cseik 2418 "...mivel minden termeszeti folyamat ugyan azoknak az elemi alkotoknak a kolcsonhatasaira vezethetok vissza, igy minden termeszeti folyamat sebessege azonos aranyban valtozik."
destrukt 2420 "Ebben én nem lennék biztos."
Igen, szerintem is destrukt-nak van igaza, mert nem mindegy, hogy "az elemi alkotok kolcsonhatasai", milyen "termeszeti folyamat"-ban 'fejtik ki' hatásaikat... !
Szerintem 'ugyanazon' "elemi alkotok kolcsonhatasai" mást eredményeznek egy 'elemi' kölcsönhatásban, mást egy bonyolult "termeszeti folyamat"-ban, naggyon mást, egy komplex! rendszerű "termeszeti folyamat"-ban... ! ;-)
„mivel minden termeszeti folyamat ugyan azoknak az elemi alkotoknak a kolcsonhatasaira vezethetok vissza, igy minden termeszeti folyamat sebessege azonos aranyban valtozik. igy a rendszeren belulrol nem merheto valtozas,, hisz a merendo es a mero is azonosan valtozik.”
Az erős kölcsönhatás (a magerő), nem azért erősebb a gravitációnál, mert gyorsabban hat? Mivel kis helyen lokalizált a „hadronbörtön” a gluonok hamar elvégzik a dolgukat.
„viszont ha ket kulonbozo fundamentalis korulmenyek kozott levo azonos folyamatot hasonlituni ossze kezdeti es vegallapot alapjan, akkor tapasztalhatjuk, h az egyikben a valtozasok gyorsabban mentek vegbe.”
A csillagközi porfelhő gravitációs összehúzódása lassú, hosszú idejű folyamat. Abban is a lokalitások képezik a „gyorsítást”, a tömegnövekedést, vagy is a csomósodást.
"...mivel minden termeszeti folyamat ugyan azoknak az elemi alkotoknak a kolcsonhatasaira vezethetok vissza, igy minden termeszeti folyamat sebessege azonos aranyban valtozik."
az ido fogalma egy megallapodas egy folyamat merteke es sebessege kozti ranyra.
t=x/v
nem onallo entitas, nem az anyag vagy ter tulajdonsaga es nem valtoztathato meg. de a fogalom hasznalata leegyszerusiti a nem egyszerre torteno vagy mas tipusu folyamatok osszehasonlitasat. pl az ido fogalmanak hasznalataval egyszeruen elmondhatjuk, h egy orat utaztunk siofokra. az ido fogalma nelkul viszont ugy kene mondanunk, h 100 km/h atlagebesseggel tettuk meg siofokig a 100 km utat.
tehat mindent leirhatnank sebesseggel es valtozassal, csak bonyolultabban.
es eleg maceras lenne kiszamolni h mennyi vizet vigyunk az utra h a gyerek ne nyafogjon a szomjusag miatt, ha tudjuk h a gyerek veseje 1dl vizet valaszt ki amig 27600 vizmolekula kotodik meg a vorosvertestekhez. na most ezt aranyitsd a siofoki uthoz. de mondhatjuk egyszeruen h a gyerek szervezete 5 percenkent 1 dl vizet igenyel.
ha a ter valamely fundamentalis tulajdonsaga (gravitacio, magnesesseg, em hullam tartalom es homerseklet) megvaltozik, akkor a termeszeti folyamatok (elektronok es protonok mozgasa -> kemiai folyamatok, anyag mechanikai valtozasa) mas sebesseggel mennek vegbe. mivel minden termeszeti folyamat ugyan azoknak az elemi alkotoknak a kolcsonhatasaira vezethetok vissza, igy minden termeszeti folyamat sebessege azonos aranyban valtozik. igy a rendszeren belulrol nem merheto valtozas,, hisz a merendo es a mero is azonosan valtozik.
viszont ha ket kulonbozo fundamentalis korulmenyek kozott levo azonos folyamatot hasonlituni ossze kezdeti es vegallapot alapjan, akkor tapasztalhatjuk, h az egyikben a valtozasok gyorsabban mentek vegbe.
es az ido fogalmarol meglevo megallapodas felhasznalasaval ezt ugy is mondhatjuk, h az idofolyam merteke kulonbozo, vagy - bar ezt en sem preferalom, es max koznapi beszedben elfogadhato - az ido gyorsabban/lassabban telik. de mi tudjuk, h ez valojaban nem az ido, mint fizikai parameter valtozasat jelenti, hanem a valtozasok sebessegenek egyszerusitett meghatarozasat.
Amennyiben a fényút távolságot időnek is vehetjük, akkor az idő lassulása, vagy gyorsulása távolságváltozást eredményez. Változik a méterrúd hossza. Ez a relativisztikus sebesség nagyon fura dolog, ha már a méterrúd nem tud összemenni, akkor elgörbül az idődimenzió irányába???:-/
„Tehát ha 'valamiféleképpen' azt 'tapasztaljuk', hogy "állni látszék az idő", akkor "a hiba az ön készülékében van"... ! ;-)”
Ez bizonyára így van. Ha lenne olyan szuper képességünk, hogy érzékeljük, vagy megmérjük a létező legkisebb időtartamot, ahhoz mekkora mozgási sebességet lehetne rendelni? Magyarul, meghaladná-e a fénysebességet?
"nagyobb sebességgel tekerve gyorsabban mozogtak a szereplők. (fordítva!: ha "gyorsabban mozogtak a szereplők", akkor "nagyobb sebesség"-et mérhetünk. ok > okozat... !!!) Vagyis az időegység alatt végzett mozgás, a sebesség meghatározó a reális kép szempontjából. ("a reális kép szempontjából", a megfigyelő 'reális' "időegység"-e a lényeges...! ;) Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához. Ha viszont nincs idő, akkor minden áll. A valóságban azonban minden mozog."
Tévedés !
Nem "idő nincs a beazonosításához", hanem 'rossz/elégtelen a 'mérőműszer'... Attól hogy a 'felfogóképességünk' kevés a vizsgálandó 'hyper-gyors' folyamat vizsgálatához, attól még az nem jelenti azt, hogy "nincs idő", vagy hogy "minden áll"...! (hibás következtetés, mint amikor a 'tudós-kutató' 'arra jut', hogy '...ha a bolha összes lábát kitépjük, akkor a bolha megsüketül.' ... ;)
Mert valójában úgy van, mint ahogy -végül is- leírod: "a valóságban azonban minden mozog." Tehát ha 'valamiféleképpen' azt 'tapasztaljuk', hogy "állni látszék az idő", akkor "a hiba az ön készülékében van"... ! ;-)
"Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához."
Egy film nem a valóságot adja vissza, hanem a készítője elképzelését.
Ebben a szövegben nem a fénysebességre gyorsítás a butaság.
"Ha viszont nincs idő, akkor minden áll."
Fordítva ülsz a lovon, drx65 már elmagyarázta érthetően.
Ha minden állna, akkor ki sem alakult volna az idő fogalma.
"Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához."
Egy film nem a valóságot adja vissza, hanem a készítője elképzelését.
Ebben a szövegben nem az a fénysebességre gyorsítás a butaság.
"Ha viszont nincs idő, akkor minden áll."
Fordítva ülsz a lovon, drx65 már elmagyarázta érthetően.
Ha minden állna, akkor ki sem alakult volna az idő fogalma.
„Tehát a "mozgás"-ok, "esemény"-ek teljesen függetlenek az idő fogalmától, nem lehet befolyásolni a "mozgás"-okat, "esemény"-eket pl. 'idődiletációs képletekkel', mert azok változása (változásának sebessége) csak fizikai, anyagi dolgoktól függ.”
Úgy ötven évvel ezelőtt, mozigépészként is segédkeztem. Amikor a levetített tekercset visszatekertem, hogy az újra elejéről kezdődjön, elszórakoztam azon, hogy nagyobb sebességgel tekerve gyorsabban mozogtak a szereplők. Vagyis az időegység alatt végzett mozgás, a sebesség meghatározó a reális kép szempontjából. Ha láttad a Lucy című filmet, abban kiderül, hogy ha fénysebességre gyorsítunk egy autót (sic), akkor az eltűnik képből. Vagyis nincs időnk a beazonosításához. Ha viszont nincs idő, akkor minden áll. A valóságban azonban minden mozog.;-)
"Szerinted van olyan esemény, amelyhez nem kell idő? Szerinted van olyan mozgás, amihez nem kell idő?"
Rossz a megfogalmazás !
Nem úgy van, hogy a "mozgás"-hoz, "esemény"-hez "idő kell", mint ha az "idő" valami, mindentől független 'entitás' lenne, amit ha 'nem adunk hozzá' a "mozgás"-hoz, "esemény"-hez, akkor az nem történik meg, esetleg az 'adagolt' "idő"-től függően másképp zajlik le, hanem 'az van', hogy a "mozgás"-ok, "esemény"-ek vizsgálatából 'jön ki' az idő fogalma és mennyisége.
Tehát a "mozgás"-ok, "esemény"-ek teljesen függetlenek az idő fogalmától, nem lehet befolyásolni a "mozgás"-okat, "esemény"-eket pl. 'idődiletációs képletekkel', mert azok változása (változásának sebessége) csak fizikai, anyagi dolgoktól függ. ;-)
