A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"....A CERN azonban semmit nem tart elérhetetlennek, és a szervezet alapelve, hogy egyetlen tudományos alapismeretet sem tekint megkérdőjelezhetetlennek, beleértve a relativitás elméletet vagy a világmindenség keletkezését leíró „nagy bummot” sem. Ez a megközelítés a résztvevő tudósokat felszabadítja a paradigmák korlátai alól és lehetővé teszi számukra, hogy olyan – korábban csak a vallások vagy az ezoterika tárgykörébe sorolt – jelenségeket is vizsgálat tárgyának tekinthessenek, mint a természetfeletti világgal való kommunikáció, az érzékelhető világ dimenzióin túli megismerés....."
De ez nem szavazás volt, hanem véleményfelmérés, amit szívesen gyakorolnak a tudósok. Az eredmény senkit nem kötelezett pálfordulásra, Hoyle is mindvégig kitarthatott az állandó állapotú modell mellett.
Nem az 1948-as konferenciás szavazás miatt fogadják el kész tényként a hozzáértők az ősrobbanást, hanem a BIZONYÍTÉKOK alapján, amelyek speciel éppenhogy 1948 után kerültek elő. Mikrohullámú háttérsugárzás - 1964, kozmikus infláció részecskefizikai alapjai - 1980, sötét energia gyorsuló tágulás - 1998, WMAP és Planck felmérés - 2012.
Nem mellékesen 1964-ig több alternatív kozmológiai modell is együtt futott, mert nem volt elég adat a közöttük való döntéshez, ezért aztán az 1948-as konferenciás szavazás lófütyit sem jelent.
Most tényleg. Ezt jobban el lehet hinni, mint amit a szemünkkel láthatunk?
"......George Gamow 1948-ban egy nemzetközi fizikuskonferencián a táguló univerzumra azt a lehetséges magyarázatot adta, hogy esetleg a világegyetem valamikor egy ún. ősrobbanással (Big Bang) jött létre, s az ősrobbanás pillanatában az univerzum teljes tömege egyetlen végtelen sűrűségű pontba volt összetömörítve. Gamow előadásának befejezéseként felkérte a kongresszuson résztvevő világhírű fizikusokat, szavazzanak, hogy volt-e ősrobbanás. A jelenlevők 60% körüli szótöbbséggel demokratikusan megszavazták, hogy volt. Azóta a fizikusok elfogadják a Big Bang-elméletet....."
Inkább már a müködhető, jobb modellen a MagnaZorbon kezdtem el folyamatábrákat gyártani egy régi bőr focilabda segítségével. Olyasmi mint ez, ami egyébként egy magyar találmány. Mármint a varrásforma. Könnyebb rajta mint a Zorb külső felületét egyenlő részletekre felosztani és az áramlásokat lekövetni. Modellezni.
Ezzel kapcsolatosan már van is egy matematikai-fizika fejtörőm:
Egy gömb felületén hogyan lehet elhelyezni ki és beáramló kürtőket, hogy azok azonos energia/anyag mennyiséget tudjanak elnyelni és kiáramoltatni. 1/1 a MagnaFánk. OK. Megvan az egyensúly.
3/3 kürtő a legkisebb MagnaZorb modell ami működhet. De már ránézésre sem működik, ha szimmetrikus a modell. Tehát mennyi az annyi szimmetria és asszimertia esetén??? Agytorna!!!! :-)
Tegyük fel, hogy vannak nagyon magas vékony oszlopok, melyek tetején "hangyák" élnek.
Az oszlopok össze vannak kötve üvegkábelekkel.
Tehát a másik oszlopra a kábel mentén lehet átmászni, s a kábel mentén látják is a másik oszlopon történteket.
Az oszlopok minél messzebb vannak, a kábelek annál inkább belógnak az oszlopok között.
Tehát bár az oszlopok egymáshoz képest nem mozdulnak, a sebességük 0, a távolságok amit a hangyáknak meg kéne tenni a kábelen, s amit látnak is, egyre nagyobb.
A látóhatárunk pereméről - mondjuk ők az első minket látók - bumm szakértőjük megállapítja, hogy azok ottan midján fénnyé válnak, me' maj'nem akkora sebességgel távolodnak tőlünk.
Igen ám, de ugyan ebbe az irán'ba, a következő ősbuborék peremszakija oda szól, hogy nem úgy van az, ők vannak középen, a szomszéd ne ugráljon, mert nemsokára, ha tetszik hanem, fénnyé válnak.
A buborékjaink peremlakó bumm szakértői ugyancsak bekapcsolódnak. Csakúgy habzik mán a világ körülöttünk (sok a buborék) megállapodnak, hogy egy konferenciát szerveznek, majd ott eldöntik, hogy van mindez.
Minden peremvilági buborékszaki szakcsoportjával a nullások buborékjában gyülekezzen - ezek vagyunk mi - hamar rájönnek, hogy nem jó, mert a csoportok nem fognak beférni. Jó akkor minden központ, csak egy delegáltat küldhet.
De így se' fér be mindenki (hiszen mindössze 13-15 milliárd fényévnyi a gömb-placc), nem baj, aki későbben érkezik az kívül marad, majd a bentiek eldöntik, hogy hány fonódó buborék a világ.
Kemény vitákkal eldöntik egy BUMM buborék a világ, a többi az mind ugyan itt van, csak n az ennediken szer en az ennediken van dimenzionálva világunk, na bumm.
"Még Homer Simpson, fánk alakú univerzumról szóló elméletét is türelmesen végighallgatta a kocsmában. „Nagyon érdekes. Lehet, hogy el kell lopnom” – közölte jellegzetes robothangján, utalva elmélete egyik fontos elemére, a fekete lyukakat körbefogó gyűrűre."
"... Az űrteleszkóp meglátott és lefényképezett tőlünk 14 milliárd fényév távolságban lévő galaxisokat, ami korántsem az Univerzum széle. Amennyiben a Nagy Bumm után fénysebességgel távolodtak egymástól az anyagrészek (ami a fizika szerint nem lehetséges) és feltételezzük azt, hogy mi az Univerzum egyik szélén vagyunk, láttunk valamit 14 milliárd fényévre az Univerzum másik szélén. Tehát minimum 7 milliárd évvel ezelőtt volt az ősrobbanás az előbbiek szerint. Ezt cáfolja az a tény, hogy nem az Univerzum szélén vagyunk és a másik, ennél fontosabb, hogy mi a 14 milliárd évvel ez előtti képet látjuk. Ebből következik, hogy 14 milliárd évvel ezelőtt már (ha a Föld 14 milliárd éves mozgását nem számoljuk) 14 milliárd fényév távolságban volt a Föld a most észlelt galaxisoktól (mert most azt látjuk!?). A másik lehetőség, hogy eddig a fénysebességet meghaladó sebességgel távolodtunk a most megpillantott Galaxisoktól. Mivel lelassultunk már látjuk azokat. (Így már nem igaz az egyre növekvő sebességgel való tágulás sem)… Ezek szerint a robbanás előtt már igen csak messze kerültünk egymástól(?), ami 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt. Nos akkor ebből következik, - mivel a fénysebességnél lényegesen lassabban tágult a robbanást követően az anyag, - állítólag egymilliárd évig nem volt fény, mert nem volt csillag, tehát nem láthatunk semmit, a robbanást követő egymilliárd évből, - a Föld az űrteleszkóp és a Tejút nincs az Univerzum szélén, mert minden irányban nagyon sok galaxist látunk, ha volt ősrobbanás, akkor az legalább 20-30 milliárd évvel ezelőtt történhetett. Mi a helyzet az Univerzum tágulásával? Mit tudunk? 9-14 milliárd évvel ezelőtt, tágult mert ezt látjuk most. Hol lehetnek azok a galaxisok, amik 9-14 milliárd évvel ezelőtt ott voltak. Ha azóta is távolodtak egymástól ma hol lehetnek? Lehet, hogy már egymásba zuhannak és nagyon régen elkezdődött az összehúzódás. Esetleg már alig van galaxis az Univerzumban, mert szanaszét repültek? A legközelebbi galaxist is, több millió évvel ezelőtti állapotában látjuk (Androméda 2,5 millió fényév). Ki tudja, hogy mi van vele, most? A sötét anyagra fogják az Univerzum tágulását. Amit mi látunk az az, hogy sok milliárd évvel ezelőtt tágult. Igen tágulhatott, mert akkor volt egy nagy robbanás.(? ha akkor volt ?) De, hogy most mit csinálnak, tágulnak, összehúzódnak vagy már régen eltűntek egy fekete lyukban, nem lehet tudni. Ha volt robbanás, miért ne tágulhatott volna? Igen hallottam, hogy nem a galaxisok száguldnak el egymástól, hanem a tér tágul, mint egy lufi, ha felfújják. De szerintem ez sem történhet a fény sebességével vagy annál is gyorsabban, mert ezt már elfogadtuk nagyon régen, hogy az nem történhet meg. Az sem jelent megoldást, hogy jó, de mi száguldunk az egyik irányban azok meg a másik irányban. Ehhez lényegesen gyorsabban kellene száguldanunk, mint a fénysebesség fele. A távolodás meg sem közelíti ezt az értéket. De mi van velük most, hol lehetnek, hová tarthatnak, vagy mi van velünk most, hol lehetünk, hová tarthatunk? Van e még Univerzum vagy már csak a Tejút van egymagában a valaha volt Univerzum egy csendes zugában? Sok millió év múlva kiderül. Félelmetesen tehetetlenek, tudatlanok és kicsik vagyunk ebben a valamiben. Vagy félelmetesen tehetetlen, tudatlan és kicsi vagyok ebben a valamiben. És még egy agyament gondolat. Mi lenne, ha egy elektronon élnénk és keringenénk az atommag körül. Ha körbenéznénk, az égbolton mit láthatnánk? Legyen a mi atommagunk egy kalapácsban, levegőben, világűrben vagy egy emberi testben. A csillagokat, azaz a többi atommag sugárzását? És ott is olyan elérhetetlen lenne számunkra meglátogatni a szomszédos atommagot, a távolság miatt! Ha egy élőlényben lenne az atommagunk, a születés lenne a Nagy Bumm? A növekedés pedig az Univerzum tágulása? Vajon a méretek aránya alapján középen élünk mi? Hogy értem? A Föld mérete úgy viszonyul a húrokhoz, mint az Univerzum a Földhöz? Tehát egy húr és az Univerzum mérete között a Föld, középen helyezkedik el. Vagy az Univerzumunk is Galaxisként látszik az Univerzumok Univerzumában a Multiverzumban? És így tovább.... Nem feltétlen muszáj véleményezned, csak ha nem trágár. Isten is válaszolhat, mert meg akarom írni a nagydoktorimat, és még sok anyag kell a fél oldalhoz, ami eddig tőlem telt és ebben is sok az ismétlés. Ha helyesírási hibát találsz, kérem a javított változatot. A beküldők között nagy nyeremények lesznek kisorsolva, pl. egy példány a dolgozatomból, stb.."
béna melléknév és főnév I. melléknév bénán, bénább
1. Betegség v. sérülés következtében működésre, mozgásra képtelen <szerv, testrész>. Béna kar, nyak, nyelv, ujj. Egész alsóteste béna. Béna lábát maga után húzta. || a. Olyan <ember>, akinek vmelyik mozgási szerve v. testrésze mozgásra képtelen. Béna koldus. Tolószéken viszik a szegény béna gyereket. Félkezére bénán született. Béna aggot hord könnyű tolószék. (Tóth Árpád)
2. (régies) Csonka, rokkant, sánta. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván. (Arany János)
3. (átvitt értelemben) Tehetetlen, dermedt, mozdulatlan. Az ijedtségtől bénán állt. Csak erő gyűlhessen e béna tagokba … (Arany János) Akartam valamit, Mely tett legyen és élet, S bénán csüggedt karom. (Juhász Gyula)
Annyi a hozzáértő, hátha valaki felvilágosít: Valami nagyon nem stimmel a Nagy Bumm-al. Nekem nem állnak össze azok az értékek, amivel állandóan traktálnak. Táguló Univerzum, sötét anyag, stb. Az ajánlott könyvekben sem találtam megnyugtató választ. A Nagy Bumm állítólag 13,7 milliárd éve történt. Ehhez képest a Hubble űrteleszkóp 14 milliárd fényév távolságban lévő csillagokat (Galaxis) fényképezett le és ez még korántsem az Univerzum széle, ill. mi sem az Univerzum közepén pörgünk. Ennek alapján becslésem az, hogy az Univerzum átmérője meghaladja a 40-60 milliárd fényévet. A fenti adatokból mit gondolhatunk, ismerhetünk biztosan? ...
Pontosan ahhoz szóltam hozzá. Reménytelenül hülye vagy hozzá, ezért inkább megpróbálod lerángatni a saját szintedre, hogy kiröhöghesd. Ennyi a tartalmi része a böfögésednek.
