" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Így hangzik ilyenkor egy tengerparttal is és belső szárazföldi területekkel is rendelkező ország időjárási előrejelzése:
Najnije jutranje temperature bodo od -14 do -8, na Primorskem do -2, najvije dnevne od -7 do -1, na Primorskem od 5 do 11 stopinj C.
/Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -14 és -8 fok között, a tengermelléken -2 fok(ig), a legmagasabb nappali -7-től -1 fokig, a tengermelléken 5 és 11 fok között./
Így pedig egy, csak szárazföldi területekkel rendelkező országé:
Előrejelzés az ország területére hétfő estig: Nagyrészt erősen felhős, illetve borult idő várható, főként az Északi-középhegység térségében és északnyugaton azonban időnként kevesebb lehet a felhő. Párás lesz a levegő, helyenként zúzmarás köd képződhet. Néhol hószállingózás is előfordulhat. Általában gyenge, illetve mérsékelt lesz a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -7, -12 fok között alakul, de főként az Északi-középhegységben néhol -15 foknál is hidegebb lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn általában -3 és -8 fok között várható.
Ezzel a példával talán sikerül még világosabbá tennem az eddig elmondottakat.
A (remélhetőleg) mögöttünk lévő időszak értékelése megerősíti mindazon tapasztalatot, amely alapján olyan sokat beszéltem az ilyen téli lehűlések természetéről és a kisugárzási inverziónak ebben betöltött döntő szerepéről.
A saját körzetemben, ahol a minimumhőmérsékleteket a tőlünk telhető leghitelesebb módon igyekszünk mérni, szisztematikusan meghatározott helyeken, ebben az időszakban -9 és -16 fok közé eső értékekkel találkoztunk. A legalacsonyabbat a szélsőséges fagyzugpozícióba telepített omsz állomás szolgáltatta számunkra.
A tapasztalható 7 fokos intervallum eléggé jellemzőnek mondható az ilyen hómentes lehűlések esetén. Ez hófelszín esetén jelentősen szélesedik, annak köszönhetően, hogy a kedvező fagylefolyású pozíciók nem, vagy csak alig produkálnak alacsonyabb hőmérsékleteket a hómentes helyzethez képest, ugyanakkor a rossz fagylefolyásúaknál és a fagylefolyás nélkülieknél az értékek releváns mértékben csökkennek, ezért az "olló" nyílik és elérheti a 12, 13 fokos különbséget is.
Sokéves tapasztalat tükrében ez a lehűlés közepes erősségű minősítést kaphatna.
A saját térségemben a mostani értékek alapján a különböző inverziós pozíciók a következő hőmérsékletekkel jellemzett besorolást kaphatják:
jó: -9 - -11 (és efölött, ha létezik ilyen)
közepes: -11 - -13
rossz: -13 - -16 (és ez alatt, ha létezik ilyen)
Az időszakot az egész országot egységesen uraló, a magasban azonos hőmérsékletű levegő jellemezte.
A hivatalos meteorológiai mérések adatai csak úgy értelmezhetők térségi érvénnyel, ha pontosan tudjuk róluk, hogy pozíciójukat tekintve milyen fagylefolyású helyen vannak.
A vizsgált térségen belül 7 fokos sávon belül bárhol lehetne állomás, sőt elképzelhető, hogy ez a 7 fok, nagyon keresve, akár 8-9 fokig is bővülne.
Mit mondhat számunkra csak úgy magában egy mérőállomási adat, ha egy szűk térségen belül mérhető hőmérsékletek kevés híján kimerítik az egész ország területén mért szélső értékeket?
Ez az, amiről már olyan sokat beszéltem.
Szisztematikus állomástelepítéssel az illetékes intézmény kiépíthetne egy olyan hálózatot, amelyben minden egyes állomásnak pontosan ismerné a fagylefolyási jellemzőit, tudva azt, hogy a rajta mért hőmérsékletek térségi értelmezésben mit jelentenek. Ennek megfelelően a térségen belül gondosan meghatározott, karakterisztikájukban egymástól eltérő helyekre tenne állomást.
Fönntarthatatlan állapot az, ami a jelenlegi hebehurgya szisztémá(tlanságo)t jellemzi, amiben például 2007. május elseje hajnalán úgy regisztrálhatnak Nagykanizsán -1 fokos minimumot, hogy Zala megyében fagyveszély közelébe sem kerülünk, május másodikán pedig úgy +1 fokot Debrecenben, hogy abban a térségben, sőt még annál sokkal kiterjedtebben ezer hektárszám milliárdos fagykárok keletkeznek.
Emiatt nehéz megmondani, hogy mit jelent egy adott település adott fekvésű kertjében a jelenlegi mérőhálózat legközelebbi állomásán mért érték. De megfelelő módszerességgel ki-ki maga kitapasztalhatja.
A választ egy analógián keresztül adom meg, hogy érzékletesebb legyen. Sőt, kérdés formájában nyitva hagyva és rá fogsz jönni, milyen egyszerű. Tavasszal, a fák virágzásakor melyik jobb? Egy három éjszakán keresztül jelentkező 0 fokos minimum, vagy egy egyszeri -3-as? Gondolom ezzel a kérdéssel megadtam a választ is.
Más kérdés a kitettségi időtartam a mostanihoz hasonló, jellemzően, nagyon alacsony, huzamosa fennálló hőmérsékleteken. Ennek az örökzöld, teljes téli nyugalmi állapotot nem mutató növények esetében lehet jelentősége (olajfa, babér, oleander). A lombhullatóknál más a helyzet, ott a küszöbérték átlépése a meghatározó.
Véleményetek szerint a fügére mi a veszélyesebb: több napig tartó tartós hideg aminek a mélypontja -13 fok, vagy pedig egy rövid ideig tartó -16 fok? Azért kérdezem, mert nálam -13 fok volt eddig a leghidegebb, viszont az több éjszakán keresztül.
Tegnap reggel 4.40-kor -13 fok volt és csillagos volt az ég kb 5.30-kor felhősödött be. Ma reggel a pálmák tövében -8 fok volt.Bizom benne talán tul vagyunk a leghidegebb reggeleken egyenlőre, de jó lenne ha az idei télre is vonatkozna.
Mint ahogy irtam Magyarországon sajnos nem mediterrán az éghajlat -15 fokot
ki nem biró növényeket nem érdemes telepiteni hiszen a kényesebb növényeket is takarni kell egy -18,-20 fokos hidegben ami nem is minösül tul hideg télnek.
Jelen pillanatban is a magyarországihoz hasonló hőmérsékletek vannak, kivéve a tengerpart kiemelkedően pozitív értékeit és az olyan speciális fekvéseket, mint Babno Polje, amit már említettem.
Sobota, 10. januarja 2009, med 21:00 in 21:30 Samodejna merilna postaja temperatura °C Babno Polje -15 Bilje pri Novi Gorici 4 Bohinjska Čenjica -11 Bovec -8 Bort/Gorenja vas -10 Celje -11 Dobliče Črnomelj -7 Dolenje Ajdovčina 3 Hrastnik -10 Idrija -9 - - Ilirska Bistrica -5 Koper Kapitanija 3 Luka Koper 4 Kraj. park Goričko -11 Krko -7 Lendava -7
A mérőállomások közül alpesi magaslati völgyekben lévő mérőállomások, Babno Polje és Ratece mért -20 fok körül idáig. Ezek ott messze a legalacsonyabb értékek a többi állomáshoz képest. Ennél még közel 30 fokkal alacsonyabb hőmérséklet teljességgel kizárt bármilyen fekvésben a jelenlegi helyzetben.
Sík területen van, kb. a kert közepén. Hsz 3218-ban van róla kép. Sajnos nincs külső hőmérőnk, csak a kocsiban, amikor tegnap este 8-kor hazajöttünk, -15 fokot mutatott, annál csak hidegebb lett hajnalra :-((((
A szárazföld fölött, a magasban pontosan ugyanolyan hőmérsékletű levegő van, mint a tengerpart fölött, sőt helyenként még magasabb hőmérsékletű is, de annak csak annyi hatása van a talaj közeli rétegre, hogy még makacsabb ködfelhő képződik, azaz a hideget fokozza.
Ez egy szakasz a jelenlegi horvátországi hőmérsékletek oszlopából. A tengerpart hőmérsékletei élesen elválnak a szárazföldiektől, annak köszönhetően, hogy a tenger hője felszámolja az alsó hideg légpárnát és érvényesülni engedi a légköri melegedést. Ezzel szemben a szárazföldet egységesen a magasköd fedte hidegpárna uralja, amelyben konzerválódik a hideg. Ezen légköri körülmények miatt NEM LEHET SOHA KÖZÉP-EURÓPA SZÁRAZFÖLDI TERÜLETEI FÖLÖTT MEDITERRÁN JELLEGŰ TÉL, HUZAMOSAN, KLÍMAVÁLTOZÁS JELLEGGEL.
Az ezeket a különbségeket okozó tényezők, belátható módon, alapjában VÁLTOZATLANOK maradnak!
Van még egy oldal, itt a múlt eseményeit tudod visszanézni, a link-ben lévő dátum átírásával! www.ogimet.com/cgi-bin/gsodres?lang=en&mode=1&state=Hung&ano=2001&mes=12&day=24
Magyarán szólva, mindent megtettél azért, hogy a Te mért adataid a hivatalos állomásokéihoz viszonyítható legyen. Attól tartok, hogy sok amatőr mérés jobb lenne, ha nem lenne, mert csak zavart kelt.
Nézd meg a tegnapi képsorozatom 2. képét alaposabban :))
Egyébként a tányér, vagy maga az árnyékolás úgy vettem észre, hogy 2 fokot jelent! Ez ugyanúgy árnyékol, mint a hőmérőházikós, ugyanugy szellőzik, több napot-hetet töltött a mérőm a kanizsai hőmérőházikó mellett, és az éjszakai minimum minden éjjel totálpontosan az volt az enyémen, mint amit a kanizsai hőmérőházikóban mért a műszer!
1. kép: a korábbi képeken látható, kelet felé lassan emelkedő dombról 2. kép: ráközelítve, ahol látni, hogy a túloldalon lévő ház és annak udvara magasabban fekszik, mint a mérőhelyem, ami egy kis lyukban van benne 3. kép: a keleti domb alsó feléről, vagyis dk felől készült képen is látni, hogy észak felé emelkedik a terep a szőlőhegy felé 4. kép: a mérőm melletti, az udvar közepén folyó patak, amely nem véletlenül itt jön le, a két szomszédos dombocska között
A "mediterrán", vagy "óceáni" típusú telet csak folyamatos nyugati áramlás (zonalitás) biztosíthatná. Ha olyan légköri folyamatok kerülnének dominanciára, amelyek szakadatlanul biztosítanák az atlanti léghullámok szünet nélküli jelenlétét, ez egyben azt is jelentené, hogy a téli hidegpárnás helyzetekkel rokon, a nyári félév kánikuláit eredményező helyzetek sem tudnának kialakulni, így jelentősen csökkenne a nyár középhőmérséklete. Azaz, a folyamatosan biztosított enyhe tél csapadékos hűvös nyarakat jelentene. A két évszak jellegének kölcsönhatásaira egyszer már utaltam. Bízzunk a kényes, nagyon korlátozott hidegtűrésű növények (olajfa, babér, oleánder, stb.) túlélésében, de illúziókban ne ringassuk magunkat és különösen ne higgyünk a "mediterrán Közép-Európa" nevű fantazmagóriában!
FONTOS HANGSÚLYOZNI, HOGY A KIVI, A JUJUBA ÉS A KÁKI NEM EBBE A KATEGÓRIÁBA TARTOZIK, EZÉRT A KÖZEPES, VAGY ANNÁL ROSSZABB FAGYLEFOLYÁSÚ HELYEKEN IS ÉRDEMES VELÜK FOGLALKOZNI.
A TAPASZTALATOK SZERINT JÓL TŰRIK A KÖZÉP-EURÓPAI NORMÁLIS TÉLI VISZONYOKAT. ELTERJESZTÉSÜK EZÉRT INDOKOLT.
A FÜGÉNEK, AMINT AZ MÁR SOKSZOR ELHANGZOTT, A TÉLI MINIMUMOK VONATKOZÁSÁBAN NAGYOBB IGÉNYEI VANNAK, AMELYEK, A TAPASZTALATOK SZERINT MAGYARORSZÁG JÓ FAGYLEFOLYÁSÚ FEKVÉSEIBEN KIELÉGÍTHETŐK, NORMÁLIS KÖZÉP-EURÓPAI TÉLI VISZONYOK MELLETT.
A jelenleg uralkodó időjárási helyzet nagyszerűen megmagyarázza, hogy miért nem lehet Közép-Európában az egész tél lefolyása mediterrán jellegű és miért kizárt az, hogy itt olyan (örökzöld) növények honosodhassanak meg, amelyeknél tulajdonképpen nem teljes a téli nyugalmi állapot.
A lehűlési időszakok elkerülhetetlenül bekövetkeznek, mivel az északi féltekére a téli évszakban jutó napenergia mennyisége meghatározott, ezért az északi szélességek irányában hatalmas felületeken kiterjedő szárazföldi területek fölött (Szibéria, Skandinávia) időről-időre óriási mennyiségű rendkívül kihűlt légtömeg halmozódik fel. A légköri folyamatok természetéből fakadóan, ezek időközönként elárasztják a közép-európai térséget, sőt, mérsékeltebb formában, időlegesen a dél-európai térséget is.
Közép-Európa szárazföldi helyzetéből fakadóan azonban, a hideg periódusok nem föltétlenül korlátozódnak a kimondottan hideg légtömegek tartózkodási idejére. Az újabb légköri változások hatására megjelenő, de ritkább volta miatt a magasabb légrétegben maradó enyhébb légtömegek nem juthatnak érvényre a talaj közelében egészen addig, ameddig nem egy annyira erős áramlást előidéző légköri képződmény formájában érkeznek, ami képes a megülepedett hideget kimozdítani és "lecserélni". Gyakran erre a cserére csak egy újabb, esetleg viszonylagosan enyhébb, de mégis relatíve hideg léghullám után kerül sor, ami gyakran egy új hasonló időszak nyitánya.
Így gyakran hosszú időtartamra mélyen negatív hőmérsékletű alsó légréteg konzerválódik, különösen az olyan medencékben, mint amilyenben a mi országunk helyezkedik el, azokra a további időszakokra is, amikor már tulajdonképpen nem lenne indokolt a hideg jelenléte. Ez a jelenség azért tartozik tipikusan a téli időszakhoz, mert ilyenkor annyira rövid a napsugárzás napi időtartama és a napsugárzás beesési szöge olyan alacsony, hogy a felszín felmelegítésén keresztül nem képes annyira felmelegíteni az alsó szinten lévő hideg légpárnát, hogy azáltal az kommunikációba léphessen a fölötte lévő melegebb és ritkább(!) légtömegekkel. Ez a mechanizmus a megfelelően magas napállású évszakokban már működik, ezért akkor a "melegedéskor" valóban melegedés következik be.
Az általam a példákban hivatkozott "Hochnebel" (/német szó/ = magasköd), (magyarul ködfelhő) az alsó hideg légréteg és a fölötte lévő meleg, nedvesebb levegő találkozási zónájában létrejövő magaslati köd. Ez a felelős azért, hogy a gyenge napsugárzás egyáltalán nem juthat érvényre és ezáltal konzerválódik az alsó hideg légréteg (akkorra is, amikor már tulajdonképpen nem kellene hidegnek lenni).
A leírt körülmények miatt nagyon hosszú időtartamú, folyamatosan negatív hőmérsékletű időszakok alakulhatnak ki és a szárazföldi területek tulajdonképpen ezzel, a légköri értelemben enyhe periódusokat is "hűtőszekrénybe zárva" töltik.
Tudom ,hogy az én "mérésem" nem elfogadható,-amatőr mérő 3.emeleti erkélyajtó mellet ,1,5 m-re a konvektor kipufogójától reggel 8-kor -12,most -8 C mutatott a hőmérő.Akkor mennyi lehetett a valóságban lent ?! Nekem mondjuk lefagyott...
Azért fog tévedni a modell, mert azt nézi, hogy hol lesz a magasban melegebb levegő. Pedig tudnia kéne, hogy kontinentális viszonyok között az éjszaka túlhűlt alsó légréteg fölött minél inkább meleg a levegő (ami a gyenge magaslati áramlás miatt a talajig lekeveredni nem képes), annál makacsabb ködfelhőréteg alakul ki és minél inkább lehűlt állapotban lévő levegőt zárt maga alá éjjel, annál hidegebbet konzervál nappalra is. Lásd Slavonski Brod tegnapi -13 fokos napi maximumát.
Mivel a mostani időszak minimumai a füge tűréshatára körül táncolnak országszerte, ha olyan szerencsénk lenne, hogy ez maradna a tél leghidegebb időszaka, a következő érdekes kutatást lehetne tenni:
Ki-ki ellenőrizhetné a saját környékén a legközelebbi hivatalos mérőállomás(ok) reprezentativitását úgy, hogy tavasszal megvizsgálná térsége általa elérhető fügenövényeit. Ezzel érzékelhetővé válna, hogy mit is jelent az ottani mért érték fügeelfagyás-egyenértékben kifejezve.
Hogy körzetemből egy konkrét példával érzékeltessem ezt, ellenőrizhető lesz, hogy a környéken a kanizsai -16 fokos, vagy a lendvai -10 fokos érték-e inkább a mérvadó.
Sobota, 10. januarja 2009, med 7:30 in 8:00 Samodejna merilna postaja Temperatura Veter °C smer hitrost sunki
Bilje pri Novi Gorici -7 Bohinjska Čenjica -14 - - Bovec -11 V 1 Bort/Gorenja vas -14 Celje -14 Dolenje Ajdovčina 3 JV 4 11 Hrastnik -12 - - Idrija -12 - - Ilirska Bistrica -12 J 1 Koper Kapitanija -2 JV 2 Luka Koper -3 JV 2 Kraj. park Goričko -11 S 4 Krko -13 Lendava -10 SZ 1
Bevallom, amikor elkezdtünk méregetni összevissza mindenfelé, akkor nem hittem volna, hogy ennyire jó minimumok vannak itt nálam! -9,6 fokon áll a hőmérséklet már 2 órája! Totál derült éggel, ez nemsemmi! Baranyára rátelepedett a felhőzet, ott van a legmelegebb az országban, de a GFS holnapra oda várja az egyik leghidegebbet!
