" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
És sajnos az is nagyon gyakori, hogy nappal szeles, felhős idő van, éjszaka meg kristálytiszta ég és szélcsend. Na olyankor én is hasonló káromkodásokkal konstatálom a helyzetet...
Na ehhez is ez a fórum kell, hogy ilyenekről tudomást szerezzek! Én is Tatabányán lakom, de nem láttam sehol ezt a fajta fehér epret! A város melyik részén van a tulajdonosa? Nekem tüskétlen szedrem van csak.
Igen, az egyetlen különbség az itteni tartós, hidegpárnás fagy. Nagyon tanulságos lesz a babér reakciója. -9 fokos abszolút minimum mellett hetekig tartó, szinte folyamatos fagyexpozíció. Majd meglátjuk.
Szerintem bűn lenne kivágni! A cédrusok nagyon értékesek, hosszú életűek, a legkeményebb faanyagot szolgáltatják. Libanon erdeit már a föníciaiak kiirtották a hajóépítés miatt, ez volt az egyik első igazán nagy emberi környezetpusztítás! Ráadásul ez ritkább ágrendszerűnek tűnik, nem lesz akkora nagy árnyéka, meg fel is lehet később kopaszítani. Inkább a tujákat vágd ki, azokból úgyis átlagban 30 jut minden kertre! Ha egy igazán hasznos dolgot szeretnénk cselekedni a jövő nemzedékek érdekében, akkor akác helyett cédruserdőket kellene ültetnünk! Minden hőmérsékleti szélsőséget és aszályt kibírnak, különösen az atlaszcédrus! 50-60 év múlva felbecsülhetetlen értékű faanyagunk lenne!
Tegnapelőtt, tegnap és ma reggel is -9-11 fokok voltak Milánó-Piacenza környékén és úgy egészében É-Olaszországban, illetve Madridban! Nálam eddig a leghidegebb érték -11,6 fok volt! Vagyis annyi, mint amennyi 3 napja minden reggel Madridban!
A Valikának megírt emailem után olvastam a tesó levelét,melyben jelezte ,hogy kelnek a kákik.Van tavalyról egy 10 cm-es,a most kelők/kb 10 db/ 1 cm-esek...és még várható több is,főleg úgy,hogy az utolsó 8-10 kákim magját én is megőriztem és majd valamikor elvetem.Mivel szeretek kisérletezni/a hagyományos gyümik közül is minden alany-lehetőséget megragadok/meglátjuk sikerül-e belőlük valamit alkotni.Természetesen én azért biztosra is megyek,úgyhogy amint lehet megyek Ninóékhoz oltványért.
Ha emlékezetem nem csal, az újévi jókívánságokból is kimaradtam! Ezúttal ezt is pótolom, egyúttal mindenkinek köszönöm a 2008-as munkáját!
Azért én a kártevők elpusztulásában nem vagyok olyan biztos... Jól alkalmazkodnak azok sajnos. Ha ettől a hidegtől elpusztulnának és ez a logika érvényesülne mindenhol, akkor a mediterrán térségben térdig járnánk a rovarokban. Úgy sejtem, hogy csak azért reménykednek sokan a kártevők pusztulásában, hogy ezzel is valami vigaszt keressenek a zord időben, ezzel lelkileg elfogadhatóvá téve a telet. Emlékszem több olyan évre már az új évezredből, amikor a gyapjaslepke egész erdőket tarolt le, és az enyhe teleket okolták, pedig valójában 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2005-ben is még a mostaninál is hidegebb telek voltak.
Kedves Aiol Örülök hogy van kis időd ,nem kaptam . Tréfál időnként a számitógép mástól is vártam pedig emailt.A levéltetüt egy zárt helységben chemotx is kiírtja annak az az előnye is meg van hogy a repülő egyedek is elpusztulnak de az nem igazán bió módszer
Kedves Vica! Mediterránum a szamóca guava (Psidium cattleyanum) nevű növényre gondolt. A szamócafa magyar elnevezést a nyugati szamócafára (arbutus unedo) értik. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Állítólag mindkettő kibír néhány fokos fagyot, az utóbbi többet is, az előbbinek az ízéről jókat nyilatkoznak, az utóbbiról azt mondják általában, hogy édes, de jellegtelen. Köszönjük a levéltetvekre vonatkozó tanácsot! Néhány napja írtam levelet, átment?
Ez érdekes egyébként, mert kb. 5-8 évvel ezelőtt, vagy már lehet 10 is van, volt egy fügebokrunk, apu ültette a ház nyugati felére, a ház tövébe, és 2003-ban vagy 2005-ben, vagy talán mind a két évben is, elfagyott! Sajna a legbénább fajta volt, az a nagy barna, ami a legfagyérzékenyebb! Én akkor az északi falra kiakasztott mérővel -18-at mértem, Kanizsán -21 volt! Magyarán én 3 fokkal vagyok jobb átlagban Kanizsánál, ami még nem életbiztosítás egy fügének, igy a pálmának sem szerintem! Csak takarással! Takargatással meg akár az ország legnagyobb fagyzugában is lehetne pálma! De gondolkodok rajta, hogy milyen szép lenne 15 év múlva egy marhanagy pálma :)) Bár sajnálnám a helyet a pálmától, inkább füge legyen helyette ha már takargatni kell, azt legalább meg lehet enni, a pálmát nem :))
Sóhaj! Most van január, akkor még kell...öööö....izééé....6 hónap amíg érik a füge! Sose lesz július!
Néha nagyon húzom a számat, amikor sokat beszélünk az időjárásról, de most benéztem egy másik fórumba, és megnyugodtam, mert máshonnan ezek az általunk leírt ismeretek rettentően hiányoznak, és főleg ilyen témákban elkerülhetetlen ennek a tudásnak a megléte!
Ez tökéletesen igaz, mindenki számára javasolható. A pálmák viszont valamivel lassabban nőnek, pláne magonc korukban. Csak azt mondtam, hogy egy pár leveles magoncnak nem biztos, hogy kötelező az 1 köbméteres ültetőgödör.
A hőtérképeket bárki megnézheti az idokep.hu oldalon, a met.hu oldalon pedig az OMSZ adatait megjelenítő térképet is megnézheted! A fügéid állapotára majd rendkívül kíváncsiak leszünk tavasszal! De a takarási módszeredet is közzétehetnéd, ha eddig még nem tetted volna. Hőmérsékletet mértél valamilyen formában az elmúlt hajnalokon?
Köszönjük a képeket, valóban szépek! Azért én jobb szeretném csak képen, tévében látni a hóval együtt egy hasonlóan tehetséges fotós képein, miközben szüretelem a kertben a narancsot.
Látom, hogy amióta utoljára írtam, megint 400 hozzászólás született.Időmhöz és képességeimhez mérten próbálok a korábbiakra is reagálni:
H. J.: Nyugi, én is csak néhány éve foglalkozom intenzíven növényekkel, meg éghajlattannal, bár a növények már 5 éves korom óta érdekelnek. Nekem nem kellett túl sokat szétbombáznom a kertben, bár néhány tuja és egy nagy nyírfa már szanálásra került, de nem baj, azok nem a mi vidékünkre valók, tájidegenek. A magyar ültessen kivit, kákit, jujubát, ciprust, cédrust, asimina trilobát, télálló kaktuszokat, a jobb fekvésekbe fügét, trachycarpus fortuneit! Nem azt írtam, hogy nem jó, ha a kis pálma is megkapja a 80 X 80 cm-es ültetőgödröt, csak szerintem egy 3 éves, néhány leveles magoncnak nem feltétlenül kell ekkora gödröt ásni, egy törzses példánynak viszont már létfontosságú.
Az is furcsa sajátossága ennek a helyzetnek, hogy ott tud talajközelben alacsonyabb hőmérsékletet teremteni, ahol az áramlás intenzívebb, de a teljes átkeveredéshez még nem elégséges, így lényegében a ködfelhő (köd) szintjét lejjebb tolja, alsóbb szinten alakítva ki a hidegkönyököt. Ez a magyarázata annak is, hogy rendszerint miért egy-egy hideg időszak utolsó éjszakája szokta a legalacsonyabb minmumot produkálni. A magasban a meleglevegő megjelenésének első fázisában, még mielőtt a kisugárzást megakadályozó ködfelhő képződhetne a legalsó, leginkább kihűlt rétegben a légnedvesség emelkedését eredményező gyenge advekció melegítés helyett hőt von el tőle, azzal, hogy nagyobb mennyiségű víz felvételére kényszeríti. Ez a magyarázata a meleg érkeztének küszöbére eső éjszakák extrém hidegeinek.
Igen, legközelebb, 4000 méteres magasság környékén van annyira hideg, mint a "hidegkönyökben", ahol a ködfelhő képződik, ami a fölső rétegeket választja el az alsóktól.
Holnapra úgy várható a kontinentális Magyarországon -3 - -8 fokos dermesztő nappali hőmérséklet, hogy a magasban lévő, de a hidegpárnát áttörni nem képes légtömegek hőmérséklete akár a +10 fokot is lehetővé tenné. De az általam korábban leírtak miatt ez nem lehetséges szárazföldi viszonyok között ennek az évszaknak a napállása és a magaslati áramlás ilyen alacsony intenzitása miatt, egy ilyen mértékű korábbi hidegelárasztást követően. A meghatározó tényezők állandóak. Ebből következik, hogy alaptalan mindennemű, a szárazföldi területekre mediterrán teleket jósoló okoskodás. Semmi alapja nincs. Aki ilyeneket mond, nem ért a témához, még ha tíz doktori címe van is!
Így hangzik ilyenkor egy tengerparttal is és belső szárazföldi területekkel is rendelkező ország időjárási előrejelzése:
Najnije jutranje temperature bodo od -14 do -8, na Primorskem do -2, najvije dnevne od -7 do -1, na Primorskem od 5 do 11 stopinj C.
/Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet -14 és -8 fok között, a tengermelléken -2 fok(ig), a legmagasabb nappali -7-től -1 fokig, a tengermelléken 5 és 11 fok között./
Így pedig egy, csak szárazföldi területekkel rendelkező országé:
Előrejelzés az ország területére hétfő estig: Nagyrészt erősen felhős, illetve borult idő várható, főként az Északi-középhegység térségében és északnyugaton azonban időnként kevesebb lehet a felhő. Párás lesz a levegő, helyenként zúzmarás köd képződhet. Néhol hószállingózás is előfordulhat. Általában gyenge, illetve mérsékelt lesz a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -7, -12 fok között alakul, de főként az Északi-középhegységben néhol -15 foknál is hidegebb lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn általában -3 és -8 fok között várható.
Ezzel a példával talán sikerül még világosabbá tennem az eddig elmondottakat.
A (remélhetőleg) mögöttünk lévő időszak értékelése megerősíti mindazon tapasztalatot, amely alapján olyan sokat beszéltem az ilyen téli lehűlések természetéről és a kisugárzási inverziónak ebben betöltött döntő szerepéről.
A saját körzetemben, ahol a minimumhőmérsékleteket a tőlünk telhető leghitelesebb módon igyekszünk mérni, szisztematikusan meghatározott helyeken, ebben az időszakban -9 és -16 fok közé eső értékekkel találkoztunk. A legalacsonyabbat a szélsőséges fagyzugpozícióba telepített omsz állomás szolgáltatta számunkra.
A tapasztalható 7 fokos intervallum eléggé jellemzőnek mondható az ilyen hómentes lehűlések esetén. Ez hófelszín esetén jelentősen szélesedik, annak köszönhetően, hogy a kedvező fagylefolyású pozíciók nem, vagy csak alig produkálnak alacsonyabb hőmérsékleteket a hómentes helyzethez képest, ugyanakkor a rossz fagylefolyásúaknál és a fagylefolyás nélkülieknél az értékek releváns mértékben csökkennek, ezért az "olló" nyílik és elérheti a 12, 13 fokos különbséget is.
Sokéves tapasztalat tükrében ez a lehűlés közepes erősségű minősítést kaphatna.
A saját térségemben a mostani értékek alapján a különböző inverziós pozíciók a következő hőmérsékletekkel jellemzett besorolást kaphatják:
jó: -9 - -11 (és efölött, ha létezik ilyen)
közepes: -11 - -13
rossz: -13 - -16 (és ez alatt, ha létezik ilyen)
Az időszakot az egész országot egységesen uraló, a magasban azonos hőmérsékletű levegő jellemezte.
A hivatalos meteorológiai mérések adatai csak úgy értelmezhetők térségi érvénnyel, ha pontosan tudjuk róluk, hogy pozíciójukat tekintve milyen fagylefolyású helyen vannak.
A vizsgált térségen belül 7 fokos sávon belül bárhol lehetne állomás, sőt elképzelhető, hogy ez a 7 fok, nagyon keresve, akár 8-9 fokig is bővülne.
Mit mondhat számunkra csak úgy magában egy mérőállomási adat, ha egy szűk térségen belül mérhető hőmérsékletek kevés híján kimerítik az egész ország területén mért szélső értékeket?
Ez az, amiről már olyan sokat beszéltem.
Szisztematikus állomástelepítéssel az illetékes intézmény kiépíthetne egy olyan hálózatot, amelyben minden egyes állomásnak pontosan ismerné a fagylefolyási jellemzőit, tudva azt, hogy a rajta mért hőmérsékletek térségi értelmezésben mit jelentenek. Ennek megfelelően a térségen belül gondosan meghatározott, karakterisztikájukban egymástól eltérő helyekre tenne állomást.
Fönntarthatatlan állapot az, ami a jelenlegi hebehurgya szisztémá(tlanságo)t jellemzi, amiben például 2007. május elseje hajnalán úgy regisztrálhatnak Nagykanizsán -1 fokos minimumot, hogy Zala megyében fagyveszély közelébe sem kerülünk, május másodikán pedig úgy +1 fokot Debrecenben, hogy abban a térségben, sőt még annál sokkal kiterjedtebben ezer hektárszám milliárdos fagykárok keletkeznek.
Emiatt nehéz megmondani, hogy mit jelent egy adott település adott fekvésű kertjében a jelenlegi mérőhálózat legközelebbi állomásán mért érték. De megfelelő módszerességgel ki-ki maga kitapasztalhatja.
