" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Múltkor kérdeztél a debreceni állomással kapcsolatban, hogy miért mért +1 fokot 2007 május 2-án milliárdos fagykárok mellett, illetve miért mért néhány napja meg nemsokkal melegebbet, mint a környező fagyzugok! Asszem valami ilyesmi volt a szitu! Nos, a debreceni mérő a reptéren van, nyitott helyen, ahol egész éjjel tud járni a levegő, ezért nem fagyzug, még akkor sem, ha a néhai debreceni állomások mind magasabban, 129, 122 méteres tszf. magasságban voltak is lehelyezve, a mostani 108 méteres magassággal szemben! Na és a lényeg: a mostani mérőtől a város É-Ény-Ék-i irányban van, és egy 200 000 feletti lakossággal bíró városnak van akkora hőszennyezése, hogy a város irányából kapjon a mérő egy kis pluszt! Állítom, azokon a derült éjszakákon, amikor a város felől mozog még a levegő, vagy frontális vagy helyi, akkor magasabb T minek vannak ott, mint amikor délies komponensű, vagyis nem a város felől fúj a szél! A 2007 május 2-ai eset ennek kapcsán is jó példa, mert azon a reggelen Ény-i szél mellett lett +1 fok, úgy, hogy 30 km-rel odébb -7 fok lett a T min! Ekkor a Rad min -6 fok! Másnap éjjel-reggel K-Dk-i szél mellett, amikor már jóval melegebb levegő volt Debrecen felett, ugyanúgy +1 fokig ment le a T, -9 fokos Rad min mellett! Persze, sosem tudjuk meg, mi lett volna ha 2-a reggel befordul délibe a légmozgás, és nem a város felől fúj, de egészen biztos vagyok benne, hogy itt (is) van a kutya elásva!
A kiwiről egy magyar /!/szak/g/könyvben olvastam:Legkorábbi,így a legrövidebb tenyészidejű az Abbot,ami nálunk nagyon előnyös tulajdonság,mert így a növénynek több ideje marad a téli felkészülésre...Ehhez képest a Hayward igencsak egyeduralkodónak tűnik.Pedig ez is elég gusztának néz ki.Nálatok milyen a fajtaösszetétel ?
Tökéletesen egyetértek, valóban bűn lenne kivágni. A keménység helyett inkább tartós, igazán kemény fája csak a borókáknak meg a tiszafáknak van a fenyők közül. Viszont a cédrusok gyantájában olyan rovar- gomba- és baktériumölő vegyületek vannak, hogy ihaj! Szunyogriasztóis készül belőle pl., és állítólag cédrusból készült edényben 2 hétig nem savanyodik meg a tej. Ez a fa vsznü egy oszlopos változat, mostanában már árulnak ilyeneket. No meg egy ekkora fa egy vagyon. Nem is nő olyan gyorsan mint az enyémek, meg mikor én ültettem, 1-2 arborétumon kívül még nem volt Mo.-on, én se tudtam, mekkora lesz 30 év múlva. No meg akár még át is lehet ültetni, a himalájai c.-t én is kb. ekkora korában ástam ki. A nnak idején- a dolomitkopárok fásításakor- ha valami csodálatos mandarin nem ragaszkodik a feketefenyőhöz, ami semmire se volt jó azon kívül, hogy agyonvágta a természetes növénytakarót- ilyet ültetnek, lehetnének belőle már szép állományok. Egyetlen hátránya talán hogy hajlamos a hótörésre, nincs,,belekódolva" hogy lefelé hajoljon az ága, ha van rajt' 40 centi hó.
Azt is érdemes megnézni, hogy a Dinári-hegység völgyeiben mért szélsőségesen alacsony hőmérsékletek légvonalban mennyire közel vannak a tengerhez, de a hegyek által elszigetelve, extrém hideglevegőgyűjtőkként működve. Ehhez azt kell hozzágondolni, hogy Baranya "mediterrán"-nak csúfolt klímáját a leírások a Földközi-tenger(!) közelségének tulajdonítják. Megáll az ész! Annyira, hogy újraéleszteni is nehéz!
Az ilyen elemzésekkel lehet lerántani a leplet rengeteg hazugságról és a dolgok sztereotípiák alapján történő értelmezéséről. És nem utolsósorban, ezeken keresztül lehet eljutni hasznavehető következtetésekhez...
Érdekes lehet az is, hogy a baranyai -15 fokos minimumú Sellyéhez közel eső Bilogora egyik dombján mérték az egész szárazföld legenyhébb hőmérsékletét -9 fokkal, ugyanúgy, mint ahogy mi a -15 fokos iklódbördőcei fagyzug közelében szintén -9-et a szőlőhegyen. Ezzel mindkét egymáshoz közeli földrajzi pont kevés híján átfogta a horvát szárazföldi minimumok teljes skáláját, sőt, ha a -16 fokos kanizsai értékhez viszonyítok, mindössze egy fok hiányzik, a csúcstartó Slavonski Broddal együtt is csak kettő. Ugyanakkor a zalai térséggel szomszédos síkvidéki állomás is csak -12-t mér, a mi vad fagyzughőmérsékleteinkkel szemben. Ugyanennyi a lendvai minimum is a szlovén határ mentén.
Dananje je jutro mjestimično u Hrvatskoj donijelo jo nie temperature zraka u odnosu na jučer. Tako je, prema podacima DHMZ-a, u Otočcu jutros izmjereno -19°C, a u Crnom Lugu - Risnjak čak -24°C. Vrlo hladno bilo je i u nizinama unutranjosti zemlje, primjerice, Slavonski Brod je 'ponovio' jučeranji minimum od -18°C. Drugdje su minimalne temperature zraka u unutranjosti zemlje bile od -17 do -9°C, u zaleđu obale od -7 do 1°C, a uz obalu i na otocima od 1 do najtoplijih 10°C, koliko je izmjereno na Palagrui. Razlika između najvie i najnie minimalne temperature zraka danas u Hrvatskoj tako je iznosila nevjerojatnih 34°C!
A mai reggel Horvátországban még a tegnapihoz viszonyítva is alacsonyabb hőmérsékleteket hozott. Így, a DHMZ (Horvát Meteorológiai Szolgálat) szerint ma reggel Otocacban -19, sőt Crni Lug - Risnjakban -24 fokot mértek. Nagyon hideg volt az ország belső területének síkságain, például Slavonski Brod "megújította" a tegnapi -18 fokos minimumot. Másutt a legalacsonyabb hőmérsékletek -17 és -9 fok között voltak, a belső tengermelléken -7-től +1-ig, a partvidéken és a szigeteken pedig 1-től a legenyhébb 10 fokig szóródtak, az utóbbit Palagruzán mérték. Ezzel Horvátországban ma a legalacsonyabb és legmagasabb minimumhőmérséklet között, hihetetlennek tűnő, 34 fokos különbség alakult ki!
Ez a horvát szolgálat január 10-ei minimumokról szóló jelentése.
1000%-ban egyetértek! De talán Te is velem, hogy azoknak, akiknek a felülbírálathoz elegendő intellektuális képességük van, eléggé fejlett igazságérzettel rendelkeznek és a társadalom iránt elhivatottak, kötelességük minden lehető eszközzel oda hatni, hogy ezek a sztereotípiák ne uralkodhassanak fölöttünk és a társadalom működését minél inkább az ésszerűség jellemezze.
Szerintem a legalapvetőbb tényező az intellektuális tunyaság. Szeterotípiák voltak és lesznek is, a világ modellezéséhez, azaz érthetővé egyszerűsítéséhez szükség is van rájuk, de ellenőrizni kell az érvényességüket és korlátaikat. A szellemi tunyaság abban jelentkezik, hogy sokan még időnként sem gondolják át az egyszerűsítések igazságát, mert már csak az a fontos, hogy egyszerű legyen, az nem, hogy igaz is...
Természetesen, csak kegyetlenül bosszant, hogy ilyenek egyáltalán napvilágot láthatnak. De ha ilyen gyakorisággal ütközünk ezekbe a jelenségekbe, minden lehetséges szinten, akkor én arra érzek késztetést, hogy ennek a hátterét kutassam és körülírhatóak legyenek azok a közvéleményt formáló tényezők, amelyek ezeket a félrevezetéseket és sztereotípiákat táplálják. Azok is bűncselekményt követnek el a társadalom ellen, akik ezeket bármilyen ténykedéssel erősítik. Lehetne legyinteni is rá akár, de sajnos, tudom, hogy hatásukban nem korlátozódnak a " valamit rosszul tudtunk, na és akkor mi van" kategória keretei közé, hanem segítenek belelépni a "mindent rosszul tudunk és ezért mindenben tévesen ítélkezünk" kategóriába. Fölmérhetetlen károkat okoznak!
Tedd meg, hogy kiigazítod, elvégre azért Wikipedia, hogy közös bölcsesség legyen rajta, nem pedig egyéni ostobaság! (Már nálam is gyűlnek a szócikkek, amik "kiverik a biztosítékot", csak időm van kevés a helyesbítésekhez.)
Igen, az a 40-50 méteres fagylefolyás az nagyon optimális, főleg, hogy még csak 180 méteren vagyok! A bibi ott van, hogy ebben a két domb közé ékelődött kis völgyben, patakvölgyben kicsit meg tud állni a felettem lév 250-300 méterekről lefolyó hideg, és elég lassan emelkedik eddig a terep, a 140 méteres szint az 8 km-re van tőlem! De amiért mégis egészen jó minimumokat mérek, az valószínű ez a 40 méteres szintkülönbség! Felettem félelmetesen jó déli domboldalak vannak, ott már brutális középhőmérséklet lehet, kítűnő fagylefolyással! Azt már le sem merem írni, hogy régen a falu, Becsehely, fent volt a mostani szőlőhegy helyén, 220-280 méteres tszf. magasságban! El lehet képzelni, ha a törökök nem bombázzák szét, mi lenne most ott fent??
A régi fügém most a régi falu helyén, fent a szőlőnkben van! Sajna senyved a sok gyomirtótól és nem is a legjobb talajban van, viszont olyan kitettségben, olyan terepponton, hogy Nino is megirigyelné :))
De mondd meg őszintén, nem botrányos? Lehet rajta csodálkozni, ha néha elfogy a türelmem, vagy éppenséggel szarkasztikus stílust használok. Ennyire fontos valakiknek, hogy a népet elbutítsák?
Eddig ez a tél országosan keményebb, mint a múlt évi! Hó szempontjából nem, hó az múlt télen a déli (Tolna-Baranya-Bács-kiskun) megyékben elég sok volt, csak nem párosult hozzá derült ég, amennyiben ez bekövetkezett volna, -20-25 fokok lettek volna! Most pedig hó nincs szerencsére, mert akkor ismét -20-25 fokok lennének, mert most meg a hideg és a derű volt meg! A múlt télen a hidegpárna tartott 1 hónapig, most már 3 hete tart! De már látszik a vége!
És mit szólsz ahhoz, hogy a Wikipediá-ban ilyet lehet olvasni angol nyelven a Baranya county címszó alatt:
"The climate is Mediterranean, with a high number of sunshine hours."
/A klíma mediterrán (még a "szub"-bal sem finomítják), magas napfényes órák számával./
"Baranya has the highest amount of rainfall in the country."
/Baranyában van az országban a legmagasabb csapadékösszeg./
"The latter has an extraordinary flora: on its southern slopes, the climate is mediterranean; the percentage rate of mediterranean species is over 20%."
Az utóbbinak (a villányi hegyről van szó) rendkívüli flórája van: déli lejtőin a klíma mediterrán (itt sem sz@roznak), a mediterrán fajok százalékos aránya 20% fölött van.
Sajnos nem tudok minden füge mellé hőmérőt rakni,pedig valóban az volna az objektív mérési eredmény.Így csak következtetek,s bízom abban,hogy nem károsodnak nagyobb mértékben a fügéim,mint tavaly télen.
Sajnos tökéletesen igazad van:Álom-soha be nem teljesülő álom,hogy a Kárpát-medencében valaha is mediterrán éghajlat alakul ki!Ültetjük a pálmákat,neveljük a citrusokat,mediterrán kertet varázsolunk,aztán jön a tél,s ráébreszt a kegyetlen valóságra.A pálmát betakarjuk,a citrusokat a védett telelőbe hordjuk,s aggódva figyeljük,hogy a tél kegyes lesz-e a fügebokrunkhoz.Aztán tavasszal kibontjuk a pálmát,kihordjuk a mediterrán növényeket,újra neveljük a tövig fagyott fügét,csodáljuk a gránátalma virágát,gyönyörködünk a leander pompájában,s fél éven át miénk a délszaki varázs.Nem kell a Földközi tenger mellé utaznunk,a mediterrán életérzés ott van a kertünkben,ráadásul azzal a büszke tudattal,hogy ezt mi hoztuk létre,s mi is küzdünk meg érte évről-évre.És éppen ezért nagyon megéri!!!
De azért az csak annyira volt fagyos az utolsó éjszakáig, hogy a tormaföldei szőlőhegyen épen maradt mellette a rózsa virága. Sőt, ott az utolsó éjszaka után találtuk, mert akkor mi itt az utolsó éjszakát már bőven ködfelhő alatt vészeltük át -6 - -7 fokkal. Ezért vagyok kíváncsi a babér idei telelésére. Egyébként Laci fügéje pontosan olyan mértékben fagyott meg, mint a kozármislenyi. Azon is maradt néhány kihajtott ág a mellette lévő ház falának közelében, Laci fal melletti fügéje pedig sértetlen maradt. Ha hajszálpontosan tudnánk azt a hőmérsékletet, amin ez történt, akkor teljes pontossággal lehetne tudni belőle azoknak a fügéknek a tűréshatárát, mert azok pontosan az élet és halál mezsgyéjén voltak. Ehhez viszont rájuk rögzített, szabályosan árnyékolt, stb. hőmérővel kellett volna mérni.
Én azt nem értem, hogy ha jól emlékszem, Kurdilaci tavaly is a mostanihoz hasonló, 3 hetes, folyamatosan fagypont alatti időjárás után tapasztalt egy -16 fokos éjszakát. Úgy emlékszem, hogy a 3 hetes fagy előtt tavaly is rengeteg eső esett. Mi a különbség a tavalyi és az idei eset között? Ezt Floo2-től is kérdezem, mert engem eddig a tél lefolyása nagyon emlékeztet a legutóbbiéra.
Hát ugye egyáltalán nem biztos, hogy amit Béla egy közeli falu bizonyos pontján mért azon az éjszakán, az érvényes lenne egy közeli, de másmilyen domborzati viszonyokkal rendelkező kertben. Könnyen lehet, hogy köszönőviszonyban sincsen a két hely hőmérséklete a derült, szélcsendes, hideg éjszakákon. Ezt próbálta Floo2 a pálmás topikban is elmagyarázni, ha ott fogadtatásra talált volna, akkor sokaknak segítettek volna bizonyos ismeretek a növénynevelésben.
A metnet.hu "hosszútávú esélylatolgatások" c. topikjában kizárólag ilyen télimádók szerepelnek. Már augusztusban is a -40 fokot és a két méteres havat várják! A nyári hónapokban meg azért sajnálkoznak, hogy "a rohadt életbe, pont elkerült minket a jégeső, pedig milyen szép lett volna". A mostani hideg időszakra kiadott előrejelzéseikben is a hideg iránti elfogultság volt tettenérhető. Ilyen idézeteket ragadnék ki csak a tegnapi hozzászólásaikból:
"Tényleg nagyon durva, sajnos megszünhet az extrém hideg, és durván átlagos idójárás néz ki ! Kiskorúak távol a fórumtól."
"Tényleg durva.... Dny-Dunántúlra megérkezik az igazi havas tél, akár rengeteg hóval...mindenesetre a 20cm. meg fog lenni a következő 10-15 napban! Hajrá Tél! -20°C meg nem kell hó nélkül, majd azzal jó lesz...ha lesz.."
Még egymásnak is ellentmondanak. A hideget és a katasztrófákat várják. Ízlés dolga, de szerintem két-három hónap szibériai tartózkodás alatt egy életre betelhetnének a tél gyönyöreivel!
Pedig ez is elég gusztának néz ki.Nálatok milyen a fajtaösszetétel ?
