Én is azért vettem tőle, mert mindenki dícsérte. Mivel sehol nem találtam olyan fajtát amit kerestem, csak onnan vásároltam. Mindenképpen be fogok számolni, hogy milyenek kapok. Idén a meggyet és kajszit pótolni kell, így azt is megrendeltem tőle.
Nem is az a zavaró, hogy pár 1000 ft-ot benyelek, hanem, hogy mikor egész évben kínlódok vele és semmi látszatja... Ilyenkor mindig az jut eszembe, ha alszok annak is több a haszna, addig se fogy annyi kaja és oxigén. XD
Kaszással tavaly csináltattam oltványokat, még el is vermelte nekem télire, gyönyörűek voltak, és szép hosszúak, mint a szabványban, ami nem mondható el minden oltványostól, sokszor megelégednek 30cm-el is. Gyönyörűen indultak, sajnos csapadékhiányom volt, öntözni meg későn kezdtem, így a megmaradás csak ott volt jó, ahol kapott egy kis árnyékot a meglévő tőkéktől (pótlások voltak, nem teljes telepítés), ott viszont szinten minden szépen megindult. De korábban is rendeltem tőle, nem volt bajom vele.
Szőlő: oltványoknak gyökere nem volt. Ahol volt az kb 1-2 szál... Hitegettek, hogy majd meggyökeresedik. De nem így történt.
Barack: párat vettem, de a törzsük mindnek sérült és hasadt. azóta sikerült oltani belőle, de 1-2 év és kipusztul mert a törzs olyan rossz állapotú.
Körte: Gyökérzet 0. Direkt kút mellé ültettem, mert ott szinte egész nyáron folyamatosan kapta a vizet. kihajtott és el is száradt.
2 év alatt 3x-i rendelésből mindig csak selejt... Ha már ingyen adja se kell. Ha a néhány darabnál csak a szart kaptam, akkor a kisebb-nagyobb tételeket elvből se fogom onnan venni.
Mivel nem szakember vagyok, ezért kielégítő választ adni nem tudok.
A fakórothadást egy gomba okozza, ami se kénnel, se rézzel nem küzdhető le, de állítólag egyes peronoszpóra vagy botritisz elleni szerek (hogy melyek, azt én se tudom) védenek elleni. A primer fertőzés mindig valamilyen mechanikai sérülésnél jelentkezik (jégverés, eső utáni kirepedés, darázsrágás, foltosszárnyú muslica peterakása, (utóbbi a NAK/NÉBIH szerint kitaláció), de a lecsorgó leve az ép bogyókat is megfertőzheti, akár egy-két nap alatt egész fürtöket tönkretéve. A fertőzött bogyók megecetesednek, ha ezek a cefrébe kerülnek, akkor tönkretehetik akár az egész termést, mert a cukorból alkohol helyett egyből ecet lesz.
Mint fent írtam, védekezni ellene en ökológiai/biodinamikus/nature termelésben elmletileg lehet, de igen nehéz, mivel nagyon gyorsan terjedhet. Amit lehet csinálni: védekezni a jégkár ellen (hálóval, a lombozat kialakításával), kirepedésre nem hajlamos fajtákat telepíteni, igyekezni meggátolni, hogy a darazsak kárt okozzanak (darázscsapda), a foltosszárnyú muslica ellen nem bio és hasonló művelésnél elmléletileg rövid é.v.i-jű piretroidokkal (pl. Karate Zeon) lehet védekezni a szüret előtt legfeljebb 5 nappal kijuttatva.
Amennyiben a bor ecetes lesz, azzal gyak. már semmit nem lehet csinálni, esetleg kifőzetni pálinknak, vagy csekély mértékű illósodásnál házasítani. Ugyan létezik egy módszer, amit Kállay tanár úr írt le, miszerint fordított ozmózissal le lehet csökkenteni az illósavtartalmat, de ez még a nagy borászatoknak se igazán elérhető és nagyon költséges eljárás.
Amit még tenni lehet, a szüretelőket megtanítani arra, hogy a fakórothadt szemeket vagy akár egész fürtöket is ne szedjenek bele. Ideális az, ha ezek a szemek kikerülnek az ültetvényből és megsemmisítésre kerülnek, de ez gyak. kivitelezhetetlen, így marad a földredobálás.
Kedves van Persil. Olvasgatom itt órák óta a bejegyzéseidet és nagyon sok hasznos dolgot találtam, köszi hogy egyáltalán fórumozol! Sok év borászkodás után idén először előfordult velem is, hogy az új telepítésű kadarkám nem forrott ki, illetve beindult és aztán megállt és csinálhattam én bármit (élesztő, melengetés, kevergetés...stb.), végül ki kellett borítani és valóban kellemetlen ecetes íze és szaga is volt. A szívem hasadt bele. Gondolod, hogy ez is a fakórothadás számlájára írható? (Valóban nem volt egészséges a szedett termésnek kb. a 30-40%-a, illetve hozzátartozik az is, hogy itt, a soproni borvidéken ez a fajta természetesen teljesen tájidegen) Van bármi ellenszere ennek az ecetesedésnek? Vagy csak a megelőzés, azaz hogy csak egészséges szemek kerüljenek a darálóba? Illetve a fakórothadást mennyire hatékonyan lehet permetezéssel megelőzni? Köszönöm előre is a válaszod.
Az a 32-ig mérő az véletlen nem egy brix-et mutató refraktométer volt? Csak mert a 32-es brix az kb. 28-as magyar mustfok, a 23-as brix meg 20-as. (Az én refraktométerem hármas skálájú (brix, KMW (magyar mustfok) és Oechsle) és kb 32 brix-ig mér).
Vészleállító igen van, bár rajtam kívül a kutya sem megy oda.
Azért áll le lassan, mert a zúzó ott nem volt rákötve. Az konkrétan egyből meg is állítja.
Nem is azzal van a gond, hogy messze kell hordani, hanem hogy magasan van a garat.
A szivattyúból ha normálisat akarok az nagyon drága. Egy kis gagyival nem sokra megyek. A szállítószalagot fillérekből megtudom csinálni, ez is azért egy szempont.
Úgymond 4 éve tesztelem a bogyózót, mivel nem gyári, mindig fejlesztek rajta valamit. Általában a jobb működésen felül azt nézem, hogy az én dolgom mi könnyíti meg.
Természetesen nem csak aszut akarok, de pl tavaly amilyen aszus anyagom volt, hát azt hittem alig lesz belőle lé. Ott 32 foknál a mérő nem mért tovább.
A bort most kíváncsiságból refraktométerrel mértem, 23 fokos még mindig a cukortartalma úgy, hogy nyáron még1x beindult.
Remélem, a gépen azért van vészleállító, amivel azonnal le tudod állítani... Az a legfontosabb része egy darálónak. A videódban viszont elég lassan áll le.
Az nem jelentene könnyebbséget, ha egy talicskát úgy alakítanál át, hogy ráférjen több láda is? Így meg tudnál spórolni pár utat. Hatvan kilót vígan el lehet tolni, persze a talajnak megfelelö szilárdságúnak kell lennie.
Ha nem kizárólag aszúszemeket akarsz darálni (kizárólag aszúszemeket jobb a népi hagyomány szerint mezítláb tiporni, nem vicc), akkor egy normálisan müködö cefreszivattyú el fogja vinni, én kb 270 l-nyit daráltam-szivattam kádba, csak a csö leürítése volt nehezebb, mint lenni szokott.
Ez az egyik fajta (kabar, eredetileg Tarcal 10), jött még hozzá egy kevés más fajta is, ami kevésbé volt aszús, 200 l-nyi ez lett belöle:
Ez az elölé, 36 óra áztatás után, mondjuk, látszik, hogy picit már beindult.
Közeleg a szüret, nekem meg a segítségem minden évben csökken, így muszáj vagyok könnyíteni a dolgomon....
Mivel a ládákat egyesével kell a bogyózóhoz hordanom, a holt időben ne mennyen feleslegesen a gép, de ugyanakkor én se mennyek oda kikapcsolni, így bogyózó távirányítóval működik.
Jövőre szállítószalag is lesz rajta. El kellett dönteni, hogy a gép kisebb legyen és cefreszivattyús, vagy maradjon ekkora (a magasságát illetően) és férjen alá a 350L-es kád. Tokajból hallottam hogy az erősen aszus/száraz szőlővel nem bír a szivattyú, így ezt az ötletet gyorsan elvetettem.
Persze ahol van nagy család/csapat a szüretre és feldolgozásra ott ezek az automatizálások feleslegesek.
A prés is, de ott csak addig présel ameddig nyomva tartom a gombot. Azon van egy lassú fokozatú préselés és egy gyors fokozatú lazítás. Erről majd élesben lesz videó. Itt is az a lényeg, hogy ne kelljen ott ülnöm a vezérlőpanel előtt, hanem körbe tudom járni a prést és látom hogyan dolgozik, így mégjobban tudom figyelni és korrigálni a préselést.
Az automata programnak nem látom értelmét, mert mindig az adott helyzet adja meg, hogy éppen mennyire préseljek vagy lazítsak.
Nálam mindennaposak ezek a történetek. Volt fent 6 m magasan nád alatt a tűzfalnál, földben több lyuk is. Ami talán a leghatékonyabb volt, az a Biokillel való permetezés. Hígítás nélkül kell permetezni. 3-6 ismétlés után elpusztultak. A lyuk bejáratát kell megcélozni, úgy tűnik, hogy a ki-be szálláskor érintkeznek a szerrel és az végez velük. 6 m magasra perdítő nélkül fel visz a permetező.
Szerintem ugorgyunk! (-:Használt e valaki Humin Power G granulátumot szőlőültetéskor vagy később a vegetációban. (Folyékony formában is van.) Ha igen kérem írja meg a tapasztalatát.Ma kaptam 1 kg-os kiszerelésben kipróbálásra. Épp jókor mert ősszel pótolni ill. lecserélni készülök néhány tőkét.
Nem ellenkezek, csak a saját -részben alig egy hetes- tapasztalatomat írtam le. Lehet, hogy a te univerzumodban nem müködik a purhabos módszer, de nálam már többször is, teljes sikerrel.
Tavaly nyáron a présház bejárata közelében az udvarban nálam is voltak a földben. Mikor a fűnyírót eltoltam a lyuk közelében tömegével bújtak ki. Ösztönösen rátoltam a fűnyírót a lyukra és egy darabig ott hagytam. Mikor már megfogyatkoztak és csak egy párat láttam, akkor egy egész vödör forróvizet öntöttem a lyukba és mind eltűntek, többé nem láttam őket. A földben. kb egy hónapja az ereszdeszka alá költöztek, de minden beavatkozás nélkül, mára már eltűntek..
A purhab csak egy bizonyos ideig tágul, aztán jön a kötési időszak, majd a végső szilárdulás. A teljes térfogatot nem tudja kitölteni és sajna a darazsaink nem fulladnak meg tőle.
Idő kérdése, és kiássák magukat, valamelyik járatukon.
AZ tény, hogy nem használ a gázolaj a talajnak, de egyik évben súlyos vakondproblémám volt és mindennel próbálkoztam. Gázolajjal is. Sajnos nem segitett a problémám, és én is attól féltem hogy azon a szakaszon kihal a talaj, de szarencsére nem igy lett. Nagyon - nagyon sokat kell kijuttatni ahhoz, hogy maradandó kárt okozzon.
A gázolaj tönkreteszi a talajt, kifejezetten árt a szölönek (is). Ezért javasoltam a darázsirtó+purhab kombót. A purhab gyorsabban tágul, mint ahogy a darazsak ki tudnának repülni a fészekböl.
