egy csepp maradék sem . Javaslatom egy rendhagyó topik tali a prof kertjében a kiéhezett kertészeknek !!
Tényleg pontosabban fel tudnálak világosítani, de most valahogy nem bírok fogalmazni, nekiálltam kétszer, de béna ltt, úgyhogy majd ha lesz hozzá ihletem, akkor írok a ködről, mert ebből csak felhomályosítás lenne most :))
Azt írod,hogy nem látod meg a szépséget a télben,hóban.Próbáld meg az én szememen keresztül nézni,számomra a zuzmarás táj valóságos mesevilág.Az első öt felvételt pár perce készítettem a munkahelyemen(Gyopáros),a többi tegnap a kerben készült.Én sem szeretem a hideget(már harmadik napja van -7 fok reggelenként),de a látvány lenyűgöz.Ninó,téged pedig szintén ezekkel a felvételekkel szeretnélek utólag is felköszönteni János nap alkalmából!
Az viszont mindis elgondolkodtatott, hogy vajon ki ülteti ezeket a magányos fügebokrokat az utak mellé. A gépesített útkarbantartás pedig annak ellenére nem nyűvi ki őket, hogy a szegélyek karbantartását nyilvánvalóan jelentősen akadályozzák.
A fügéket nem csak mindig Magyarországon vágják ki. Ezeket a hatalmas fügefákat azért távolították el a faiskola udvaráról, mert nagy kártevőtanyának ítélték őket.
Egyúttal én is elnézést kérek mindenért, a vitában én próbáltam ezt a közösségünket védeni, így tehettem olyan megjegyzést, amit előtte nem fontoltam át kellőképpen. Így utólag is Békés, Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánok!
Hogy honnan lehet előre látni, hogy be fog állni a köd? Több tényező is játszik, attól is függ, milyen ködről beszélünk. Alapvetően ha magasabb légrétegben magasabb a hőmérséklet és ez akadályozza a feláramlást, valamint a felszínközeli levegő telített, a hőmérséklet és a harmatpont közelít. De erről Floo2 sokkal pontosabb felvilágosítást adhat!
Valóban, ez főként a tegnapi és tegnapelőtti éjszakára vonatkozott. A mostani helyzetben viszont nagyon szépen látszik az a hőtérképen, amiről mi itt annyit beszélünk: látható, hogy egy-két kisebb alföldi gödörben pontosan annyi a hőmérséklet, mint a Nagy-hideg-hegyen, ami majdnem 900 méter magas. Az egyik cikkemben is említettem, hogy az ilyen derült, szélcsendes, inverziós éjszakákon az alföldeken és a völgyekben gyakran épp olyan a hőmérséklet, mint a nagyobb magasságú hegycsúcsokon, ahol már a ritka levegő és a földfelszíntől való távolság miatt eleve nem tud felmelegedni nappal a levegő. A két szint között (részben tereptől függően) enyhébb légrétegek vannak. Ez a könnyebb, melegebb levegő olyan magasságig tud felemelkedni, amely magasság fölött már a gravitációból, következésképp a légnyomásból adódóan eleve ritkább, kisebb légnyomású levegő helyezkedik el. Ez a levegő viszont már eleve hidegebb, mivel a napsugárzás vákuumban nem melegít, minél sűrűbb egy adott közeg, annál jobban melegszik fel, így egyszerűbb szavakkal operálva... A Nagy-hideg-hegy magassága már bőven efölött a határ fölött van, ezért beszélünk mi itt nagy általánosságban 200-300 méteres tengerszint feletti magasságról, mint a korlátozottan téltűrő füge szempontjából optimális tartományról. A mostani helyzet pusztán csak azért nem iskolapélda, mert délnyugaton felhőzet, délkeleten ködfelhőzet, északkeleten északkeleti áramlás korlátozza a kisugárzást, a hideg levegő kiülepedését. Sajnos én most mindegyikből kimaradok, szerencse, hogy hó nincs. Már -5 alatt vagyok, azt hiszem, mégiscsak kénytelen leszek most, így éjjel behozni a maradék leandereket. Azért így is kint voltak majdnem az újévig, így legalább kevesebbet töltenek telelőhelyen, kevésbé támadják a kártevők.
Ez bizony rettenetes lehetett! Idén szeptemberben éppen a cikkben említett Izsevszkben is volt szerencsém néhány napot eltölteni. Jóformán csak nyírfa és fenyő mindenütt. Voltam egy udmurt skanzenben is (az udmurt egyébként finnugor nép) és az udvaron pici almákat termő fácskák voltak. Az egyik piros, a másik sárga. A piros olyan fanyar volt, mint egy éretlen káki, mondták, hogy ezt meg kell csípje a fagy, ami először épp a következő nap reggelén következett be, szeptember elején, viszont a sárga apró mérete ellenére nagyon finom volt, talán nem is ettem még olyan jó almát, mint az. Más gyümölcs viszont nem volt, kivéve az útszéli tatár, baskír és üzbég árusoktól beszerezhető óriási sárga- és görögdinnyét. A sárgák akkorák voltak, mint egy jól megtermett görög.
