keveréked elég durván hangzik, 3-nál több szert sosem illik keverni
Na ja, a szükség nagy úr :)))
Nézd, a kémia tudománya szerint a reakcióknak van két fontos paramétere: a koncentráció, meg az idő. (meg persze a hőmérséklet, de az itt nem játszik). Ha eleve higitottan kevered össze a dolgokat, és azonnal felhasználod a keverékedet, nagyságrenddel kisebb a bármiféle káros kémiai reakció esélye, mint ha a tömény szereket locsolod-szórod az edénybe, vagy ha állni hagyod két napig. Persze vannak híresen erős inkompatibilitások, mint a szerves-foszfátok és a lúgos szerek (lúgos közegben a szervesfoszfát gyorsan bomlik), vagy a poliszulfidok (Neopol, Mészkénlé) és a gálic, vagy a rézoxiklorid és az olaj. De általánosságban, a lúgos oldatok (mint a mészkénlé vagy a bordói lé) nemigen tűrnek meg más szert.
Az EC formulák általában korlátlanul keverhetőek egymással (mindegyik szerves oldószert és emulgenst tartalmaz), az EC és a WP se szokott ütközni, ha feloldva kevered össze.
azért kérdeztem, mert permetszerek kevergetésénél vigyázni kell, mert vannak amelyek nem keverhetők egymással... a keveréked elég durván hangzik, 3-nál több szert sosem illik keverni, ki tudja mi lesz abból, ha a különböző anyagok reakcióba lépnek egymással... tehát keveredett, kipróbálom...
Nézd, van itt egy topic a szövőlepkéről, ott vetette fel egy olvtárs - és ebben baromira igaza van - hogy a monokultúrás fásítás öngyilkosság, mert hihetetlenül kedvez a kórokozók szaporodásának. Namost a fenyő szép fa, kedves fa, hangulatos fa (nekem is van egy, olyan cc 5 m-es) , de amikor a budapesti agglomerációban (inc. Budafok, Érd, Diósd, Tétény) kialakult a mai telek-szerkezet, és elhalt a háztáji gazdálkodás (mondjuk a 70-es évekre), az elöregedett mindenféle gyümölcsfák helyére mindenki fenyőket meg tujákat ültetett, praktice kialakult egy fél-monokultúrás fenyves. Amiből most szopacs van, minden második kertben siralmasan elszáradt fenyőcsonkok alakjában. Mert sajnos ez egy olyan beavatkozás a természeti egyensúlyba, hogy úgy tűnik, már a másik oldalról is be kell avatkozni (és a fenyőket is permetezni mindenfélével), hogy az egyensúly helyreálljon. Legalábbis én így látom ezt a problémát.
Légy erős, a nyaralóban lévő szőlőt - amivel tavaly nem tudtunk igazán foglalkozni mindenféle családi ügyek miatt - augusztusban ilyen "állatorvosi ló" állapotban találtam, az összes létező kártevő meg volt rajta szép számban. Az akkor Fundazol (szürkepenész) + Ridomil plus Gold (peronoszpóra) + Topas (lisztharmat) + Zolone 350EC (mindenféle rágó, szívó, nyaló rovarkártevő) + Nonit (a tapadásra) keveréket kapott, egy nagyon kiadós öntözéssel és a már rothadó termések eltávolításával egybekötve. Helyre is jött nagyon szépen, pedig komolyan féltem, hogy a tőkék is megsínylik a dolgot.
Mondjuk azt egyik keveréknél se javaslom, hogy fél napokat tárolgasd, azt nem biztos, hogy mindegyik bírja. Az ember beletesz némi vizet a permetezőbe, azután kis edényben egymás után feloldja a hozzávalókat és rázogatás mellett lassan belecsurgatja, kiegészíti a vizet a végtérfogatra, ősszeráz, pumpál, oszt hajrá :)
hello, kipróbáltad már a Fundazol+Topas mixet? a Topas+Orthocid működik, ezek keverhetőek, de Fundazol+Topas keveréket még nem próbáltam... hétvégén muszály lesz megint nekifutnom, tehát biztos vagy benne, hogy keverhetőek?
orthocid is volt benne, esőmentes másfél napban permetültünk. De ami ferőzési nyomás lehetett.... nem meglepő. köszi a fundazol tippet, legközelebb azzal is megpróbáljuk ;-).
bigbuzz: a metszést ne hagyd el - főleg ne egy 2-3 éves, koronakialakítás stádiumában levő barckfánál, mert a számos meghagyott ág és rügy miatt túl sok sűrű; de vékony, gyenge hajtást nevelne a fa. Még most sem késő; ami veszély lehet, hogy a frissen kötött terméskezdeményeket letörheted (ebből nem sok lehet a fiatal fákon) ill. a tápanyagok már nagyrészt a vesszőkbe áramlottak, és ez veszteséget okoz a levágott ágakkal, de még mindíg kisebb baj mint metszetlenül hagyni.
Na ja, de az 5 ampullás Score (amellett hogy tényleg jó) vagy 1500 pénz, és nagy luxus lenne fél liter miatt bekeverni a 10 litert.
Mondjuk azt meg lehet tenni, hogy az ember átönti pici üvegbe, és fecskendővel kiméri egy szobanövény-spriccelőbe a fél literhez...az kb elég a Móka barackfácskájára:)
Nézd, miután én csak szakkontár vagyok:), max bólogatni tudok...
De azt gondolom, hogy müxik a dolog: van itt a közelünkben egy kis fenyőerdőcske, az is beteg volt, kúrálták, és ilyesmi történt vele. Az 1-2 legbetegebb fa kivételével most már mindegyiken friss hajtások tömkellege van.
Sajnos itt Budafokon is nagyon sok a kiszáradó fenyő.
Elvileg a Fundazol belocsolásra is jó és fenyőre használható, de amíg azt tudom, hogy mennyi kell egy dísztök-palántának, arról legfeljebb saccaim lennének, hogy mennyi jó egy 10 m-es fenyőnek.
Szia, Antisystem :-))) Sajnos, a 30 éves, mintegy 15 méter magas, korábban gyönyörű fenyőfám nagyon beteg. Kettő van a telken, az egyik (érdekes). Köré épült pedig a kocsiút, a pázsit, az ágyás, azaz nagy becsben volt, a kert egyik nagyon sarkalatos növénye, kivágásról szó sem lehet. Tavaly vettem észre, hogy valami van vele, az idén tavasszal már megindult a megmentési eljárás. Mint kiderült - szakképzett kertész által -, rozsdabetegsége van. A levelei felét már elvesztette, egész ágai vannak haldoklóban. Nagyon lehangoló látványt nyújt (valszeg egy néhány házzal arrébb lévő még nagyobb fenyőtől kaphatta, mert az szerintem már halálán van). Kapott rozsda + atka ellen + Zolone-os permetezést kétszer, az új hajtásai a végeken egészségeseknek is tűnnek (de csak 1-2 cm). Aszonta a kertész, ne türelmetlenkedjek, az idén még nagyon-nagyon sok levelet fog veszíteni, de jövőre már látható lesz a javulás.
Azért aggódom. Egy kb. 8-10 méter átmérőjű, álomszép fáról van szó. Szerinted van esély a megmentésére? És mit adjak még neki? Lehet-e "alulról" is etetni valamivel?
Na ya, a Score jó lisztharmatra is meg tafrinára is, viszont annál meg a monilia nem szerepel. Van valami horror drága cucc, ami mindre jó, most nem jut eszembe a neve. De ha keversz a Topas mellé Orthocidot, akkor az továbbra is jó a növényeidre, és tafrina ellen is véd.
Tafrina ellen a Score-t használom. Reggel konstatáltam, hogy délután eksön lesz ezügyben. http://www.syngenta.hu/hun_website/showpage.asp?filename=score250ec.htm
Tudnal nekem olyan szert mondani, amit a Topas melle bekeverve a monilia ellen is, meg a tafrina ellen is jo? Ugyanis a barack igen kicsi, van vagy 10 gallyacskaja, ha nem muszaj, nem szeretnek kulon neki mas lottyot keverni.
Ha a Topas önmagában kevés, keverd össze occsó oszt jó Fundazol 50 WP-vel, az is felszívódó, de teljesen más hatásmechanizmusú szer. Ha meg nem esik, akkor occsó oszt jó Orthociddal :)
Az őszibaracknak csak a megevéséhez értek:), tafrina ellen meg jó pár szer, ha felszívódó kell, akkor Score 250EC, ha helyi hatású akkor Orthocid 50 WP, (lehet kombinálni), virágzási időszak után meg mehet ujra a réz is, tudomén Champion 50 WP, rézoxiklorid, bordói lé, stb.
Bocs, hogy eltérek a témától, azért talán valahol idekapcsolható lesz. A sok eső és egyéb akadályok miatt eddig se permetezni, se metszeni nem tudtam a 2-3 éves őszibarackokat. Melyik a kevésbé rossz, ha már virágzás után metszek és védekezek intenzíven, vagy most már hagyjam a metszést, csak hajtásválogassak, meg zöldmetsszek?
Mi a legjobb tafrina ellen és milyen veszélyek leselkednének a fákra, ha most metszenék?
Akkor nem en latok remeket a szombaton (mar masodszor!) permetezett cseresznyefan!! Nem birtam egyertelmuen megallapitani, Parom szerint meg csak a rengeteg, mar szirom nelkuli virag osszeolvad es csak azert latom barnasnak. Hat majd meglatjuk...
A fu mindenesetre kikelt, ugyhogy jippijjjjaaaajjjeeeee!:o))))
Hát Topas varázsszer ide vagy oda; 8 napja permetezve a meggyfát mégis megtámadta a Monília. Érdekes, hogy a fának csak az ÉK-i egynegyedén van forrázás, (talán onnan vert az eső gyakran?) és csak az egyik meggyfajtán (érdi jubileum). A másik fajta (Újfehértói fürtös) egészséges bár tudom van különbség a fajták között érzékenységben.
Mondjuk amit 2 hete művel az időjárás, nem is csoda... ma újra permeteztünk.
Itt a kajszi gyonyoruen fogant, mar tele van meggymagnyi barackokkal, a leveleit meg most kezdi bontani. Megy es cseresznyek tartos viragban allnak vagy egy hete, almak most indulnak.
Mivel az elsősorban ajánlható környezet-kímélő Dimilin a hernyók fejlődésének gátlásával éri el a hatását (nem tud kitint létrehozni), ezért a hatása lassan áll be, inkább a fertőzés megelőzésére, vagy kezdeti fetőzés tovaterjedésének gátlására alkalmas. Ahol már nyüzsiznek a fírgek:), ott szerintem ésszerűnek látszik mondjuk a rövid hatású de meglehetőst killer Decis-sel kombinálni, ami a nyüzsgő populációt órák alatt leredukálja egy kezdeti fertőzés szintjére.
A Decis előnye, hogy közterületen is használható, a hátránya, hogy a hatása (főleg esős időben) nem tartós. A Bi58 és hasonló dimetoat hatóanyagú szerek mind II. kategóriásak, csak zöld könyvre kaphatók. A virágzó fára inkább Dimilin 25 WP használnék, ami szintén jó a lombrágó hernyók ellen, viszont a leírása szerint nem veszélyes méhekre. Erdészetekben is ennek a hatóanyagnak a Dimilin ODC-45 nevű variánsa az ajánlott. A vegyület nem különösebben mérgező.
Szintén jó választás lehet szerintem a Zolone 350EC, mert a zöld növényi részekbe fél nap alatt felszívódva 2-4 hétig megvédi a fát a rágó kártevőktől, levéltetvektől, pajzstetvektől, még csapadékos időben is. Elvileg méhkimélő technológiára is alkalmas, napszálltakor permetezve másnapra már nem különösebben veszélyes a méhekre, lévén felszívódott a zöme Viszont a permetezéssel vigyázni, mert - bár szabad forgalmú, III. kategóriás - ugyanúgy erősen mérgező, mint az Unifosz vagy a Bi58.
