" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az egész amerikai kontinensen a globális fölmelegedés jegyében zajlott az újévköszöntés. Kanadában 32 fokban, az USA keleti partvidékén 17-ben. (Ez a hír egy olyan parányi korrekcióra szorul csupán, hogy a számok - jellel látandók el, a könnyebb megértés kedvéért. De ezúttal eltekintettem tőle az ünneprontás elkerülése végett. Csak a búzatermésük miatt aggódom, hátha mégse elégül ki a hidegigénye. Hátha olyan "nagytermészetű" fajtáik vannak.)
Szia Én is úgy tudtam hogy nem mérgező , egyébként én limonádét szoktam csinálni mert a forró teától elpusztulnak az enzimek ,és a vitaminok hideg teába jó a friss citromlé Vica
Az az érzésem ,hogy az elsö öt magnak már ki kellett volna kelnie, nyilván nem jól volt letisztitva .Én a füvészkerti kiállitáson vettem ,ez a kissebbik fajta volt, sok mag van benne, úgy hogy vetek másikat.Majd megkoptatom egy kicsit a konyharuhába, nem tudod a magok kibirják tavaszig vagy újat kell vennem hogy friss mag legyen?
JOZSO tejoeg !!! Most jokor jovok ra hogy miis volt az a noveny amit nevelgettem , a nyaron ...)))) elfelejtettem mit ultettem mert olyan soka kelt ki, furcsa volt a levele, csak nezegettem , gozom sem volt rola hogy mi az .. Na tessek ,,,hat ez az .)))
de ennek mar fujhatom a takarodot ,mert kint hagytam osszel a cserepben .
Na majd maskor figyelmesebb leszek ))) De kar sajnalom ...(((
A magok vákony hártya szerű burokban vannak,miután hiába mosogattam nem
jött le ez a burok,ezért egy konyharuhába tettem őket és addig dörzsölgettem a ruhában mig szépen lejött és utánna megmostam újra és kiteregetve megszárogattam.Ha emlékezetem nem csal,kb 30 fokos hömérséklet mellett 2 hét
alatt keltek ki.Sok mag van benne és jól is kel.Persze ez a 30 fok csak átlagos,mert
néha lement 22-25-re,néha meg 32-33 volt.Egy akváriumban szoktam jan.-febr-ban
vetni az ilyeneket,akkor jobban ráérek és néha még be is cserepezem a tél folyamán.Mire tavasszal kikerülnek az üvegházba már gyökeres növénykék.
Boldog Új évet kívánok mindenkinek.
