Keresés

és nincs "házilag farigcsált, szakértők által nem ellenőrzött "levezetésed""

ugyanis nem vezettem le semmit (ennek kapcsán). hazudsz. annyira vak vagy, h hozod a betanult szövegedet...

rámutattam, h szabályos magyar képző az -ed, annyi.

meg hoztam gyanusan sok hasonló szóalakot (sőt egyforma szóalakot urali és kaukázi nyelvekben analóg szavakban)

de nem vezettem le semmit

ű

ha nem értenéd, az érvelés a nulla.

nem a tekintélyelvűségi mániád. és nem a szótári mű.

a lényeg az, h a szlávban a bez a kezdettől fogva 'nélkül'.

nincs más adat, és te sem hoztál ilyet.

azaz a szlávban a bez-seda értelmezése 'ülés nélkül'.

a tárgyalást meg általánosan leülve szokták végezni (bele se menve abba, h mi köze egyáltalán h ülés = beszélgetés. az egy teória, szómagyarázó teória, de neked elmegy, ezt beveszed mint a kacsa a nokedlit, mert csak)

"" The etymological dictionary of the Russian language "(German. Russisches etymologisches Wörterbuch) is the most voluminous etymological dictionary of the Russian language at the moment. It was compiled in 1938-1950 by the Russian and German scientist Max Fasmer in German. Translated into Russian and supplemented in 1959 —1961 by O. Trubachev. "

na és?

És most következne a legviccesebb rész.

"ez egy nagy nulla.

megmutatkozik a te előitéleted, h egy nullára hivatkozol, mintha valami lenne.

nagy semmi."

Ó, nyilván!!! Tök előítéletes az, aki Vasmer háromkötetes művére hivatkozik :-DDDD

"«Этимологи́ческий слова́рь ру́сского языка́» (нем. Russisches etymologisches Wörterbuch) — самый объёмный на данный момент этимологический словарь русского языка. Был составлен в 1938—1950 годах pоссийским и немецким учёным Максом Фасмером на немецком языке. Переведён на русский язык и дополнен в 1959—1961 годах О. Н. Трубачёвым."

Jelen pillanatban ez AZ orosz nyelv etimológiai szótára (orosz fordításban 4 kötet), ezzel szemben ott a te

házilag farigcsált, szakértők által nem ellenőrzött "levezetésed". ROTFL

Vasmer: "В семантическом отношении Ванстрат (ZfslPh 14, 101) сравнивает беседа с др.-исл. útiseta..."

Jövendölés. És?!

Pont ezt írtam:

"Szemantikailag hasonló az óizlandi utiseta: éjszakai kültéri ücsörgés jóslás céljából."

Majd, ha képes leszel GooTrans nélkül olvasni, értelmezni az orosz szövegeket, akkor visszatérünk a témához. ;-))

van indiai kint, az indoeurópaiban meg a szlávban sehol (se a nórban) meg van a nór szó.

csakhogy az egész teória nem ér semmit mert egy sor más nyelvben van meg az a szó hasonló hangzásban

SPEAK

Avar бицине bit͡sinje

Chechen баха bəxə

Tsez бакьира bat͡ɬʼira

Veps pagišta pɑɡiʃtɑ  (ugyanaz a kezdőszótag uraliban, mint a kaukázusban!)

Finnish puhua pʊhʊɑ

North Karelian paissa pɑisːɑ

Northern Kurdish peyivîn pɛjəvin

Tamil பேசு peːsu (erre lehetne mondani indo hatást, de hol a sit 'ül' ?)

ez egy nagy nulla.

megmutatkozik a te előitéleted, h egy nullára hivatkozol, mintha valami lenne.

nagy semmi.

egyetlen hivatkozás van, egyetlen nór szó, ami szószerint kintücsörgés, és még annak se a jelentése a beszélgetés!!!

Old Norse. útiseta "sitting outside at night for divination, divination."

hanem jövendölés

"Etymology

From praslav. * be, * bez, from the cat. among other things happened: Old Russian. without, beige (the form bezo is a Russian new formation by analogy with with: with, in: in, etc.), Art. without, beige, Russian. without, ukr. without, bulg. without, Serbo-Horv. without, Slovenian. bez, Polish. bez, V.-puddles. bjëz, n.-puddle. (old) bjez.

Goes back to the Praindoevr. * bheg'h "without, out". Related lit. bè "without", Latvian. bez, Old Prussian. bhe "without", Old-Ind. bahíṣ "outside", bahir-dhā "outside"

"Этимология

От праслав. *be, *bez, от кот. в числе прочего произошли: др.-русск. без, беж (форма безо является русск. новообразованием по аналогии с с : со, в : во и т. д.), ст.-слав. без, беж-, русск. без, укр. без, болг. без, сербохорв. без, словенск. bez, польск. bez, в.-луж. bjëz, н.-луж. (стар.) bjez.

Восходит к праиндоевр. *bheg’h «без, вне». Родственно лит. bè «без», латышск. bez, др.-прусск. bhe «без», др.-инд. bahíṣ «вне», bahir-dhā «снаружи»"

A régi (ószláv) bez: az óindoeurópai bheg'h (kívül).

https://ru.wiktionary.org/wiki/без#Этимология 

Nagy valószínűséggel jobban tudok oroszul, mint te.

Az idézetben ez szerepel: "со стар. знач. bez- «снаружи»"", tehát a bez ősi jelentése volt ez.

A Vasmer szótár bejegyzése:

"WORD: бесе́да

GENERAL: "разговор, поучение", диал. "собрание, пиршество", бесе́дка "легкая летняя постройка, увитая зеленью", укр. бе́сiда "беседа", ст.-слав. бесѣда λόγος, ῥῆμα, ὁμιλία, болг. бесе́да, сербохорв. бѐсjеда, словен. besė̑da "слово, речь", чеш. beseda, др.-чеш. besěda, польск. biesiada "пир".

ORIGIN: Из *bez-+ *sěda "сидение снаружи" со стар. знач. bez- "снаружи"; ср. др.-инд. bahíṣ "снаружи", bahirdvāram "место перед дверью"; см. Бернекер 1, 52 и сл.; Jagić-Festschrift 599 и сл. В семантическом отношении Ванстрат (ZfslPh 14, 101) сравнивает беседа с др.-исл. útiseta "сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания". Вряд ли правильно сравнивают Брандт (РФВ 21, 207) и Погодин (РФВ 39,3) бе- с лит. дуративной част. bе-; против см. Преобр. (1, 25) и Ильинский (РФВ 62, 236 и сл.), собственные сопоставления которого с ба́сня, ба́хорить, а также с нем. faseln "молоть вздор" принять нельзя.

PAGES: 1,160"

Szóval, egy kömoly etimológiai kutatással állnak szemben a házilag farigcsált elképzeléseid.

Ilyen felállásnak viszonylag könnyen eldönthető, hogy kinek van igaza.

egyik szláv nyelvben se a kint nem bez. 

a bez nem azt jelenti, h kint, hanem h nélkül.

Ne etessük, ha kérhetem.

igen, nyilván

Gondolom, a germagyar 158-ik reinkarnációjával van dolgunk.

te mindent háromszor ismételsz el ? :)

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156509021&t=9111571

"Innen a következtetés, hogy akkor a magyarba a szlávból jött. De meg kell mondjam, a szláv szó etimológiáját elég erőltetettnek tartom: From *bez (“outside”) + the root of *sěděti (“to sit”)."

Ücsörgés a ház előtt és társalgás.

Nem az. Az orosz változatban ez is szerepel:

"Из *bez-+ *sěda «сидение снаружи» со стар. знач. bez- «снаружи»; ср. др.-инд. bahíṣ «снаружи», bahirdvāram «место перед дверью». В семантическом отношении Ванстрат сравнивает беседа с др.-исл. útiseta «сидение снаружи в ночное время для гадания, прорицания»."

1. Említi az óindiai bahis = kívül, meg egy másik kifejezést: az ajtó előtti hely.

2. Szemantikailag hasonló az óizlandi utiseta: éjszakai kültéri ücsörgés jóslás céljából. 

FINNUGOR ÉS SZKÍTA EREDET - EGY ÉS UGYANAZ? 

V.ö.: Haláp (Debrecen mellett, Tapolca mellett, Zala~, Nógrád, Kis~, Nagy~ > Cserhát~)

Northern Mansi   хӯлуп   χuːlup

sumer - KAlub [FISH] wr. KA-lu-ub₂^ku₆ "a fish"

Nem, olvass utána kik voltak az ariánusok, monofiziták, donatisták és milyen volt a viszonyuk az ortodox keresztényekkel.

ókorban egymást gyilkoló ó-keresztények?

biztos? nem olvastál valamit félre?

és a háló meg a halászik szó

amivel egyezik az urali is (hulup altim) kamcsatkai (hilin)

meg az altai burját, szaka hilim

http://northeuralex.org/parameters/330#1/51/-2

http://northeuralex.org/parameters/950#1/51/-2

és a hálóval kapcsolatban áll a hurok, szintén egy sor nyelvben

burját хүлигэ

http://northeuralex.org/parameters/369#1/51/-2

Egy példa az ősnyelvből:
(A ‘hal’ szavunkat az ú.n. “finnugor” alapnyelvből eredeztetik. Hogy miért mindig a finn az eredeti, az rejtély...)
https://starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?flags=eygtnnl

Uralic etymology:
English meaning: fish
Finnish: kala 'Fisch'
Estonian: kala
…
Hungarian: hal
----------------------------
Csakhogy:

Proto-Baltic: *kal-[a]- m. >> Old Prussian: kalis `Wels'  (harcsa)
Proto-Germanic: *xwala-z >> Norwegian: kval, Danish: hval  (whale – bálna)
Latin: squalus, -ī `ein grösserer Meerfisch, Meersaugfisch  (egy nagyobb hal; cápa)
Altaic: *k`ùla >> Written Mongolian: qalimu, Buriat: xalim (bálna); Nanai: xolto (főtt hal)
Kartvelian, Svan: ḳalmax (hal)
Dravidian: SDr *kol- 'a k. of fish' > Malayalam : kāḷam (halhorog), Tamil : kayal (ponty)
Afroasiatic : *kwVl- (Cush., Chad.) 'fish'
Semitic,
Akkadian: kulīl-, kulull- 'a fabulous creature, part man and part fish
(mesés lény, félig ember, félig hal)
Low East Cushitic: Somali: kalluumo (hal)
Amerind (misc.) : *kal 'fish'

De.

Mihez?

Nem. 

Adnál szakirodalmat? Kösz.

Talán azt kéne letisztázni, hogy mi az az "őstörténet". Szerintem egy nép(ség) tudatában folyamatosan fennálló, fenntartott önazonosság tudat. Nem kell feltétlenül az idők teljes mélységéig menni, néhány nemzedéken át is igaz.

Ebben természetesen benne van a nyelv is, aminek a fennmaradása egy bizonyos kritikus tömeg által biztosított. Magyarul: az esetleges kilengéseket, eltéréseket a tömeg, megfelelő belső nyelvi forgalom esetén, korrigálja. Ahol ez nem áll fenn, ott az adott nyelv olyan irányt vehet, vesz, amikor az eredeti többség már nem érti meg. A ma magyarnak ismert nyelvünk áll legközelebb ahhoz az ősi nyelvhez, ami valamikor Kelet-Afrika partjainál kezdődött, s a homo sapiensnek nevezettek hozták Európába. (Erről később...)

"Magyar"...

A népek névadási szokása egyrészt a lakókörnyezetükre utal, ami lehet saját elnevezés (általában), amit átvesznek mások is, vagy az adott szót értelme szerint lefordítják a saját nyelvükre. Másrészt egy-egy vezető utáni a név, t.i. annak népe, valamint a népre jellemző foglalkozás, életforma, stb. is lehet névadó.

A magyar népnév táji megnevezés, jelentése: hegyi. A M#G tő minden ismert nyelvcsaládban megtalálható, magasat, hegyet, stb.-t jelent. A Sztarosztyin adatbázisban ellenőrizhető. Az -r képző pedig a tő fogalmához köt. (Mint kop- > kopár, töm > tömör, stb.)

Később bővebben. (Idő híján.)