Ha nagyon nagynak ítéled a kártételt, akkor szvsz ne cicizz sokat, valami felszívódó szerrel pörkölj oda neki. Az évi nem kritikus, hiszen messze még a szüret. Ha csak néhány levél ilyen, akkor távolítsd el.
Konkrét szert ne kérdezz, mert én nem tudom melyik milyen kategóriás és lehet, hogy olyat ajánlanék ami nem szabadforgalmú.Bármit is használsz nedvesítőszert mindenképpen használj.
A képek alapján még mindig a gubacsatkára szavaznék,(a szőrösödés miatt, bár a gubacsok mérete ? borsónyi? és a levél felső oldalának képe akár a filoxera tünte is lehet) de végül is mindegy a felszívódó szer (és csakis az) mindkettővel elbánik. A levelek nem sodródnak?
csináltam még a másik oldalról is képet, hátha segít
http://web.axelero.hu/csszdk129419/szolo1.jpg
http://web.axelero.hu/csszdk129419/szolo2.jpg
http://web.axelero.hu/csszdk129419/szolo3.jpg
Az, hogy direkttermő nem egy fajtacsoportra utaló elnevezés? Az, hogy oltvány vagy sima dugvány, gyökérsarj az egy dolog. Minden fajta szaporítható, termeszthető saját gyökerén.Homokon nem bajlódnak oltványokkal. Ahol nincs filoxera ott nem kell rezisztens alanyra oltani(ami nem direkttermő, csak rezisztens, észak-amerikából származó fajok)A direkttermő fajok Vitis labrusca származékok közül kerülnek ki a eurázsiai Vitis vinifera fajtákkal szemben. A filoxera kötött, masszív talajokon fenyeget csak
(a direkktermők a magasabb pektintartalommal járó magasabb metilalkohol kihozatal miatt nem ajánlottak vörösbor előállítására valamint a rájuk jellemző pézsmaíz sem előnyös a minőségi bortermelés esetében. Viszont nagyon jó rezisztencia forrásnak tekinthetők a nemesítés során.Pl. Zalagyöngye és a Bianca is direkttermő fajtából nemesített. Meg még ezernyi másik. A direkttermőség arra utal, hogy az egyéves vesszőkön már termés jelentkezik.
Megnéztem a képet ismételten, elbizonytalanított. Bár már nagyon régen nem láttam filoxérás tüneteket. A felszívódó szerek logikusan következtetve minden szívogató kártevő ellen hathatós kellene hogy legyenek. Mégis külön szercsoportot fejlesztettek ellenük, ami ráadásul speciális hatásmechanizmussal (streilitást okoz, vagy blokkolja a kikelt egyedek fejlődését) rendelkezik.Tették ezt azért mert a nevezett szerek az atkák természetes ellenségeit is pusztítják, így végül az atkák felszaporodásához vezetnek. Dísznövényen már bi58 vagy unifosz is bevált. Szőlőn általában a gubacsatkával találkozni (bár annak a gubacsai talán kevésbé szabályosak és talán szöszösebbek is)
az ellen ált. spec atkaölő a járatos. (pl. MITAC, Flumite, Neoron, Danitol,Nissorun stb-stb) bár a kén is gyéríti őket. Igazából túl nagy kárt nem okoznak. Rügypattanás előtt téli hígítású mészkénlé vagy 5%báriumpoliszulfid (asszem ezt kivonták) volt javasolt.
Fordítva, az oltvány szőlők ellenállóak, a "hivatalos" álláspont szerint. Nagyrészt igaz. A direkt termők érzékenyebbek. Ha vígasztal: Mo-on az 1800-as évek végén emiatt kipusztult a szőlőültetvények nagy része. Akkor álltak rá az oltványozásra. Leginkább a fajtaváltás segít, esetleg talajcsere :), mert a kvarchomokot nem szeretik. Mitac atka ellen van, és a foszforsav-észterekkel is csak a levéllakók ellen lehetsz eredményes, a fő baj a gyökéren van. De azért nem kell kétségbe esni, hobbiültetvényen nem katasztrófa. Érdemes permetezéssel próbálkozni.
Karaki
Nem tudom biztosan, de valószínű, hogy direkt termő. Ezt utólag meg lehet állapítani valahogy? Kicsit utánnanéztem, és ezekszerint filoxéra nem lehet, mert a direkt termő ellenáll a filoxérának. Jól tudom? A gubacsok másik oldalán "szöszösösik" a levél. Vettem Mitac nevű vegyszert, ez jó a gyökértetű ellen is?
Jani
Sziasztok!
Örökzöld Californiai fenyőm kb. 1.5m-es magasságig enyhén sárgul ill. korpa szerű port hullat ha megdörzsölöm. Az érdekesség az, hogy 4 fából amelyek már 4m magasak csak kettő ilyen. Vmi gombabetegség lehet? Segítséget kérek.
Köszönöm!
Ejha!:-O Nekunk ilyesmi tavaly volt a kortefa levelein. Ettol mindossze annyiban kulonbozott, hogy nem ilyen szep kerek, hanem kisse szabalytalanabb alaku gubacsok voltak, es kisse voroses szinuk volt.
Lehet, hogy rokonsag van a ketto kozott?:-O
Attól tartok Corten tévedett. Ez a szőlő-gyökértetű (ismertebben filoxéra)levéllakó alakja. Az atka kártétele hasonló, de nem ennyire kitüremkedőek a gubacsok. Direkt termő vagy oltvány szőlőn van? Egyébként felszívódó szerek, foszforsav-észterek jók a levéllakó alakok ellen.
Szőlőhöz meglehetősen kevéssé értek, Corten légy szíves nézd meg újra, ellenőrzésként!
Üdv:
Karaki
Kösz. Nna megint lusta voltam megnézni a szer nevét, de direkt atka ellen adták, aszonta a gazdaboltos fickó, hogy neki ettől döglöttek ki. Aszonta, ez valami olajos réteget képez a levelek felületén és azt nem bírják az állatok.
A citromfa kb. fél méteres, van vagy 4-5 nagyobb ága. Most hozott új leveleket, és tele van virággal meg apró citromokkal, van egy nagyobb is rajta, lassan már az 5 cm-t is eléri.
Mivel a károsító nem a növényen él, így eléggé nehéz küzdeni ellene. Bepermetezheted a növényt és amikor legközelebb jön, akkor ha elegendő vegyszerrel kerül kontaktusba talán elpusztul. Bár azért előtte jól megrágja...előbb-utóbb biztosan elfogynak, de addig még mindegyik csinál egy kanyart :)
Ha nem túl nagy a kár akkor nem érdemes nagyon foglalkozni vele. Időszakos kártétel.
Juharcserjéink levelei rágások(?) nyomát viselik egyre több helyen. Tettest eleinte nem találtunk a növényeken.
Aztán valami darázsszerűt fedezett fel feleségem(én nem láttam), amint elvitt egy darab levelet.
Nem tudom elég e a személyleírás :-)...
esetleg vannak más fajú tettestársak is :-)
mindensetre azért a növényen már meglátszik, hogy ettek belőle.
Mit lehet tenni?
Valami szprével...na de mivel? Hajlakk? Dezodor? Netán rovarirtó?
Atka ellen (ha biztosan atkáról van szó) speciális atkaölő szerrel védekezhetsz. A levéltetű elleni szerek nem (általában) bírnak velük.
Valószínűleg csak kontakt szerhez juthatsz hozzá, azzal viszont telibe kell trafálni a jószágokat. A háztartási spricnik nem kifejezetten erre a célra vannak kifejlesztve. Ha más nincs akkor persze azzal főzünk ami van...
Tehát nem kidobni, hanem jó szert választani. Mekkora a citromfa?
Csupa atka a citromfám, de tényleg, hemzsegnek rajta. 1-2 hete kezelem valami spray-jel, de semmi változás. Egyszer már azelőtt is lefújta az előző tulaj, de ő is hiába. Van valami jó tippetek (a tűzre vele-n kívül :)) ?
Rohadt nagyot tud harapni... megszámolni sem tudom már hányat fogtam, de mindig a farkát fogom meg mert tűhegyesek a fogai. Vörös vakondot látott már valaki? Én teljesen elképedtem, amikor kifordítottam az ásóval őkelmét..
Kedves kis állatok, bármennyi kárt is tegyenek, nem lehet rájuk haragudni.
Ugyalatszik nemzetkozi vakond napok vannak. Egy hete a macskam ajandekokat hoz haza - szinte mindig vakond.
Meg nem lattam vakondturast a kertben, kartevest sem, de hogy vannak az biztos.
Néhány napja kb. 3 perc vizezés után kibújt egy kisfickó a járatából. Annyira meglepett, hogy kézzel kaptam el. Akkor ijedtem meg, amikor a kezemben kalimpált...
A vakond természetes ellensége a róka, macska...
A járatába ugyan lehet vizet engedni, amíg a vízszámlát meg nem kapod... nincs annyi víz amivel ki lehet űzni. Tavaly nyáron a szomszéd megkért, hogy a medence vizéből szivattyúzzunk át vakondirtási célzattal...ami a collos csövön kifért...köbméterszám... 3 nap múlva megint vidáman túrt-fúrt.
A bio módszerekről a biokertes topicban is írtak már. Jók-jók, de nem tökéletes hatékonyságú egyik sem, ráadásul nyílt téren még kevésbé. külföldön is inkább a zárt termesztőberendezésekben nyert teret. A büdöske gyökere áltl kiválasztott anyagok a fonálférgeket tartják távol (már többször írtam, hogy nagyüzemi termelők is használják paradicsom és uborka mellé.)
Volt már itt olyan összefoglalás, hogy a tetveknek, atkáknak, vakondoknak mik a természetes ellenségei? Vagyis bio módszerrel hogy lehet őket távoltartani? Tudtok erről valamit?
Én csak annyit, hogy anyósom büdöskéket ültet a gyümölcsfák tövébe. No meg azt, hogy a vakond nem szereti a kakastaréjt.
Ha még ott a hernyó,akkor benzines vattát is lehet bedugdosni,vagy fecskendővel telenyomatod rovarírtóval.És gipsszel betapasztod.Ha kirepült a lepke,akkor már semmit sem tudsz csinálni.
Nem kell az uveget fejjel lefele forditani ahhoz hogy a szorofej felfele nezzen. vizszintesen tartva lehet felfele loni. De kis buheraval atalakithatod, hiszen csak annyit kell elerni, hogy a szivocso a folyadekban legyen. Amit hajlitassal esetleg vagassal elerhetsz a belter tetszoleges helyere. :-)
Az nagyobb problema, hogy szembekopod magadat. A mozgathato cserepeseket en vizszintesre szoktam forditani, es akkor lehet egyszeruen megkopkodni az aljukat. Nagy gyokeru novenyek, mint a leander nem hagyjak a foldet kiesni. (monsjuk nalam igazan nagy dezsa nincs, 10-13 litereseknel tartanak)
Vagy vegyel egy ilyen barkacsboltos fujtataot 2-3k forint nem olyan nagy osszeg, es nagy novenyeknel 1000szer kenyelmesebb mint a marokfejelszto.
