A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Ha nálunk a rendőrök, jegykezelők, stb. (és persze az utca embere is) legalább alapszinten értenének és beszélnének angolul, az többet használna a hírnevünknek, mint az értettségijük.
Londonban és Brüsszelben, angol nyelven beszélő magyar diplomások mosogatnak és felszolgálnak az angolul nem beszélő migránsoknak. Nálunk már nem találsz érettségi nélküli rendőrt az utcán. de lehet, van kivétel. :)
Off: Reggel 6-kor érkezett a vonat az állomásra. Taxira nem volt pénzem, viszont bőven volt időm gyalogolni. Próbáltam térképet keresni az állomáson, de hiába. Elindultam találomra, abban a reményben, hogy majd útbaigazítást kérek valakitől. Korán volt, még aludtak a lakók. Egyetlen utcaseprővel akadtam össze, őt kérdeztem meg. És tudott angolul.
Na, majd ha nálunk is a hat nyelven beszélő rendőr...
Stephen Hawking röviddel a halála előtt egy új tudományos elméleten dolgozott, ami a párhuzamos univerzumok észlelhetőségéről szólt. A szakértők szerint az A Smooth Exit From Eternal Inflation című tanulmány – amit most az egyik legrangosabb tudományos folyóirat szakértői vizsgálnak megjelenés előtt – Hawking legfontosabb tudományos munkája lehet.
A híres elméleti fizikus utolsó tanulmányát egykori kollégái mutatták be. Hawking ebben levezette azokat az úttörő matematikai megoldásokat, amik egy olyan űreszköz létrehozásához szükségesek, amivel bizonyítható lenne, hogy nem egy, hanem több ősrobbanás történt.
Az új tanulmány azzal a problémával foglalkozik, amit Hawking még 1983-ban vetett fel. A határtalanság-elmélet írja le, hogy az univerzum hogyan alakult meg az ősrobbanás folyamán. Eszerint a ma ismert unizverzum egy sűrű pontból robbant bele a ma ismert létezésbe – ezt ma infláció néven ismerjük. Hawking elmélete feltételezte, hogy végtelen számú ősrobbanás lehetett, ami egy matematikai paradoxont hozott létre, mert ennek a mérése látszólag lehetetlen.
Carlos Frenk professzor, a Durham Egyetem kozmológusa szerint Hawking azt feltételezte, hogy a multiverzum létezése nyomot hagyott a világegyetemet átható kozmikus háttérsugárzásban, és ha megfelelő műszert szerelnénk egy űrhajóra, ez a nyom észlelhető lenne.
Ezek az ötletek lélegzetelállító perspektívát nyújtanak arról, hogy milyen bizonyítékokat találhatunk a párhuzamos univerzumok létezésére.
– mondta Frenk.
Thomas Hertog professzor, a belgiumi Leuven Egyetem professzora, aki együtt dolgozott Hawkinggal az új elméleten, két héttel a halála előtt találkozott Hawkinggal, hogy a tanulmányról tárgyaljanak, mielőtt végső jóváhagyásra nyújtanák be.
"....A CERN azonban semmit nem tart elérhetetlennek, és a szervezet alapelve, hogy egyetlen tudományos alapismeretet sem tekint megkérdőjelezhetetlennek, beleértve a relativitás elméletet vagy a világmindenség keletkezését leíró „nagy bummot” sem. Ez a megközelítés a résztvevő tudósokat felszabadítja a paradigmák korlátai alól és lehetővé teszi számukra, hogy olyan – korábban csak a vallások vagy az ezoterika tárgykörébe sorolt – jelenségeket is vizsgálat tárgyának tekinthessenek, mint a természetfeletti világgal való kommunikáció, az érzékelhető világ dimenzióin túli megismerés....."
De ez nem szavazás volt, hanem véleményfelmérés, amit szívesen gyakorolnak a tudósok. Az eredmény senkit nem kötelezett pálfordulásra, Hoyle is mindvégig kitarthatott az állandó állapotú modell mellett.
Nem az 1948-as konferenciás szavazás miatt fogadják el kész tényként a hozzáértők az ősrobbanást, hanem a BIZONYÍTÉKOK alapján, amelyek speciel éppenhogy 1948 után kerültek elő. Mikrohullámú háttérsugárzás - 1964, kozmikus infláció részecskefizikai alapjai - 1980, sötét energia gyorsuló tágulás - 1998, WMAP és Planck felmérés - 2012.
Nem mellékesen 1964-ig több alternatív kozmológiai modell is együtt futott, mert nem volt elég adat a közöttük való döntéshez, ezért aztán az 1948-as konferenciás szavazás lófütyit sem jelent.
Most tényleg. Ezt jobban el lehet hinni, mint amit a szemünkkel láthatunk?
"......George Gamow 1948-ban egy nemzetközi fizikuskonferencián a táguló univerzumra azt a lehetséges magyarázatot adta, hogy esetleg a világegyetem valamikor egy ún. ősrobbanással (Big Bang) jött létre, s az ősrobbanás pillanatában az univerzum teljes tömege egyetlen végtelen sűrűségű pontba volt összetömörítve. Gamow előadásának befejezéseként felkérte a kongresszuson résztvevő világhírű fizikusokat, szavazzanak, hogy volt-e ősrobbanás. A jelenlevők 60% körüli szótöbbséggel demokratikusan megszavazták, hogy volt. Azóta a fizikusok elfogadják a Big Bang-elméletet....."
Inkább már a müködhető, jobb modellen a MagnaZorbon kezdtem el folyamatábrákat gyártani egy régi bőr focilabda segítségével. Olyasmi mint ez, ami egyébként egy magyar találmány. Mármint a varrásforma. Könnyebb rajta mint a Zorb külső felületét egyenlő részletekre felosztani és az áramlásokat lekövetni. Modellezni.
Ezzel kapcsolatosan már van is egy matematikai-fizika fejtörőm:
Egy gömb felületén hogyan lehet elhelyezni ki és beáramló kürtőket, hogy azok azonos energia/anyag mennyiséget tudjanak elnyelni és kiáramoltatni. 1/1 a MagnaFánk. OK. Megvan az egyensúly.
3/3 kürtő a legkisebb MagnaZorb modell ami működhet. De már ránézésre sem működik, ha szimmetrikus a modell. Tehát mennyi az annyi szimmetria és asszimertia esetén??? Agytorna!!!! :-)
Tegyük fel, hogy vannak nagyon magas vékony oszlopok, melyek tetején "hangyák" élnek.
Az oszlopok össze vannak kötve üvegkábelekkel.
Tehát a másik oszlopra a kábel mentén lehet átmászni, s a kábel mentén látják is a másik oszlopon történteket.
Az oszlopok minél messzebb vannak, a kábelek annál inkább belógnak az oszlopok között.
Tehát bár az oszlopok egymáshoz képest nem mozdulnak, a sebességük 0, a távolságok amit a hangyáknak meg kéne tenni a kábelen, s amit látnak is, egyre nagyobb.
A látóhatárunk pereméről - mondjuk ők az első minket látók - bumm szakértőjük megállapítja, hogy azok ottan midján fénnyé válnak, me' maj'nem akkora sebességgel távolodnak tőlünk.
Igen ám, de ugyan ebbe az irán'ba, a következő ősbuborék peremszakija oda szól, hogy nem úgy van az, ők vannak középen, a szomszéd ne ugráljon, mert nemsokára, ha tetszik hanem, fénnyé válnak.
A buborékjaink peremlakó bumm szakértői ugyancsak bekapcsolódnak. Csakúgy habzik mán a világ körülöttünk (sok a buborék) megállapodnak, hogy egy konferenciát szerveznek, majd ott eldöntik, hogy van mindez.
Minden peremvilági buborékszaki szakcsoportjával a nullások buborékjában gyülekezzen - ezek vagyunk mi - hamar rájönnek, hogy nem jó, mert a csoportok nem fognak beférni. Jó akkor minden központ, csak egy delegáltat küldhet.
De így se' fér be mindenki (hiszen mindössze 13-15 milliárd fényévnyi a gömb-placc), nem baj, aki későbben érkezik az kívül marad, majd a bentiek eldöntik, hogy hány fonódó buborék a világ.
Kemény vitákkal eldöntik egy BUMM buborék a világ, a többi az mind ugyan itt van, csak n az ennediken szer en az ennediken van dimenzionálva világunk, na bumm.
