"vannak virágok, kb. 8 darab, mind az idei hajtás tövénél, így nem értem azt az utalást, hogy a kivi csak a távolabbi rügyeknél terem. "
Ez azt jelenti, hogy egy vizszintesre elfeküdt tavalyi vesszőn (ez az a szálvessző, amit meghagyunk, a metszéskor)
- az eredéséhez közeli rügyekből meddő, nem termő idei vesszőket hoz;
- az eredésétől távolabb (6-10. rügyből) kihajtó idei hajtásokon meg ott lesznek a virágrügyek, természetesen az idei hajtás első néhány levelének a hónaljában.
Ha az ikertörzseknek van helye mindkét tő esetében, mostmár meghagyhatod őket, ha egymás útjában vannak, akkor hagyd meg azokat, amik jobban megfelelnek annak, hogy szépen szálvesszőzve lehessen metszeni a töveket.
Ha még nem olvastad, a nevelésről nézd meg Floo és Ninovarga leírását, pl itt megtalálod:
Találsz benne képeket, vázlatokat, amik könnyítik a megértést.
Hogy a másik töved porzós-e, az majd virágzáskor kiderül. Ha van ismerős porzós kivi tulajdonos a környékeden, kérhetsz 1-2 virágot tőle, és azokkal mesterségesen beporozhatod azt a 8 termőst, én is ezzel a "nagyságrenddel" kezdtem 3 éve.
Ha szépen megerősödött tövekről van szó, érdemes átoltani.
A problémáddal látogass el a "Nálunk is termő új gyümölcsök" és a "Fagytűrő déligyümölcsök" topikokba, írd le körülbelül, hogy melyik vidéken vagy (hová várod a segítséget), akkor jobb eséllyel kaphatsz választ.
4-5 éve hozott a lányom két kivit cserépben, de ez évig nem foglalkoztunk vele. Az idén kicsit rendbehoztam őket, a tavaszi metszésnél csak a fő "törzseket" hagytam meg. Az egyiknél "ikertörzs" van, a másiknál az eredeti mellett tavaly egy erőteljes nagy hajtás fejlődött lentről. Ez a 2x2 törzs jó kisujjnyi vastag most.
A két fa eltérően viselkedik. Az "ikertörzsűnél" csak az egyiken vannak virágok, kb. 8 darab, mind az idei hajtás tövénél, így nem értem azt az utalást, hogy a kivi csak a távolabbi rügyeknél terem. (Vagy netán a törzs rügyeit kell számolni?) Azt megállapítottam, hogy lányvirágok. A másik törzsnél egyetlen virág sincs.
A másik fa annyiban hasonlít ehhez, hogy erőteljesen hajt, növekszik, de semmiféle virág nincs rajta.
Bár a fajtájukat nem ismerem (német nyelvű cimkéje van), de a 8 virágból nagy termésre nem számítok :-) Kérdésem és kérésem az lenne, hogy mit tegyek a növényekkel? A virágzó példány nem virágzó ikerszárát most metsszem le? Várható-e, hogy a másik jövőre porozni fog?
A Solo-t valóban önporzósnak írják, ezzel a fajtával is futottam néhány kört. Az első körben kapott növény termett, de a termés nagysága nem érte el a dió méretét és szőrös volt. Megreklamáltam, erre kaptam helyette porzósokat. Nem tudom, valakinél termett-e egyáltalán ez a fajta, és ha igen, milyen a normális termése.
Sziasztok kiskertészek! Egy fontos kérdésem lenne.Évek ót van kiwim, az egyik növénykatalógusból rendeltem, de kiderült hogy mindkettő kiwi fiú,tehát nem hoztak gyümölcsöt.KJicseréltettem de ismét fiút kaptam. (Most két fiú kiwim van) A kérdésem az lenne hogy hallottam arról,hogy egyesek az ellentétes kiwiből egy ággal beoltják a saját kiwijöket.Ez a megoldás vagy cseréltessem ki inkább megint? És ha be lehet oltani,tudnátok ajánlani valakit aki tudna nekem egy termős ágat küldeni,illetve leírná hogyan kell beoltani? Előre is köszi mindenkinek!!További szép napot!
Aki már dugványozott az sok esetben észrevette,hogy a dugvány megindult hajtani és egy idő mulva elszáradt.A gyökeresedés nem indult be az alja elkorhadt.Na de ha több dugványt tettünk le és ezek kozül van olyan amelyeknél a rügy még meg sem pattant(mig a többi már rég tönkrement)na ezeket kell tovább figyelni,mert zömében ezek a dugványok elöbb gyökeret hajtanak(nem indul be a kaluszodás)majd utánna pattan meg a rügy és kezd szépen hajtani.Ez az én tapasztalatom.
Szeretsz kísérletezni a kivi dugványozásával. Mutatok egy lehetőséget.Tavasszal ha eszedbe jut kipróbálhatnád, neked még van türelmed hozzá. Ugyanazt a technikát használtam amit Te. Február végén alvó állapotba a solo kiviről 4 rügyre levágtam darabokat.A darabok két végét parafinnal bedörzsöltem majd egy dobozba vizszintesen perlitbe fektettem 2 cm mélyre.Meglepően hamar a rügyek elindultak és a perlitből feltörtek.2 hét után ,tápoldattal meglocsoltam, így szépen hajtottak.Most, hogy a kiviről kiderült, hogy nem tudom hasznosítani ezért kiemeltem az egyik vessződarabot és ezt mutatom be.A végén erős calluszosodás indult el. Szerintem hamarosan meggyökeresedett volna.Kérdés:lehet, hogy a víszintesen elhelyezkedő vessző hamarabb indul el?Ki tudja ?Megjegyzés:rothadás és rügykárosodás nem volt.
Különösképpen ez a kivi dolog már egyáltalán nem érdekel. Mint érdekességet raktam fel, ugyanis ez a téma illetve ilyen eset még nem szerepelt.Mindhárom gyökérről kihajtott Solo kivi a biokukában végezte.
Én is most ültettem néhány kivit, s különbözően fejlődnek. Nem mindegyik rügy indul meg olyan gyorsan mint egy másik. Ha nem mutat más problémát a növény, szerintem ne csinálj vele semmit, nekem is ezt tanácsolták. Légy türelemmel, majd megindulnak, locsolgasd esővízzel ha szárazabb, melegebb az időjárás. Ha meg mégsem nő annyit, amennyit várnál, akkor jövőre tovább indulhat. Ha csak egy rügye van már, akkor én nem nyúlnék hozzá.
Ezeken kívül még sok minden okozhat genetikai változást, de ez most nem lényeges.
Ennél sokkal fontosabb az, hogy léteznek epigenetikai változások is (ilyenek pl. a szomaklonális variációk), amelyek megváltoztatják a fenotípust anélkül, hogy a genotípus megváltoztatnák. (Egyes gének működése megváltozhat úgy, hogy közben öröklődő genetikai változás nem történik.)
Igazából akkor lehetne, nagyobb biztonsággal eldönteni a kérdést, ha mindkét alakot sikerülne külön-külön szaporítani. Amennyiben minkét alakot lehet külün rögzíteni, akkor rügymutációról van szó, ha a továbbszaporított növényeken is kétféle levélzet jelenik meg, akkor viszont csak formai változás.
Bizonyos növényekről köztudott, hogy leveleik fiatalkori alakja eltér a kifejlett egyedek levélalakjától. Pl. Eperfélék (Morus) vagy Borostyán félék (Hedera). Szerintem az adott esetben itt is lehet keresni a választ.
Minden egyes élőlény genetikai információja kötött és csak kivételes esetben változhat meg, akkor is csak sejtszinten. Ilyen genetikai változásokat okozhatnak: retrovírusok, agrobaktérium, ionizáló sugárzás, radioaktív sugárzás. A Biotechnikában, génmódosítások esetén ezeket használják is.
Az általad leírt esetben ilyen nem történhetett meg!
Megoldás lehetne, még a rügymutáció is, de szerintem ebben az esetben nem erről van szó!
Magyarázd meg a változást, hogy mi történhetett.Itt a lehetőség.Egyébként tisztába vagyok vele mi a geno és a fenotipus.Még akkor is ha "badarságnak" tartod.
Üdvózlet mindenkinek. Romániaból jelentkezem. Érdeklödéssel és némi irigységgel olvastam az önök hozzászólásaita saját
termesztésü kivijeikről. Itt nálunk elég nehéz hozzájutni a kivi növényhez és drága is.Mostanában vásároltam 5 kivit, 4 termőt és egy porzóst. Visszavágtam őket 20 cm-re és egy rügyre ahogy itt a fórumon olvastam ,de nagyon lassan nőnek,kivált a termők alig nőttek arasztnyit. Félek ,hogy őszig nem lesznek elég erősek.Mit tegyek,hogy jobban nőjenek? Tisztelettel Petikertész.
Bizonyára emlékszel rá, hogy 2 évvel ezelőtt megszüntettem egy kivit. Porzós egyed lett belőle ezért nem volt értelme tovább nevelni. Gyökérről kihajtott. 3 tövet kiástam belőle mert a levelük különleges hosszúkás fogazott szélüek lettek. A megszüntetett növénynek gömbölyű levelei voltak. Vajon mi lesz belőlük?Ezzel a kérdéssel foglalkozva neveltem tovább őket.A bemutatott növény 2 fajta levélzetű lett, gömbölyű és hosszúkás 1 tövön.Ez a fajta a Solo kivi volt ami gyakorlatilag önporzósnak van leírva.Érdekesség és egyben tanulság ,hogy némi genetikai változással ugyan/levelek/ de ismételten porzós virágok lettek rajta.A levelek mássága miatt ez csak egy kísérlet volt.
Körülnéztem a Neten, viszont az Orthocid 80 WDG engedélyezett szer. Hasonló hatásfokkal. Almástermésűek, csonthéjasok stb. esetében. Ha a hatásmehanizmusát keresed a Googlin megtalálod.
Orthocidot én is használtam már többször a kertben, elégedett is voltam vele, de lehet azt még kapni? Nekem úgy rémlik, mintha azt is utólérte volna a növényvédőszer-kivonási hullám.
Azt még elfeledtem hozzá írni, hogy pl. a palántadőlés ellen ortocidot szoktam alkalmazni. Ez tökéletes a gomba ellen. Amióta viszont paprika, paradicsom, és többek között kivi esetén florasca "B"-t alkalmazok még soha nem volt palánta dőlésem, semmilyen palántánál. Azt megfogadtam, hogy általában reggel öntözök és inkább hagyom kissé kiszáradni a palántákat az ismételt öntözés előtt.
Szerintem a döntő mumentum az volt, amit korábbi hozzászólásodban írtál, hogy az alja meleget kapott fóliázva, de a teteje viszont szabadon volt és többször szellőztetted. Emiatt a tetején nem kalluszosodott, amit többen ís írtak az előzőekben, hogy alúl felűl jött a kallusz+ hajtás, majd elpusztult. Ezt az általad leírt módszert megpróbálom én is földdel, egy-két darabra vonatkoztatva. A korábban említett Sta...rkl-os c1 miatt. Van magról ültetett kivim, amit februárban ültettem. Ez rendkívüli nagyméretű Olasz I. osztályú kivi-ből származik. Ezek most olyan 10 cm nagyságúak, ha megmaradnak, majd a C1 mellé oltok beléjük talán 2 db-ot.
Azt gondolom, hogy több szerencse kell hozzá, mint a perlitnél, de nem kizárt.
Itt valamiféle verseny is van a gyökerezni próbáló dugvány és a fertőző, rothadást okozó mikrobák között.
Kicsit leegyszerűsítve ebből a szempontból: ha a dugvány hamarabb gyökerezik meg, és erősödik meg, minthogy végzetes fertőzés elérné a talajból, akkor megmarad, és sikerült, ha a mikrobák voltak gyorsabbak, akkor a kalluszosodó alja felől felrohad a dugvány.
Mivel a perlit, a homok, a őzeg majdnem sterilek, gomba és baktériummentesek, csak a dugványok nevelése során bekerülő új mikrobák okozzák a gondot, míg egy normális föld eleve tele van ezekkel, tehát nagyobb az esélye annak, hogy valami olyan kerül oda, ami sikeresen kezdi rothasztani a dugványt.
Azt hiszem nekem is jobban sikerülne, ha végeznék néhány gombaölőszeres beöntözést, de mivel lakásban, a radiátoron csinálom, eddig inkább nem tettem.
Jó az eredési százalék, én azt mondom, hogy még egy kertészetnek is becsületére vállna. Ha nem ez a fő profilja, hanem csak kiegészítésként foglalkozna ezen növények szaporításával és forgalmazásával, akkor is egy nagyon tisztességes eredményt, bevételt érne el. Annyit azért kérdeznék, hogy perlit helyett vajon földdel is el lehet érni némi eredményt. Ezt a saját 3-4 db szaporítási kísérlet miatt kérdezném.
Részben már beszámoltam a szőrös kivi (Hayward-Tomuri) dugványozás eredményéről, itt van most pár fotó is:
A lányból 26 ilyen gyökeres "cső" van, és 7 döglött ki teljesen. Bár elégedett vagyok vele, ne higgye senki, hogy 80% körüli eredés lett, mivel 1-1 ilyen fóliacsőbe 2-3 dugványt raktam. (Vessző volt bőven, a radiátor feletti helyből volt kevesebb, február elején kezdtem.) Kb. 90 lerakott vesszőből lett kb. 30 gyökeres dugvány, szóval a reális eredési arány kb 1/3.
A fiúból 4-nek lett gyökere, az kb. 1/10-es eredési arány.
Mivel a csöveknek nincs alja, így nem bolygattam meg a dugványokat, simán beültettem őket cserépbe mindenestől, ha megerősödtek, majd leszedem a hengert róluk.
Most a zöld/félfás dugványozással próbálkozom, szedek dugványt pár hetenként, majd meglátom, melyik sikerül, találok-e valami különbséget közöttük.
Kopasz kivim még sosem volt, de itt a fórumon vannak többen is akik tartanak ilyet. Vagy a "Nálunk is termő új gyümölcsök"-ben, vagy a "Fagytűrő déligyümölcsök"-ben érdeklődj!
De jó már kezd letisztulni a kép :D Köszönöm Arth ur. Igazából szőlő helyére telepítettem és majd a kordonoszlopokra teszek konzolokat de gondolom akkor ezt elég jövőre kiépítenem most a cél a csillagos ég :D
Kopaszkivi ügyben is járatos vagy? Tavaly vettem 5 termős 5 porzós különféle kopaszkivit de valami monília szerű valami megtámadta és csak kettő maradt őszre de azok most nagyon szépek de hagytam őket elbokrosodni. Majd teszek fel képet róluk:)
Valóban egy erős szálat, a legerősebbet kell nőni hagyni, és vinni egyenesen az égbe. Célszerű valami karó mellett engedni fel, mert ha elhajlik a saját súlya alatt, akkor lelassul a növekedése. Ha több erős hajtásod is indul, a felesleget szerintem szabad hagyni elhajlani, akkor a levélzete már majd táplálja a növényt, de nem fog feleslegesen sokat nőni, ahhoz elvinni energiát, amit jövőre úgyis le kellene vágnod.
A kivinek, mint liánnak (fásodó szárú kúszónövénynek) a természetes életmódjába gondolj bele: amíg fiatal, nagyobb fák, bokrok árnyékában tör a fény felé, és ha feljutott a lombozat tetejéig, ott szétterül, és elkezd teremni. Ezt kell követni nekünk is, csak a kertünkben nincs erdő, amit a kivinek túl kellene nőnie.
Úgyanígy neveld a porzóst is, úgy tudom 3-5 termősönként elég egy porzós.
Köszönöm a választ :D Felhívtam Lócsi urat és kiderült hogy ezek nem oltványok :D :D (nehéz az amatőr kezdő kivisgazda élet) :D Azt is elmondta hogy csak egy jó erős szálat futassak felfele már akkor csak azt nem tudom hogy a porzós példányokat ugyanígy neveljem e :D
De majd teszek fel képet is természetesen. Kíváncsi leszek hogy bírják a jó bakonyi levegőt :D
