Én sajnos nem tudok angolul, de örülök, hogy itt legalább némi infókat kaphatok ilyen ügyekről. A Takanoiwa botrányról még hallottam valamennyit (már amennyit itt olvastam róla), te a többiről egyáltalán nem tudok. Tehát jól értelmezem, hogy Takanohana egyik tanítványa megvert egy alacsonyabb rangú birkózót, és ezek után még Takanohanának állt feljebb, és még ő vádolta meg a szervezetet? Amúgy sajnálom, hogy a japán szumó talán eddigi utolsó nagy harcosa ilyen dicstelen dolgokon megy keresztük...
biztos hallottatok róla, hogy a harumafuji/takanoiwa botrány után takanohana kisebb háborút viselt a japán szumó szövetséggel, (takanoiwa hozzá tartozott) ami később tovább eszkalálódott egy szintén az ő beyájába tartozó rikishi, takayoshotoshi botránya miatt. (a basho egyik napján elég durván elverte az öltözőben az alacsonyabb rangú segítőjét)
Takanohana nem megfelelő viselkedéssel vádolta a szervezetet.
nos ez a "hadviselés" olyan jól sikerült neki, hogy legalacsonyabb rangú oyakatának, toshiyorinak fokozták le takanohanát, aki előbb még nyilvánosan bocsánatot kért és minden felelősséget magára hárított a takayoshotoshi botrány miatt.
ez alatt a "kis csörte" alatt takanohana jövedelme három hónap alatt a kevesebb, mint a felére csökkent. eddig kb 2.500.000 yent kapott, most meg kell elégednie 808.000-rel.
egy hosszabb, de elég érdekes cikk angolul tudóknak kakuryu győzelméről, családi hátteréről, arról, hogy hogyan került kapcsolatba a sumoval, oyakatájának aggodalmáról, amikor jokozunává léptették elő, valamint takayasu jokozuna esélyeiről, amit már májusban elvileg megszerezhetne egy 15-0 ás vagy 14-1-es eredménnyel, stb, stb.
Az Akebono - Takanohana - Wakanohana - Musashimaru korszak (így a kinevezés sorrendjében sorba-állítva őket) idején a három "óriás"sal (Akebono 205 cm / 233 kg, Takanohana 186 cm / 161 kg, illetve
Musashimaru 192 cm / 203 kg) szemben Wakanohana (180 cm / 132 kg) "törpe" volt és így még az is
csodaszámba ment, hogy három ilyen óriás mellett, akik akkoriban összességében 45 Yusho - t tudtak
begyűjteni, Ő meg tudott szerezni 5 -öt. Ilyen, Yokozunához mérten meglehetős szerénynek mondható
fizikai adottságokkal csakis Chiyonofuji, az "izomember" (183 cm / 127 kg) volt képes nagyszámú (30
Amúgy most olvasgatom vissza a régi Jokozunák eredményeit, elég érdekes belegondolni, hogy Akebono, Musashimaru, és Takanohana is 31-32 éves koruk körül vonultak vissza, Wakanohana meg még korábban, 29 éves kora körül. És ha minden igaz, mind a négyen valamilyen sérülés, vagy annak hosszabb távú következményei miatt hagyták abba. Ebbe ma nehéz belegondolni, hogy valaki 29 évesen visszavonuljon. Ma sokan 30 körül érnek be igazán.
Igazából lehet, hogy számomra az utóbbi évek Ozeki-felhozatalával van a probléma, és ezért láttam Kisenosato-t az utóbbi pár évben többnek egy Ozeki-nél, mert a társainál jobb volt. Én úgy gondolnám, hogy egy Ozekinek minimum hoznia kéne a 10-5-ös, 11-4-es eredményeket, és ezt Kisenosato simán meg is tette, helyenként még túl is lépte. Ellenben mondjuk Kotoshogiku-val, aki még a jobb éveiben is hajlamos volt 8-7-es, 9-6-os eredményekkel beérni, ami szerintem inkább egy komosubi - sekiwake szint, Terunofuji meg maga volt az ide-oda csapongás... Tehát ha megnéztük mindenkinek a teljesítményét, Kisenosato inkább állt közelebb Kakuryu eredményességéhez, mint mondjuk Kotoshogikuéhoz, vagy Goeidoéhoz ezért gondoltam, hogy a magasabb rangúak közt a helye. Mondjuk az is kérdés, hogy Kakuryu mennyire számít "igazi" Jokozunának. Mondjuk úgy, hogy Kakuryu, és Kisenosato is afféle "mellék Jokozunák", azaz, egy Ozeki szintnél azért jobbak. Én az Akebono - Takanohana - Musashimaru érában nőttem fel, és ott is volt a "mellék Jokozuna", ugye Wakanohana, aki a nagy konkurencia mellett is képes volt néha győzni, és Kisenosatohoz hasonlóan elég sokszor volt második helyezet, úgyhogy végül is megérdemelt volt a kinevezése, mert egy Ozeki szintnél jobb volt. Szerintem az ő teljesítménye közel azonos volt, mint Kisenosato teljesítménye, csak azokat a bizonyos végső győzelmeket többször húzta be. Wakanohana óta nem is volt olyan Jokozuna, aki kevesebb mint két számjegyű Yusho-t tudhasson maga mögött, most nagy esély van rá, hogy Kakuryu, és Kisenosato is így végzi majd.
inkább legyen kevesebb, de igazi jokozuna, mintsem mindenki, aki amúgy szerintünk megérdemelné. ez csak az én véleményem, de kisenosato sosem lett volna jokozuna a 90-es években, sőt még a 2000-es években sem. és most sem lett volna az, ha a három jokozuna japán és nem mongol.
Ebből csak azt akartam kihozni, hogy a szabályok néha elég furcsák. Megvannak a kőbe vésett dogok, néha kis mértékben eltérnek tőlük, de emiatt sokszor egy birkózó lemarad a Jokozuna címről, csak mert két tortát egymás után nem tudott megnyerni (pl Kaio) máskor viszont van egy középszerű Ozeki, aki valahogy mégis behúz két győzelmet egymás után (talán mert a konkurencia épp sérült), lehet hogy se előtte, se utána nem lesz ilyen eredményes, mégis Jokozuna válhat belőle, mert volt egy kiemelkedően jó fél éve.
Hát ha valaki, akkor Kisenosato mindenképp megérdemelte már a Jokozuna címet, nála eredményesebb Ozeki-t én talán még sose láttam, Maximum Kaio volt még ilyen, a legjobb éveiben. Kisenosato-nak minden összejött, csak valahogy a tornagyőzelmek nem. Nézegetem épp az eredményeit, Ozeki-ként 12 Jun-Yusho-ja volt, és csak egyszer nyerte meg a tornát. Jokozuna előtti karrierje során tízszer ért el legalább 12 győzelmet tornánként, ebből hétszer legalább 13-at, és egyzser, mikor végre megszerezte a címet, akkor nyert 14-et. De rendszeres volt a neki a 10-11 győzelem is, ami bár egy Ozeki-től elvárható, mégsem teljesen megszokott, főleg egy olyan mezőnyben, ahol ott volt végig Hakuho, Harumafuji, később Kakuryu, és az akkor még jó formában lévő Kotoshogiku, Terunofuji, és Goeido. Ha összehasonlítjuk mondjuk Kakuryu Jokozuna, és Kisenosato Ozeki teljesítményét, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a magasabb rangú birkózó eredményesebb is volt, csak valahogy időnként mégis jobban kijött neki a lépés, és több tornagyőzelmet zsebelt be. De Harumafuji-val is felvette a versenyt, úgyhogy Ozeki-ként is ott volt teljesítményben a Jokozunák közt. Sajnálom, hogy végül úgy alakult a karrierje, ahogy.
Kiegészíteném annyival, hogy konkrét "szabályok" nincsenek az előléptetésre, a 33 győzelem sincs kőbe vésve, lásd Goeido esetét, aki 32 után kapta meg. Viszont Tochinoshinnak a 14 győzelem beleszámít, nem kell sanyakunak lenni mindhárom tornán, erre pedig lásd Terunofuji esetét (M2, S, S).
Egyébiránt Tochinoshinnak a 33 kevés lesz, egy 14-10-9-re szinte biztosan nem léptetik elő, de még 14-10-10-re is necces. 11 vagy több, esetleg jun-yusho vagy yusho, plusz yokozuna legyőzése esetén már nagyon valószínű lenne a dolog.
Éppenséggel pont Futahaguro esete miatt veszik manapság komolyabban a "szabályokat", de említhetném Dejimát, vagy Miyabiyamát, akik pont korai ozeki kinevezésük miatt buktak jókorát.
Egyébiránt:
"A wrestler at the rank of sekiwake will be considered for promotion if he has achieved a total of at least 33 wins over the three most recent tournaments, including ten or more wins in the tournament just completed"
Kisenosato esete egyedi volt, a 2017-es januári yusho-t megelőzően 2016-ban 69 győzelmet szerzett, és 4 jun-yusho-t. Minden elismeréshem Tochinoshiné, de ez nem ozeki teljesítmény (még), akármit is mond a szakkommentátor.
Tochinoshin is érdekes egy karakter. Tavaly volt egy kiemelkedő tornája, de azon kívül nem nagyon mutatott arra utaló jelet, hogy egy stabil Maegashira 5 - Komosubi környéki rangok közé beékelje magát, és ott is maradjon pályafutása végső szakaszáig. Aztán most úgy néz ki, tudott egy szinttel feljebb lépni. A büdös életbe meg nem gondoltam volna tavaly, hogy Takayasu után Tochinoshin-nak is esélye lesz valaha az Ozeki címre, sokkal inkább gondoltam hogy Mitakeumi vagy Hokutofuji, esetleg Takakeisho a jövő leközelebbi Ozeki-várományosa, de most ők jóval messzebb kerültek a rang lehetőségétől. Amire még kíváncsi leszek, hogy Kaisei ezzel a jó eredményével hova tud előrébb lépni, és persze, hogy a következő tornán azt a rangot képes lesz e megtartani. Mert Maegashirá-k közt lavírozni egész más, mint bekerülni a rangosabbak közé.
Kizárt, hogy a Natsu előtt Tochinoshin ozeki legyen, de még utána is. A számolás a mostani 10 győzelemmel kezdődik, az előző 14-1 nem számít bele, mert nem sanyaku rangban érte el.
Takayasu nagyon jól szerepelt ezen a tornán, hiszen közvetlen riválisait szinte mind legyőzte: Goeido-t, Mitakeumi-t, Tochinoshin-t, és Kakuryu-t is. Most igazán bánhatja azt az első két napot, és persze a Chiyomaru elleni zakót, amit azóta se értek. Na de sebaj, szerintem Takayasu is olyan, hogy ha egészséges, akkor tudja hozni ezt a magas szintet, (2017-ben sajnos többször is sérült volt) lassan egy éve Ozeki, így már hozzá szokhatott a ranggal járó "kellemes teher"-hez, remélem, 2018 az ő éve lesz. 28 éves már, úgyhogy ha szeretne Jokozuna lenni, most kell még nagyon belehúznia, hogy legkésőbb 29-30 éves korára ez összejöhessen.
Igaz, most így belegondolva nem festene rosszul Takayasu neve mellett egymás után két 12-3-as eredmény. Az előző tornán képes volt megveri Kakuryu-t (habár az utolsó 5 meccsét úgy emlékszem pont mindenki ellen elvesztette a Jokozuna). Míg távol Hakuho, lehetne a zavarosban halászni. Kíváncsi vagyok, hogy ha Kisenosato vissza is tér, milyen lendülettel fogja tenni? Iszonyú nehéz lehet több hónap, vagy fél év kihagyás után újra belerázódni a dolgokba. Takanohanának ez sajnos nem is sikerült. Fenn állhat súlyvesztés, kizökkenés a ritmusból, edzések elhanyagolása, áhh... Bízom benne, hogy nincs veszve még minden.
Pontosan ezt akartam írni én is, a Mitakeumi - Takayasu párharc szerintem is az egész torna legjobb meccse volt. Ahogy oda-vissza "pattogott a labda", hol ez állt jobban, hol az, aztán Takayasu még a "halálból" is képes volt visszatérni, háttal volt Mitakeuminak a dohjo legszélén, onnan ugyan mekkora az esély arra, hogy valaki visszatáncoljon?? Takayasu ezt mégis megtette, és onnantól is még ádáz kűzdelem volt, végül a rangosabbik nyert. Azt viszont sajnálom, ami a következő összecsapásban történt... Jó lett volna megnézni egy Takayasu - Kakuryu meccset úgy, hogy valóban hihetetlenül komoly tétje van, de az összecsapásuk innentől kezdve csak formalitás lesz.
Csak most tudtam pótolni a 13. napot, ohh... Kaisei és Ichinoyo valóban leeresztettek a végére, de Aoiyama is. Nem néztem még meg a mai (14.) nap eredményeit, de valószínűleg ezt már Kakuryu megnyeri. Persze, semmi rossz szavam nem lehet a Jokozunára, mert tökéletesen hozta azt a szintet, ami tőle elvárható, sőt, annál többet is. Kakuryu sokszor hozott 9-6, 10-5-ös eredményeket, amik egy Jokozunától azért nem számítanak túl jó eredménynek, de úgy néz ki hogy most végre (persze hozzá kell tenni, hogy nem igen van konkurenciája) Jokozunához méltó eredményt söpör be.
Esküszöm, hogy semmi bajom ezzel az Ishiura -fiúval. Elfogadom még azt is, hogy a többiekhez képest
viszonylag "szerény" fizikai adottságaival (173 cm test -magasság, 104 kg test - tömeg) valóban nehéz
dolga lehet olykor - olykor a kétmázsás ellenfelekkel szemben. Mégis, nem kis mértékben viszolyogtat
egyfelől az a "latin táncrend" - bemutató, ahogy el - elugrál az éppen aktuális (ma éppen a valóban 2-
mázsás Aoiyama volt a gyanútlan áldozat) ellenfél elől, aki szinte komikus módon gyalogol le a dohyo
átellenes oldalán. Na jó egy kicsinység valóban farba kellett taszajtani a bolgár óriást ehhez. Másfelől
viszont ezek a nagyfiúk nem néznek vissza felvételről korábbi meccseket ? Nem veszik észre azt, hogy Ishiura egész egyszerűen ezt a fegyvert veszi elő a számára reménytelen - esélytelen helyzetekben ?
ad. 2./ 3 hasonló meccs a mai versenynapon : Ishiura - Aoiyama / Endo - Kaisei / Goeido - Ichinoyo
Az volt a rokon bennük, hogy 3 kétmázsás óriás-t győztek le más és más eszközökkel, de lényegében
a magas test tömegből és a magas tömegközéppontból adódó hátrányos helyzetet kihasználva. Mind
a három győztes más - más eszközökkel. A legszembetűnőbb eset éppen Ichinojo - é volt, és Goeido
talán éppen ezért tudta látszólag olyan könnyedén kiterelni Őt a ringből, mert ez a tehetetlen tömeg -
effektus éppen az Ő esetében működött a leg - látványosabban. Emellett persze ez mutatta meg azt is
, hogy a három ellenfél közül éppen az Ozeki fegyvertára, taktikája a leg-érettebb, leg - alkalmazkodó-
képesebb egy ilyen szituációban.
ad. 3./
Roppant érdekes figura ez a Takayasu. Gyakran látni, hogy úgy áll oda a tachiai - hoz, úgy veti magát
a küzdelembe, mintha ott se lenne. Ma is valahogy ezt láttam rajta, szinte tétova módon ment bele az
összecsapásba. Azután látszólag erőre kapott egy pillanatra, de ezt követően, valahogy, szinte futott a
szegély mentén az előle folyamatosan hátráló Chiyomaru után, aki csak arra ügyelt (félszemmel lefelé
- oldalra bámulva, hogy ki ne lépjen) egyre hátrálva, húzva - vonva magára az Ozeki - t egészen addig
amíg az ki nem szédült. Ha Chiyomaru ezt tudatosan csinálta, akkor ez akár kiváló taktika is lehetett.
Hát... Mondjuk köszönetet Tochinoshin-nak, ha ő nem lett volna ilyen kitartó, győzeleméhes, és nem verte volna le Kakuryu-t, nem nagyon maradtak volna még nyitott kérdések... Így se sok maradt, mert Takayasu, és Kaisei is véleményem szerint egy abszolút nyerhető meccset puskáztak el. Tessék, itt lett volna az esélyük megközelíteni a Jokozunát, de nem jött össze. Komolyan, Takayasunak egy Chiyomaru ellen kellett kikapnia? Már az elején, mikor egymásnak mentek, látszott hogy Takayasu megtántorodik, holott általában ő szokott az lenni, aki első csapásával megtántorítja az ellenfelét. Ezen kívül, ami még érdekes, hogy Goeido nevetségesen könnyen győzte le Ichinoyo-t. Mi volt ez? A Terunofuji - effektus? Azaz, nyerj meg sok meccset egymás után, aztán hirtelen gyengülj le teljesen? Ez egy speciális betegség lehet, amit csak hatalmas nagydarab mongol birkózók kapnak el... Goeido, Takayasu, rajtatok a sor, hogy legyőzzétek a Jokozunát. Más esély nem nagyon van már arra, hogy az utolsó nap(ok)ra is maradjanak izgalmak.
