A fenysebesseget nem lehet elerni, csak megkozeliteni. Minel tobb uzemanyag van, annal inkabb megkozelitheted, de a fenysebessege elerese elott valahol mindenkeppen elfogy az uzemanyag; a fenysebesseg eleresehez vegtelen sok uzemanyagra volna szukseg.
Van egy fizikai probléma :
Ferdén folyó patakmederbe merülő vizimalomkerék forgása gyorsabb-e a patakvíz áramlásánál,ha a malomkerék szabadon forog, hiszen a kerék vízbe eső részére mindíg felhajtó erő hat.(a kerék nincs munkára bírva, szabadon forog )
Szia Nagybivaly. Az üzemanyag persze, hogy elfogy. Én nem ezt vetettem fel, hanem hogy még a fénysebesség elérése előtt fogy el? Ha igen, miért pont akkor? Honnnan tudja az a hülye üzemanyag, hogy mikor kell elfogynia. Méri a sebességet és ha az már cé akkor eltűnik a tankból?
Szia Nagybivaly! Féreértettél. Kérdés az, hogy a fénysebesség elérhető-e valamennyi üzemanyaqgal. Naná, hogy egyszer elfogy a nafta...Olvasd el még1x ha gondolod...
Attól, hogy van 12 db egyenként egytonnás hidrogénatomod a fúziós hajtóművedben, még nem fogsz az örökkévalóságig az űrben rodeózni, mert ugyanúgy elfogy, mint ha 1g-os, stb. lenne...
Fénysebességgel kapcsolatos 2 kérdés:a világűrben egy derékszögű űr-útkereszteződésben ül egy megfigyelő: a kereszteződésbe egyszerre ér két irányból (90 fok) egy-egy űrhajó, és fénysebességgel áthalad. A gyökkettő képlettel egymáshoz 1.4*-es fénysebességgel közelednek. Lehetséges ez? Hol a hiba?
Másik:állítólag nem érhetjük el járművel a fénysebességet, mert a jármű tömege a végtelenhez tart, ahogy a sebesség a fényét közelíti. Ezért mindenképpen kifogy az üzemanyag. De az üzemanyag tömege is a végtelenhez tart. Lehet, hogy mégis elég az üzemanyag?
Szia Zsengevagy! Én is gondolkodtam már a kádlefolyó örvényén. Nyilván ezen az örvényes pályán könnyebb a víznek alacsonyabb szintre jutnia.Tehát a folyadék energiáját a gravitáció tartja fenn. Ugyanakkor a lefolyó kijelöli számára a függőleges áramlási irányt. A lefolyás kezdetekor sok kis vízmolekula pár egyszerre akarna egy helyen egyidőben tartózkodni, ami lehetetlen valamlyen (Pauli féle?) kizárási elv miatt. Ezért megpördülnek egymás körül. Kezdetbe összevissza pördülnek amolekula párok, majd véletlenszerűen kialakul egy rendezett kisebb pörgés, amely elsodorja a többi lefolyás előtti molekulát. Így a gravitációs energia gerjeszt egyb egyirányű örvénylést, ahol a rendezett áramlás miatt a részecskék kevésbé ütkönek, súrlódnak. Ezért belátható , hogy isebb energiveszteséggel áramlik a víz, tehát ezen a pályán halad szíveseben. Biztos van jobb magyarázatis, szívesen látnám én is.
A sok nehéz tudomány után lenne egy légiesen könnyű kérdésem, lehet, hogy általános iskola 6. osztályában elmondták már a magyarázatot, de én akkor hiányoztam. Ha a felhő párából van, miért nem oszlik el egyenletesen a levegőben (mint a gőz a konyhában), sok felhőnek miért van szinte pengeéles körvonala? Ha valamilyen erő (de milyen erő?) lazán össze is tartja a gomolyagot, akkor is a széle miért nem egy folyamatos átmenet? Tud erre valaki érthető magyarázatot adni?
Az én szálkám:
A lefolyóban kialakuló örvény. (Illetve bármely örvény.) Valami dereng valamilyen tehetetlenségi erőről, de helyre tudná ezt nekem valaki tenni? (Szörnyű hogy az ember mennyit felejt 10 év aktiv fizika-gondolkodás nélkül.)
ez erdekes.
Erre az adatra vajon a meresekbol kovetkeztettek?
Mikeppen lehet egy ilyen dolgot megtudni?
Ezek mindg is "kozmikus " dolgok voltak a szamomra:))
Én valami olyasmire is emlékszem a cikkből, hogy mivel átalakulnak egymásba, a tömegük nem egyezhet meg, ezért nem lehet mindnek 0 tömege, és pont ez a bizonyítéka annak, hogy valamelyiknek van tömege.
Ez érdekes, ha így van. Hogy alakul át egyik tömegű állapotból másik tömegűvé? Tegyük fel, hogy az össz energiája megmarad. Ha a tömege változik, pl. nő, akkor az "elnyel" valamennyit az energiájából - de milyen energiája van még pluszban? Sebesség?
Ja igen, és az Univerzumban rengeteg neutrinó van, köbméterenként mindegyik fajta neutrinóból 110 millió darab. (Ezzel szemben protonból köbméterenként csak 0.5 darab van, fotonból viszont egymilliárd).
A neutrinók a legkisebb tömegű, szubatomi elemi részecskék. Sokáig úgy tartották, hogy a tömegük nulla, az utóbbi évek mérései alapján ma már biztosnak látszik, hogy van tömegük, de borzasztó kicsi, az elektron tömegének mintegy ötmilliomod része. Töltésük nincsen, a semleges leptonok családját alkotják. Nem hat rájuk az erős kölcsönhatás sem, amely a kvarkokat protonokká és neutronokká tapasztja össze, ill. összetartja az atommagokat. Mivel tehát ennyire kevéssé lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel, gyakorlatilag minden anyagon akadály nélkül áthatolnak. Minden további nélkül képesek keresztülszelni a Földet, és a Földet keresztülszelő neutrinók közül csak minden egymilliomodik ütközik össze egy atommaggal. Az ütközéskor a rövidtávú, ún. gyenge kölcsönhatás révén lép kölcsönhatásba egy kvarkkal.
Háromféle neutrinó van: az elektronneutrinó, a mű-neutrinó és a tau-neutrinó. Mindháromnak van antirészecskéje is, ezek az antineutrinók.
Mivel tehát a neutrinók alig lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel, detektálásuk is nagyon nehéz. A neutrinó létezését 1930-ban Pauli vetette fel azon az alapon, hogy a mérések szerint béta-bomláskor az energia egy része eltűnt, tehát valami elvitte. De csak 1956-ban sikerült bebizonyítani, hogy tényleg létezik ilyen részecske.
A Napban a ma leginkább elfogadott elmélet szerint hidrogénfúzió zajlik, és ez rengeteg neutrinót termel. Azonban a Földön detektált neutrinók száma csak kb. fele annak, mint amennyinek a számítások alapján lennie kellene. Erre a rejtélyre az elmúlt hónapban született válasz: mivel a neutrinónak (az eddigi elképzeléssel ellentétben) tömege van, ezért a háromféle neutrinó képes egymásba átalakulni. Az eddig használt detektorok csak az elektronneutrinókat érzékelték. A hiányzó neutrinókat azért nem észlelték, mert azok átalakultak másfajta neutrinóvá. A neutrinók észlelése rengeteg fontos információval szolgál a Nap működéséről. A Napból másodpercenként és négyzetcentiméterenként mintegy 65 milliárd neutrinó érkezik a Földre, túlnyomó részük zavartalanul átrepül a Földön.
A neutrinók kutatása azért is fontos, mert a neutrinók az Ősrobbanás után igen hamar létrejöttek, és ezért az Univerzum távoli részeiből érkező neutrinók az Univerzum igen korai állapotáról szolgáltatnak információt.
Csak örülni tudok ennek a topicnak ! (Tegnap kezdtem olvasni, emésztése még tart).
S egyböl az életrehivóját szeretném idézni:
VL.31 "Szerintem a törzsfejlődést egy pillanatig sem zavarja, hogy az eddig alkalmazott szerves anyagból készült biológiai hálózatát egy rézdrótokból, optikai kábelekből álló hálózat egészíti ki, köti össze. Ez is a fejlődés része. Lényeg a hatékonyság. Ha az egyik irány lehetőségei kimerültek, keres egy másik megoldást. "
A leirtakat továbbgondolva irom ,hogy ezeket megelözte (idörendben mindenképpen) a különféle kialakult kulturák sokasága (mára akár el is tünhettek) egészen mindenféle kis "szektáig".
Melyben az egyének az össz-kulturális-tudásnak kissebb-nagyobb szeletkéjével rendelkeznek(tek). Ezért maradandób tud lenni mint az egyén, de gyorsabban változhat, mint a genetikailag kódolt rész.
De szvsz ebböl tanul(hat) a genetikai részünk is, illetve egyéb mechanizmusok (pl:szelekcio) utján.
S majd egyszer talán telepatikusan tulhaladhatjuk a réz és optika nyujtotta lehetöségeket is. :)
Mint pl.: "Több mint emberi" SF klaszikusbann (szerzö nem jut az eszembe).
De addig is élvezhetjük az ujrahasznosithato 1-ek és nem kevésbé fontos 0-ák közvetitette gondolatokat.
Előbb-utóbb megfagy, mert sugárzással leadja a hőt, de lehet, hogy előtte még gyorsan felforr, mert kis nyomáson sokkal alacsonyabb a forráspont. (Rémlik hogy 0 fok, de nem esküdnék meg rá). Viszont ami a Mars mentőakció c. filmben látható (a kispriccelő folyékony üzemanyag azonnal megfagy) az baromság. Ráadásul hogy hogyan kerül a hajtómű mögé, az számomra rejtély!
