Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Nem kellene eröltetned a dolgok ilyetén való ledegradálását felsöbbrendü tudásodat fitogtató, tételezzük fel egymásól, hogy ebben a formában, van néhány szuperlatívusz az én tarsolyomban is amitöl kerekre tudnád mereszteni a szemeidet az elmaradt lélegzetvétel okán.
Én nem ott látom a bajt, hogy "nem tudjuk mit keresünk...majd csak kijön (bocsánat, kikerekedik) belőle valami "
Az alapvető baj ottvan, hogy nagyon is tudják, hogy mit akarnak "bebizonyítani", és ehhez varják a kabátot-elméletet. Nem azért zajlik a kutatás, hogy valamilyen eredményre jussanak, hanem azért, hogy az előre deklarált eredményt bizonyítsák be bármi áron, az összes gyengepont negligálása árán is akár!
"Milyennincs pl. helyből kiszórna szinte mindent, mert neki nem tetszik. Értem , de fel nem foghatom, hisz ő kezdte a módszertan újabb elmlegetését."
1. nem mindent, azokat, amiket már eleve nem is lehetne vizsgálni. Persze nem abból a szempontból, hogy akár írott, akár hangalakját tekintve tartalmaz-e magyarazonos, vagy kárpátazonos család és helyneveket, hanem hogy névadási (tartalmi, kultúrális stb.) hatás figyelhető-e meg a két név keletkezésénél. Egyúttal annak a vizsgálata, hogy ha ez fentállna, van-e sztochasztikus kapcsolat a két névadás között (nem később áttételesen - származékosan - került rá).
2, a kiértékelésnek - egyelőre - nincs módszertana. Nem tudjuk mit keresünk - csak nem azért mert még nem tudjuk mit keresünk?, majd csak kijön (bocsánat, kikerekedik) belőle valami - , csak jelenség van, megfigyelés, meg gyűjtögetés, mint tudományosnak álcázott szabadidős tevékenység.
De ez valójában egy Scrabble a la Tamana, amit te itt felsoroltál.
A betűk egymásmellé tétele és vélt azonosság erőltetett keresése még nem elég indok és bizonyíték!
Az általad felsorolt Kárpát-medencei települések jó része még pajzán gondolat se volt, amikor több ezer/száz évvel azelőtt a világon az autochton és egymástól, méginkább Európától elzárt kultúrák kialakultak!
Az, hogy valaki a keresésének módszertant határoz meg, nehogy má' azt a kiértékelés módszertanának is tekintsük. Ellenkező esetben az nem lesz más, mint azon szavak halmaza, ami megfelel a keresés és kizárólag a keresés feltételének. Annak viszont 100 %-ban meg fog felelni, így a 'kutatás' a végén nagy sikert ígér.
"TAMANA MÓDSZERTANI ISMERTETÔ
Dr Vámos-Tóth Bátor
A Tamana kutatás nem nyelvészeti találgatásokra épül. Nem nyelvészet, hanem névészet. Tamana teljesen új irányt szab a névkutatás számára, hiszen abban nem az a vizsgálódás tárgya, hogy pl. ASZÓ, BUDA, CSABA, DUNA, GARAM, GYULA, HUN, JÓ, KABA, KÁN, KARIKÓ, KEND, KESZI, KÓ, KODÁJ, LAK, LÉVA, LOM, MÁTRA, MURA, ONGA, PATA, PÁVA, RIMA, SZÁVA, TISZA, ÚR, ÚZ, VARGA, VÁRI, ZALÁN Földrajzi és családi ill. Személyi neveinknek mi az "eredeti" jelentése. A huszonnégyesztendos (1976 - 2000) Tamana cserkészo és összegezo munka ugyanis világosan megmutatta, hogy pl. a fenti Magyar Földrajzi és Magyar Családi ill. Személynevek megtalálhatók a világ különbözo országaiban-tájain is! Mind önmagukban, mind az egymással Társ+ szerkezetbe lépett alakjukban.
Eddig az öt földrész 184 országában - táján hétezer olyan 3-4-5 név-elembol álló név+ szerkezetet (társ-név+képletet) gyujtöttünk össze, melyek alakszerkezeti AZONOS PÁRJAI ott vannak a Kárpát Medencében is és (!) ezeknek hatvan százaléka Magyar Családi ill. Személy-Név is. Nos, a fenti névsornál maradva ezek az 1-2 elembõl álló Kárpátoki Magyar Nevek 3-4-5 elemes szerkezeti összetételükben ott lelhetok mind az öt földrészen."
[itt felsorolja ezeket a magyar nevű azonosságokat a fvilág egyes helyein, majd]
"Az öt földrész 184 országában-táján talált Hétezer Kárpát-Azonos név+ szerkezet, melyek 60 százaléka Magyar Család ill. személy-Név is, ezt üzeni nekünk: Létezni kellett tízévezredekben mérendõ Világ-Mûveltség(ek)nek, melyeknek a FENNMARADT Magyar Mûveltség élenjáró hordozóinak tekinthetõ. Ide tartoznak a Mándi Díszjel+ Szerkezetek és az öthangú Dallam+ Szerkezetek, az Építkezési Kúp-Ház + Szerkezetek is.
Ebbôl a felismerésbol született meg a TAMANA Tudomány.
... Miért kapta ez az immáron huszonnégy évét betöltött név+szerkezeti kutatás a TAMANA nevet, a TA+MANA elem+szerkezetes nevet ? Azért, mert a régi bácskai (Bács-Bodrog megyei) névtárban lévo osi TAMANA vár-falu IKER+PÁRJÁT találtam meg legtöbb országban földrajzi, törzsi, családi és személynév képében, összesen harmincnégy (34) országban, tájon... "
lejjebb találtam egy ilyen szösszenetet:
ALLA+MÁND nálunk SZOL+NOK Város tartozéka. Ugyanaz a SZOL+NOK a Közép Fülöp Szk en Folyó ott a TISZA Falu kíséretében. (SZOL+NOK nálunk a TISZA partján van). Ugyanaz sz ALA+MÁNDI Folyó a Gajánai Felföld Őserdei táján a KARA+BUKA+BURA (t) ás KARA+RANG Pataktól délre.
Nekem, szolnokinak, ki olvastam már egy s mást városom történetéből ugyan mond már meg, hogy hol tartozéka Szolnoknak ALLA-MÁND? ("Rossz helyre nyúlt lompos szomszéd!":)
Ha van rá mód, kérlek valamelyikötök magyarázza meg nekem, hogy az általam felhozott példák miért nem jók szerintetek. Kíváncsi lennék egy kultúrált és normális érvre. Úgy látom, tőled ezt meg is kaphatom.
Más,
Nézegetem a javasolt weblapot és továbbra is súlyos problémákat látok, amit jó lenne, ha megválaszolnál.
1. Ha a helynevek jelentésével és születésével nem törödtök - márpedig deklaráltan nem - akkor sok tévedésetek lesz, ami rontja az elmélet hitelét. Úgy alapból azt mondanám, hogy azokon a területeken, amelyek kultúráját, nyelvét, történelmét jól ismerem, a Tamana helynevek mintegy 50%-t mindenfajta mélyebb kutatás nélkül kihajítanám, mert komoly ismerethiányról tanúskodik, hogy Tamanának tekintitek.
2. A kizárólagosan magyar nyelvhez kötött Tamana létezésének alapfeltétele, hogy nagyjából a rasszok kialakulásának idején (sok tíz és százezréve!) már a csírái meglegyenek egy a magyarhoz hasonlító ősnyelvnek, amely alapján bárhol a földön azonos és magyarra visszavezethető helyneveket véltek felfedezni.
A logikai bukfenc számomra ott van, hogy a Tamanázás során olyan érveket használtok helynevek együttállásában, amelyek viszont legjobb esetben is pár száz, vagy pár ezer évre vezethetők vissza még a Kárpát-medencében is! Tehát, önmagában téves már a hivatkozási alap!
(Pl. Buda+Duna hivatkozás a http://web.telia.com/~u40916719/mi_a.htm weblapon. De még bőven lehetne szemezgetni onnan olyan helyneveket, amelyek a késő ókor, vagy kora középkor folyamán születtek.)
3. Azt se veszitek figyelembe, hogy több száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében található magyar helyneveket valóban így ejtették-e, vagy esetleg komoly változásokat élt meg még az alapnak tekintett magyar helynév? Etalonnak tekintítek a mai kiejtést, ami nagyon súlyos tévedésekhez vezet!
4. Amikor egy idegen helynevet, aminek jelentését nem ismerítek a magyar nyelv szabályai alapján feldaraboltok és magyar gyököt kerestek benne, akkor azt a súlyos hibát követítek el, hogy meg se fordul a fejetekben, hogy az autochton nyelv alapján tagolható-e úgy egyáltalán, ugyanaz náluk is a gyök?
5. Minden nyelv van olyan gazdag, hogy a szavaik felhasználásával ugyanilyen arányú találtatot képezzenek bárhol a világon. Így nehéz lesz bizonyítani, hogy a magyar szavak bármilyen szabályt nélkülöző, csak hangzásra figyelő betűjátéka (kvázi Scrabble) meggyőző lesz.
Summa summarum: Az időbeliség és a jelentéstartalom ilyen szintű negligálása komoly és súlyos teher, ami miatt a legkevésbé sem meggyőző a Tamana. Komolyan gondold meg, hogy ez alapján mennyire véres a torka a teóriának.
Látom inkább gázt adsz, így kívánod egyensúlyban tartani az eddigieket :D
Lassan lemegyünk betűkig?
Azt mi dönti el, hogy BALA+TON, vagy BAL+ATON, ill. esetleg egyiknél így, másiknál úgy (Ha BALA és nem BAL az előtag első tag, akkor abból hogy lesz Baál azonosság?)
És ezért bizonyára a tudomány a felelős. Csakis ő, kizárólag.
A Tamanával senki nem fog addig érdemben foglalkozni a "Zakadémia" és a 'hivatalos' tudomány részéről, amig az csak tapasztalati gyűjtés, 'ötlet' szintjén van és le nem tisztul. Amíg nem kerül az asztalra tudományosan vizsgálható massza (by turtur 664 hsz). Az nem vitaanyag, ha hemzseg nem sztochasztikus kapcsolatokkal egyes helynevek között, hanem csak szójáték. Marad így fórum szinten a győzködés.
Megjegyzem nem azt írtam, hogy baj lenne (646), ha megvan. ("mostmeg úgynázem az, hogy van rádásul ott ahol !") Ez a baj, hogy 'nézed' és így nem 'látod', amit írok. . Azt írtam (635), hogy "Megtalálni, ez az első próba [...] sok megvan, de megvan-e mind?".
"Továbbra is fennáll, hogy a Tamana térképek tele vannak olyan helynevekkel, amelyeknek semmi keresni valójuk sincs ott. Erre korábban többen is, jómagam is hoztunk konkrét példákat." (Carolus 647, de akár én is mondhattam volna :o)
Miért, talán nem így van?
A lektort hiányoltam, nem az akarnék lenni. A közzététel elött van szerepe. (vagy kéne egy a 'második kiadás' előtt?:o)
Az én hibám, valószinüleg pontatlanul/pongyolán fogalmaztam amikor azt írtam (666), hogy: "Hanem amit turtur az imént forgatott az ujjai között az alighanem a "kigyó bekapta a farkát" szindróma..."
Valójában turtur írásának efféle a sommája részemröl arra irányult, hogy ti.: úgylátszik hiába minden igyekezet a Tamana valamiféle elfogadtatására, az elkövetkezö húsz esztendöben ez a hivatalos tudomány részéröl, szinte lehetetlen.
Én bizony beleásnék abba a szép Szusza-dombba, ha máshogy nem, csak úgy keresztben.
Na de nézzünk körül Keszthely környékén is, hátha Castellumra lelünk:
KESZ+T+EL - KESZ+T+HELY ugyanúgy képződik, mint GESZ+T falu Biharban és GESZ+T+EL(Y) Borsodban ott ONGA községtől keletre és GEREND+EL erdőtől nyugatra. Ugyancsak Borsodban van BALA+TON falu is.
KESZ+T+ONGA falu Karéliában ott a karéliai finn határ közelében lévő OL+ONGA folyó közelében. Ám OL+ONGA+PÓ falu a Fülöp-szigeteken (14.49-120.17) ott TAMANA községtől nyugatra.
KESZ+T+EL és GESZ+T+EL végződése jeles TAMANA jegy: BÁB+EL város Mezopotámiában, KARA+EL falu a Fülöp-szigeteken, TURI+EL község az észak-brazíliai Amazonas-vidék őserdei tájon.
KESZ+T végződésére pedig jó példa KIS+T+VÁR hegyi falu Kasmírban éppen ott HARAZ hegyi falu szomszédságában. Vagy PES+T városunk és (!) PES+T - PIS+T (PISHT) falu az USA Washington államában (48.10-124.08) ott a MAKA törzs földjén. MAKA, MAKAI gyakori magyar családnév. Vagy: ugyanaz a PES+T falu Törökországban (38.39-41.36) ott BAJ+KÁN várostól (38.08-41.43) délre. Ugyanaz a BAJ+KÁN nálunk dűlő Békés város határában és (!) mocsár-tó a kelet-honduraszi őserdőben. Bele üríti vízét ott a SZO+VÁTA folyó. A BAJ+KÁN magyar családnév is egyben. Ugyanaz a SZO+VÁTA folyó és falu Erdélyben, de vizet jelöl Olaszhonban, Etrúriában is (ahol az ALMA, RIGÓ patak társa), és patak a Fidzsi-szigeteken, ott öt VAJTA+KÁLLA patak kíséretében lelhető meg. (L.: TOMAJ ↓)
Azután: KESZ+KÁL város Közép-Indiában ott LATA+BÁR (20.47-81.15), MAGAR+LAD (20.45-81.51) és PALAND+OR (20.58-80.20) község társaságában. Nos, LATA+BÁR Biharban, MAGYAR+LAD Somogyban helység, míg ugyanaz a PALAND+OR hegytető a Zemplén-hegységben, ott SZEGI+LONG község északi térségében.
De láttuk: SZERGI+LONG patak Csádban, ahol az ÚZ+ONGA patak is megtalálható (L.: HARAC ↑). Ami pedig a KESZ+KÁL végződését illeti: Kau+KÁL dűlő Békésben, KARA+KÁL pedig folyó Kőzép-Ázsiában és (!) ugyanaz a KARA+KÁL folyó Trinidad szigetén is, ahol éppen a TAMANA hegy alatt csörgedez tova.
A KERT+ÁGÓ-i Tuniszban találjuk KESZ+RA városát ott MAK+TÁR város (35.51-9.12), a CSUCSA (35.31-9.21), SUSÁN (35.46-9.08), a VARGA (35.10-9.20) hegy, az ATILA (35.58-9.35) és BAJA (35.36-9.18) sivatag-kút közelében - a KARD patak mentén. Valahány ott van a Kárpát-medencében is. A RA végződésre jó példa: Nyit+RA folyó nálunk, Nit+RA folyó Irian Jaya mocsarai között, Tát+Ra hegy nálunk és Tát+RA hegy Pakisztánban is az ősi Indus-völgyi műveltség területén.
KESZ+T+EL - KESZ+T+HELY névszerkezete, fenti TAMANA bemutatása körbejáratta velünk az egész földgolyót. Ezzel szemben a Kiss-féle Etimológiai szótár[ii] csúfondárosan hamisít, lefokoz; a tényeket tükröző történelem és nemzettudat eltiprójává válik. Szerinte KESZTHELY szláv eredetű, mert a latinból vett Castellum (vár) szóból Prága felett KOS+T+EL városnév lett és ebből a szláv KOSTEL-ből ered KESZTHELY. Micsoda suta erőlködés ez még saját műhelyükben is! Tudtunkkal a cseh KOSTEL sohasem volt római uralom alatt. E szlavofil[iii] értelmezgetés szerint a karéliai KESZTONGA is lehetne szláv eredetű! Az a tény, hogy a cseh KOSTEL és a magyar KESZTEL-KESZTHELY a római uralom után AVAR terület volt, itt fel sem merül, mert nem szabad felmerülnie! Vessünk csak egy pillantást az iskolák számára készített Történelmi Atlaszra, ott a VI-VIII. századi Kárpát-medencei Avar birodalom területén nem találunk egyetlen egy helységnevet sem! Így aztán zavartalanul lehetett a Kárpát-medencei városoknak, falvaknak szláv és germán neveket adni.
A TAMANA adatai - de a józan paraszti magyar ész is - elegendőek ahhoz, hogy a KESZ+T+EL - KESZ+T+HELY nem "latinszármazású, szláv eredetű" fából vaskarika, hanem akárcsak KESZ+T+ONGA, KESZ+KÁL, KESZ+RA, KOS+T+EL (GESZ+T, GESZ+T+ELY) máig fennmaradt TAMANA névszerkezet. Keszthely TAMANA-ságát a járásban fellelt további 14 TAMANA név is erősíti. Ezekről a megfelelő címszavak alatt adunk tájékoztatást.
Ha csak az indittatás szintjéig sikerült felkeltenem érdeklödésedet a téma iránt, már nem éltem hiába. De lassan már az unalomig ismételgetem -nem csak én egyedül - , hogy olvasd a honlapot, szinte minden kérdésedre amiket itt feszegetsz ott a válasz!!
Nem azt akarom mondani, hogy azonnal tedd is magadévá az abbann foglatakat de legalább alapszinten felkészülsz és összefüggéseiben látsz valamiféle irányultságot, azt nem várhatod el tölem, hogy én elemezzem neked az "Egri csillagokat", olvasd el aztán beszélünk róla!
Hanem amit turtur az imént forgatott az ujjai között az alighanem a "kigyó bekapta a farkát" szindróma...
Iránban a KERKA folyó SZUSZA (SUSA, ahol Nagy Sándor a Szuzai mennyegzőt tartotta) város vize.
Zalában a SZUSZA domb a KERKA patak mentén fekszik. A MAGYAR (MAGHAR) hegy (31.04-50.06) Iránban ezek közelében található.
Ld. a topiknyitót. Ezt így megspórolhattad volna: (na végre!)
Figyelmedbe ajánlon az emlegetett lapon Vámos Tóth rögtön az elején úgyszintén beszél módszertanról. Igen, az az ő keresési módszertanához ad tájékoztatást. De sem te, sem más nem olvasta az említett Tamanás lapot, és veled együtt minden vitapartner ezen ismeretek hiányában jött a "na és mi van a módszertannal" c. jól hangzó, de értelmetlen kérdéssel. Már az első alkalommal, hogy megadtam a lap címét, joggal számíthattam volna arra, hogy aki érdemi hozzászólást ír, tájékozódott is (volna).
Mi most már egy, a fellelt nevek feldolgozásához keresnénk újabb, kibővített modszertant. Nem biztos, hogy ez itt sikerülni fog, de nem kizárt. Milyennincs pl. helyből kiszórna szinte mindent, mert neki nem tetszik. Értem , de fel nem foghatom, hisz ő kezdte a módszertan újabb elmlegetését.
Természetesen a tamanával dolgozóknak már korábban is keletkeztek elgondolásai a tekintetben, hogy miképpen közelítsék meg a 8000 név alkotta masszát. A lap egy korábbi állapotában elérhetőek voltak nagyméretű táblázatok a névösszetételekről, ami a feldolgozás magas szintjére utalt, már ami a rendezést illeti. Sajnos egy ideje ezeket nem látom ott. Csak amiatt írom ezt, nehogy úgy tűnjék, most kezdenénk kapkodni koncepció után.
Persze kellene egy nyelvészeti koncepció is. Lehetőleg módszertannal együtt.
Na hát ehhez van egy nagyon érzékletes adalékom az általános helyzetről, már hogy szabad-e ma tamanás nyelvészeti koncepciót és módszertant alkotni? Czeglédi Katalin pár éve eurázsiai víznevekről értekezett, ahol sűrűn kerültek elő volga, jelga, jelega, jelego és ezekhez nagyon hasonló víznevek, amelyek nagy számban burjánzanak a jelzett területen. Megjegyzem, Czeglédinek semmi köze a Tamanához, de a hunokhoz sem. A hivatalosan nem létező hun nyelvben a folyó neve volgjagh. A név tehát ott van mindenütt. Detre, Pető, Tutsek hun anyagát te ismert okokból nem létezőnek tekinted, az MTA szerint nem létezik, mert nem ismerik. Létezik tehát egy jókora helynévanyag, amivel kapcsolatban egészen biztosan nem fogsz korrekt kutatási eredményre jutni, mert azok úgymond "nem elfogadottak". És ez itt most nem hun félóra volt, hanem egyszerűen csak arra szeretnék rávilágítani, hogy a tudomány bármely okból képtelen lehet adekvát választ adni kérdésekre akár tudatlansága, akár szemellenzőssége okán. Emiatt a tamanás nyelvészeti kutatást csak jelentős korlátozással vélem elindíthatónak, vagy elhalasztanám 20 évvel, hiszen az európai nyelvtudomány már csak előítéletei miatt sem alkalmas eurázsiai méretű kutatásra. Ameddig az indoeurópai-finnugor bűvöletből nem találnak ki, szinte biztosan nem lesz képes földrésznyi méretekben gondolkodni. Így aztán valójában nem sok értelmét látnám, hogy a mai nyelvészeti kurzusok martalékává tegyük a Tamana ügyét.
Lehet, hogy régészeti adatgyűjtéssel kezdve eközben előbbre jutnánk, ott azért nem dúlnak olyan méretű indulatok, amelyeket ne lehetne kezelni. Ma úgy látom, ezek dögös és fontos kérdések.
Innét nézve szinte mindegy, hogy ki mikor találja meg a Balatont a Fülöp-szigeteken.
Szerinted a nahuatl (azték birodalom egyik nyelve) szavak a spanyol gyarmatosítókkal milyen torzulásokon mentek keresztül? De hasonló módon el lehet ezt játszani ezt más, az elmúlt 500 év folyamán európaiak által megszállt területtel. Csak egy apróság, ami például befolyásolhatja a perui potenciális tamanákat: Ami U betű az európai nyelvekben, az ottani indiánoknál gyakran O betű. Cuzco az lehet Koszko is. Ilyen apróságokra is ki kell térnie minden egyes régióban és minden egyes nyelv esetén a tamanánank, mert akkor elkerülhető például az, hogy a szószerint Zsidók Városa nevű középkori alapítású város Kalotayutként szerepeljen a Baszk-Tamanán...
Üdítő színfoltja vagy ennek a topiknak, mert hosszú ideje te vagy az első, aki egyáltalán érdemben próbál válaszolni és nem személyeskedik. Ezt hangsúlyozottan értékelem és köszönöm.
1. Ha tapasztalati élmény, akkor miért kell dogmaként elfogadni? Azaz, miért kerül elutasításra, vagy elhallgatásra az az igény, hogy a helynevek jelentéstartalmát is meg kell vizsgálni? Hiszen a tapasztalatot empirikussá kellene változtatni, mivel ez által megvizsgálható, vagy kiszűrhető a tapasztalat valós értéke.
(egy példa: Varga szerepel a Baszk-Tamana térképen. A Varga magyarul szakmát jelent, spanyolul pedig jelenthet meredélyt, rákfélét, háztípust. A magyar és spanyol varga köszönő viszonyban sincs egymással. Tanama tapasztalat alapján, értelmezés nélkül, ugyanúgy "jogosnak" tűnő Tamana, mint a luzoni Balaton. Pedig kizárt, hogy a betű- és kiejtésazonosságon túl bármi köze lenne a két Vargának egymáshoz. Azaz a VÉLETLEN nem meggyőző, mégha TAPASZTALATI tényen alapul.)
Továbbra is ehhez kapcsolódóan - az, hogy magyar volt Bátor, az még nem ad jogalapot arra, hogy csak a magyart vizsgálják és e topikon tapasztalható indulatot, egyeseknél még gyűlöletet váltson ki az egyoldalúságra történő rámutatás. Illetve még inkább alázatosnak kellene lenni a Tamana hívőknek más nyelvekkel szemben.
2. Guayanaban milyen azonosság volt?
3. De amennyiben a Tamana igaz, akkor nem ezeréves távlatról van szó, hanem a majom és a beszélő ember közötti intervallumról... Így aztán még problémásabb a nyelv, kiejtés kérdése. Testvérek között is sok tízezer év...
4. Helynév = toponímia és helységnév pedig helységnév. Eddig se kevertük a kettőt.
5. lásd 1. második része: több alázatot más nyelvekkel szemben, mert más nyelven is van értelme annak, hogy Buda, vagy Pest, nemcsak magyarul. Korábban volt itt egy Maxval gyerek. Pergynt és társai egy idő után nem tudták kezelni azt, hogy az a paródia, amit ő a spanyollal művelt, az valójában mennyire tükrözi mindazt a gyengeséget, ami a magyar Tamanában fellelhető. Én, mint kívülálló, azt mondom, hogy Maxval paródiája ugyanúgy nulla valóságalappal rendelkezik, mint a Tamana. A különbség csak az, hogy Maxval bohóckodott, többiek meg túl komolyan vették magukat.
Egyes példáim miért is nem állják meg a helyüket? Örülnék, ha kapnék rá választ.
Szerintem a közepében topogsz, hódítók jönnek mennek rendszerek, idök változnak, de "Kukutyin" marad.
Érdemes megnézni néhány tájfutó - vagy még annál is nagyobb felbontású -térképet hihetetlen nevek, elnevezések köszönnek vissza szt. a Tamana kutatók ezeket a régi ám ma is meglevö (és ki tudja mióta meglévö!) névszerkezeteket vetik össze a világban talált névszerkezeti azonosságokkal.
Mint azt Najahuhának is írtam, ez csak egy elméleti jellegű megközelítés, statisztikai felmérést még ő sem mutatott a teljes gyarmatosított területekről (É-Amerika, D-Amerika, Afrika), melyeknek a gyarmatosítása más korban, és más gyarmatosítók által történt. Egy katolikus hittérítőkkel teletűzdelt konkvisztádor sereg vélhetően mérsékelten ragaszkodott mondjuk az eredeti patagóniai helynevekhez.
Mint ahogy az amerikai államok 80-90 %-ának is indián elnevezése van, a részletesebb FÖLDTANI dolgoknak is, kivéve azokat, amiket már a fehér ember létesített, vagy megmásított...
Ez lehet, hogy igaz Észak-Amerika nyugati felére, de pl. a spanyolok által gyarmatosított területek különböző szentnevei, vagy spanyolországi eredetű helynevei nem hiszem, hogy mindössze 10%-os arányt képviselnének.
Azt gondolom, hogy pl. egy Szuahéli nyelvű térségröl, környezetröl készített részletes térkép mondjuk, egy Angol nyelven - most csak következtetek (!) - azt írja le latin betükkel ami Szuaheli írásban/kiejtésben már ott van vö. a Szláv és/vagy Orosz környezettel.
Tehát vsz. ami talán elég logikusnak tünik, az Angol prezentácio nem bajlódott volna a térség "újranevesítésével". Mint ahogy mi Magyarok sem bajlódunk az idegen kifejezések környezethü visszadásával hanem egyszerüen fonetizáljuk azokat.
MARIO PEI --- ha jól tudom a Columbia Egyetemen volt nyelvész --- egyik könyvébn számos olyan amerikai nevet fölsorol, amelyek ősi nevek, indián elnevezásűek, és a gyarmatosítók átvették tőlük, és a maguk nyelvére és írásukra formálták....
CHICAGO ---- becenevén A szelek városa, vagy Szeles város, (Windy City) vagy Chi-town (szleng) az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa, a Nagy-tavak egyikének, a Michigan-tónak a partján fekszik, Illinois államban. Kül- és elővárosaival együtt népessége majdnem 10 millió, területe pedig a környező két államba, Indianaba és Wisconsinba is átnyúlik.
A környéket benépesítő Potawatomi indiánok a város mai területén fekvő mocsaras területeket saját nyelvükön „Checagou”-nak (fokhagyma, vad hagyma) nevezték, az ide érkező európai telepesek ezt a szót használták az itt futó folyóra is, de kezdetben még „Chetagu”-nak vagy „Shikago”-nak írták, a jelenlegi írásmód csak a város alapításakor rögzült.
Mint ahogy az amerikai államok 80-90 %-ának is indián elnevezése van, a részletesebb FÖLDTANI dolgoknak is, kivéve azokat, amiket már a fehér ember létesített, vagy megmnásított...
(Hát, 'ch'-nak azért 'ch', mert spanyol nyelvű területekről van szó, igaz azt is 'cs'-nek ejtik, no de azért a következetesség egy gyűjtésnek a legfontosabb eleme).
Ami a sierra leonei helyneveket illeti: itt is érdekelne az eredeti írásmód, ugyanis ha pl. egy szuahéli nyelvű környezetről lenne szó, akkor helynevek jelentős része magyarázható. Ha viszont csak az angolok által adott nevekről an szó, akkor máris probléma van: ui. ha jól értem a Tamana elméletét, akkor azzal számol, hogy ezen helynevek jelentős része már az őskori időktől létezett, márpedig ez a gyarmatosítók által adott nevekre értelmezni minimum problémás.
van benne valami, ha meg "ch" lenne akkor meg azt lehetne megkérdezni, hogy miért az...
Induljuk ki az elejéröl:
"...Az UNESCO megbízásából 1966 - 69 között tanított neveléstant, mint az UNESCO - csoport vezetôje Sierra Leone fôvárosában Freetownban. Elôbb furcsállta majd megdöbbentette az ottani hallgatók, a helységek, illetve a helybeli törzsek neveinek a Magyarral való egyezése, így például, BÁN, DARU, KABA, KASZA, SZANDA, SZITYA, TURAI, stb.... Hat évvel késôbb, 1975 - ben Hawaiiba költözésük után újabb meglepetés érte, különösen akkor, amikor felismerte, hogy Sierra Leonéban hat, Hawaiiban kilenc Magyarazonos KÁMA+LÓ helységnév van."
Nos, a Zala megyei leltárat már érdekesebb górcsú alá venni, elvégre egy kisebb földrajzi területet vizsgálhatunk. Rögtön lenne is kérdésem: a negyedik oszlopban a fonetikus átírása található a helyneveknek? Azért kérdem, mert szerintem a 'cs' betűt nem használják a magyar 'cs' leírás formájában se Kolumbiában, se Panamában. (Értelemszerűen 'ch' kellene).
Ne csodálkozz rajta, hogy valaki kikéri magának. Speciel én nem érzem magamat magyarellenesnek csak azért, mert időnként félresikerült történeti elméletekkel vitatkozom egy internetes fórumon.
