" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Most ősszel múlt 2 éve, amikor az udvarból felvittem oda! Itt sose volt rajta termés, sajna az ültetése után pont olyan évek jöttek sorba, hogy minden éven volt -13-14 fok vagy annál alacsonyabb T min! Fent a hegyen azóta volt rajta, bár az elmúlt 2 évben itt lent is lett volna! Érdekes módon nem akarnak (van több is odaültetve, szám szerint asszem 8 db fügét ültettem oda) nőni, bár a mellette lévő barack és almafák is csak sínylődnek, öregapám gyomirtója és permetszere, meg az a lucerna-talaj nem nagyon ízlik neki, nem is csodálom! A fekvése az bombajó!
Ehhez én már öreg vagyok,meg így is annyi növényem van,hogy már minden példány befogadását átt kell gondolnom,egy ilyen kísérlethez meg sok növényt kellene megne- velni és elhelyezni jópár évig.Van két termő példány az elég,ezekkel is szivesen bíbe- lődök mégha hurcolgatni kell is.Egyik így is a barátomnál van albérletbe ő dédelgeti én meg leeszem róla a gyümiket mert ő nem szereti,csak tetszik neki a növény maga.
Nálam 0 fok körüli helységben telelnek a dézsás fügék és csak annyit öntözöm,hogy a talajuk ne száradjon ki.Persze a hőfok nem stabil,főleg szellőztetéskor (amit naponta végzek) akár -1-2 fok is előfordul és néha felszökik akár +5 fokig is,de ez semmi gon- dot nem okoz.A lényeg,hogy ne legyen melegebb,mert akkor túl korán megindulnának. Inkább 0 mint 5 fok.
Szia! Valami multinál, vagy kisboltban, esetleg gyógynövényesnél? Én éppen tegnap kaptam - legnagyobb örömömre - egy kis gojifácskát az egyik topiktársunktól. Most aztán várhatok 2-3 évet, hogy megkóstolhassam a termést, hacsak el nem árulod a beszerzési helyet. A forgalmazó adatait írd meg légyszíves mailben, hátha tud valamit mondani, ha felhívom, vagy mailt küldök neki.
Már rég volt szó róla, de találtam goji aszalványt itthon kereskedelmi forgalomban. Szerepel rajta min. vizsgálati szám, a forgalmazó címe , telefonszáma, tápanyagtáblázat, felhasználási javaslat, vonalkód, korrektnek tűnik. Vákumcsomagolású, felbontás után hűtött tárolást ajánlanak. Ugyanott láttam szérum váltotatát is.
Nem akarok elhajlásról beszélni,de az ilyen képek láttán "beindulok",ugyanis a fő érdeklődési területeim között szerepel a magyar várépítészet is...és rettentő módon irigykedek ,mert közeli környékünkön elég szegényes az ilyen vadregényes várak választéka.Igaz Veszprém megye nincs messze és ott már azért van mit csemegézni/de erről ennyit mert teljesen felhigítom ezt a topicot/,mellesleg tényleg csodaszép képek !
Nem akarlak idegesíteni az oldalak bemásolásával,de találtam egy jó kis kákis-oldalt,spanyol és elég látványos.Tömören mindenről van benne szó ami a kákiról szólhat.http://www.ivia.es/nuevaweb/jornadas/fruticultura2008/14_Caqui%20Jornadas%20fruticultura.pdf
Tanulmányozásra az utolsó 7 nap horvát abs. max., abs. min., és abs. rad.min. értékei. Érdemes megnézni, hogy a tengerpart kedvező min. értékeihez is helyenként milyen alacsony rad. min-ok tartoznak.
Nem károsodnak akkor sem, ha a nagyon nedves talaj van a gyökérzet körül megfagyva. -2-3 fokon semmi bajuk nem lehet. De jót tenne nekik egy kis fellélegzés, ha egy kis időre megtízfokoltatnád őket.
Ezek a fotók Olaszországban készültek,látva a kiültetett szamócafát roskadozva a termésektől,megkérdeztem télen mennyire hül le ezen a vidéken?Azt mondták tartósan nem megy -10 fok alá,de néha azért itt is van fagykár e növénynél.A fiatalabb vesszők előfordul,hogy visszafagynak de ez már bírja.
A budapesti viszonyok az e fórumban elmondottak miatt,nem mérhető az ország többi részéhez.Valószínű,hogy idősebb példányok ott kibírhatják. A szamóca fáról (Arbutus unedo)vizsonylag kevés tapasztalat van hazai viszonyok közt,de álltalánosságban elmondható,hogy leander szerű tartásban megmarad. A tartós -10 fok alatt valószínű nem fog megmaradni. Az én tapasztalatom az,hogy mivel már nem először a második virágzása késő ősszel van így ameddig csak lehet kinnt hagyom és utánna is csak mérsékelten fű- tött helyen tartom 5 fok körül.Az idén is sikerült így elérnem,hogy még kinnt kötött és most már apró gyümik vannak rajta.Ime a virágja és a nyári termésből egy közeli kép.Tartottam fagypont körüli helységben minimális fénnyel,de ott nem maradtak meg a termései.
Figyeld meg a lugasoknak és az ültetvények egyes növényeinek a kialakított formáját, a terméshez elengedhetetlen, majdnem teljes hosszúságukban meghagyott szálvesszőkkel. Ez a kivitermesztés lényege. A számunkra elérhető legkiválóbb Hayward fajta esetében az egyedüli, eredményre vezető módszer.
Nem ismerem pontosan a szamócafa fagytűrési tulajdonságait. Ami azonban a füvészkerti túlélését illeti, sajnos Budapest belső területein kívül sehova máshova nem ad referenciát, legfeljebb néhány más, legalább 150 000 lakosú város hasonló mértékben hőszennyezett környezetéhez.
Megtévesztő lehet, hogy az IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK hasonlóak ott is, mint a környék hőszennyezetlen területein, de az óriási különbség a legnagyobb hidegeket eredményező derült, szélcsendes időjárás esetén adódik, amikor KÍVÜLRŐL NÉZVE akkor is hasonló az időjárás JELLEGE a belvárosban, de az éjszakai hőmérsékletekben a belső részek beépítettségnek és fűtésnek köszönhetően 10-12 fokkal is magasabbat tudnak produkálni, mint a városon kívüli, kizárólag a természetes légköri viszonyokra bízott szabad területeken.
Ha ilyenkor olyan kritikus hőmérsékleti tartományba kerülünk ezeken a helyeken, ami bizonyos növények pusztulását eredményezi, a belvárosi környezetekben még bőven azon belül maradhatunk. Ez a titka a nagyvárosokban túlélő kényes növényeknek, a jelenséget pedig hőszennyezésnek, az ennek kitett környezeteket városi hőszigeteknek nevezzük.
Sajnos a természetes környezetek részére nem adnak referenciát.
Az Abbot és a Bruno a Hayward mellett az Európában legelőször megjelent fajták. Az a tény, hogy ezek a Hayward mellett nagyon háttérbe szorultak, magáért beszél. Az újonnan megjelenő, érvényesnek mutatkozó fajták olyan nehezen tudnak versenyezni a Haywarddal, mint jó ideig az újabb almafajták a korábban egyeduralkodó fajtákkal. Eljön az idő, hogy bővülni fog a fajtaválaszték, de ennek egyelőre akadálya a Hayward rendkívül jó tulajdonságainak összessége, mind a termeszthetőség, mind a gyümölcsminőség vonatkozásában. A biztosat pedig a termelők nehezen adják fel a bizonytalanért.
Szeretném megkérdezni van a füvészkertben egy szamóca fa úgy láttam nem volt még takarva sem ,mennyire fagyálló az?Tudom hogy többféle van da a fuvészkrerti tobb évesnek látszott
Hát sajnos nem nagyon,annyira nem vagyok profi.A Googlén szoktam kutakodni,ezt pl úgy,hogy beíroma pero/olaszul körte/ szót ,meg néhány általam a netről ismert körtefajta nevét pl :Aida,Coscia,Boheme,Harrow Crisp stb...és a kiadott oldalakat nézegetem,különösen a pdf állományokat.Rengeteg hasonló oldalt letöltöttem már,mert ha nem lehet,legalább képeken és leírásokban legyen kismillió fajta gyümölcsöm.Nyelvtanulásban is segít...
Találtam egy nagyon jó kis körtés oldalt:http://www.apoconerpo.com/apoc/shared/res/companies/-3529329303360169978/attach/TOLprod/Pero2003.pdf,hát megindult a nyálelválasztásom.Valami szuper-törpe alanyt kellene kitalálni,hogy minden fajtából csak 1et ültethessek /legalább/
