" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kérdés csak az, hogy az-e tényleg. Hasznos lenne, ha "KIVI"-nek csak az 'Actinidia deliciosa'-t hívnák, az apró minikiviket pedig valami más, kivitől eltérő megnevezéssel. Úgyis annyi zűrzavar van körülötte, hogy az apró gyümölcsű actinidiákkal való össze-visszakeveredés már végképp nem hiányzik.
Nincs miért bocsánatot kérned,de jó ha tudod,hogy nem mindíg jön azonnal válasz a topikban feltett hozzászólásra.Sok mindent csak elolvasunk,tudomásul veszünk,s aztán néha napok múlva jön egy topiktárs,aki reagál is rá.Ez minden topikban így működik.
Nekem az tűnik egy kicsit furcsának, hogy mi metszeni való lehetett egy olyan növényen 3 évvel ezelőtt, ami most 70 centis.
Igen, kivit csak olyan helyen szabad beszerezni, ahol tudják, hogy mit adnak. Az "önporzós" szóra pedig legtisztább úgy válaszolni, hogy "viszontlátásra".
Szerintem a gratuláció az eggyel alattad szólónak szólt, bár Te is megérdemled, hisz sikerült rájönnöd a füge titkára!! Egyébként rengeteg, amúgy jó helyre ültetett füge esik áldozatául a metszésnek, amivel tulajdonképpen a termést vagdossa le róla az ember!
Amint olvastam a fenti szoveget elgondolkodtam hogy amit nekem eladtam onbeporzós kivi Issaiként akkor az nem is az.Már nem tudom hogy mit higgyek.Nekm is van fugém és ebben a múlt termett előszor,már tudom hogy miért.Mert eddig az osszes évben megmetszettem és 2 éve meg kihagytam és láss csodát a 70 cm-es bokromon 1 kg termés volt.
Az általam Sógor-fügének hivott bokrom absz. szeles, semmitől se védett helyen van, és semmi károsodás nincs rajta.
Lehet hozni az 1000 Ft/ év terméshozamot, az én narancsomon tavaly 100-nál több volt, és 70-es átlagot hozza, még az idei40-nel is. Persze fajtától is függ, a legnagyobb citromfám ált. 10 alatt terem, igaz volt már rajt 67 dekás is. A másikak megg akár 100-at is.
Azért pont ilyenek, mert ennél jobb nem is lehetne. Ha csak újabb hideghullám nem jön és ez marad a végeredmény, megnyugodhatsz, hogy abszolút sértetlenül teleltek.
Köszönöm!Itt valóban toleráns a társaság az offolást illetően,de van olyan topik,ahol nem nézik jó szemmel.A vasútmodellezés nem az én világom,de szenvedélyes kertész vagyok,s a fafaragást is szeretem.
Azt gondolom hogy ezt a topikot csatlakozva ninovarga megjegyzéséhez nem lehet szét offolni, ebben szinte biztos vagyok ! Mivel minden összefügg mindennel. Vannak elméletek arra hogy ha Braziliában egy lepke összecsapja a szárnyát akkor abból hogyan lesz a közép-nyugaton (usa) tornádó!!
Ha van kedved azt is elmondhatod hogy pl szeretsz vitorlázni vagy vasútmodellezni!
Mi/én nyitottak vagyunk mindenre és mindenkire nincsenek tabuk.Remélem jól gondolom !!
Bátorítanálak hogy igen is még-még a sok növényes képell okozz itt örömet mindenkinek.
Sejtettem, hogy ilyen pozitív hírt fogsz mondani a fügékkel kapcsolatban. Körbenéztem itt a környéken a legelőnytelenebb fekvésben lévő "fagyzugfügéket" és azt állapítottam meg, hogy valóban a hajuk szála sem görbült a korábbi erősen fagyos időszakban.
Tulajdonképpen megerősítették azt a tapasztalatomat, hogy -15 fokig egyáltalán nem lehet baj, huzamosan, fokozatosan előfagyasztott (hibernált) növények esetében pedig, valószínű, még ez a kritikus határ is tovább kitolódik. Bár tavaly is hasonló helyzet előzte meg a Nálad jelentkező kritikus hideget, de kevésbé alacsony hőmérsékletekkel és rövidebb időtartammal. Ha ezzel túl lennénk a mélyponton (de nyugtával dicsérjük a napot), úgy gondolom, a nagyon-nagyon szélsőséges fagyzugok kivételével (de talán ott eleve nincsenek ilyen növények) a fügék sehol nem károsodtak az országban, ismét bizonyítva, hogy a kritikus küszöbön innen nem törődnek a fagykitettség időtartamával, a fontos az, hogy a letális küszöböt egyetlen egyszer se lépje át a hőmérséklet. (Lehet magasugró versenyt nyerni úgy, hogy a versenyző minden egyes magasságon súrolja a lécet, de úgy nem, ha a kritikus pillanatban leveri.) A banán és citrusfélék miért ne jelenhetnének meg itt is, különösen, ha láthatóan többeket érdekelnek, de különösen jól színesítik a topicot. Miért kéne mindig mindent off-nak minősíteni, ha nem vág össze betű szerint valamilyen címmel. Erről már többször is beszéltünk.
Köszönöm!Nem állt szándékomban szétoffolni a topikot,hiszen némi jóindulattal ezekre is rá lehet fogni,hogy nálunk is termő új gyümölcsök:-))Képzeld a fügéim idáig megúszták,egyáltalán nincs fagysérülés rajtuk,de a levágott vesszők metszéslapján sem!
Egészségedre:-))A citrusféléket át lehet egymással oltani,így a grapefruitot is naranccsal,de a gyakorlatban alanyként a vadcitrom-poncirus trifoliata-magcsemetéit használják leginkább.
Hát 1000t/év az kicsit húzós,de remélem ,hogy a néhány tízkilós termésmennyiség az elérhető lesz:-))Néhány évvel ezelőtt banán is termett az üvegházamban,egy kb. 25 kg-os fürt,benne 318 db banánnal.Ahogy sárgult,úgy szedtük le egyesével,fantasztikusan finom volt,sokkal jobb,mint a bolti,zölden behozott,s mesterségesen érlelt gyümölcsök.
Az almástermésűek metszését már elkezdheted,s februárban be is kell fejezni.Az őszibarackot,illetve általában a csonthéjasokat én kétszer metszem évente:agusztus 15-szeptember 15 között alapos metszés,ágritkítás,koronaalakítás,márciusban pedig a meghagyott vesszők felére-kétharmadára kurtítása.Ezt pirosbimbós állapotig lehet elvégezni,s minden esetben azonnal kövesse a gombaölős permetezés.
Amikor gyermek voltam a banánt nem lehetett úgy kapni mint mostanában ha akadt 1-2 db banán akkor azt valami misztikus szertartással hosszasan majszolgatva minden ízmolekulát és atomot megszámolva fogyaszottam.
az őszibarackos forumban olvastam mint vitaindító hozzászólást a metszés tavaszi kezdetének időpontjáról illetve a szőlő és alma esetén a fagyokban történő metszésről mert ezen növények nem hajlamosak a csonthéjasokkal szembeni könnyű seben keresztüli befertőződésre.
Tegnap reggelre nálunk Zalaegerszeg mellett is 3-4 cm-es hó esett,nappal olvadt.
most +3 fok van,fuj az E-NY-i szél.
Freddy56 maximálisan igazad van lesz még egy tél kezdet az idén,de én ezt nem akarom tudomásul venni!! Még a mostani téllel sem tudtam megbarátkozni és allig várom,hogy eltünjön.Várom a csodálatos tavaszt és nyarat az az én világom!!!!!!
Bizony! A durva az, hogy ezt a történetet én 2007 tavaszán leírtam a metnetre, és azt fejtegettem, hogy az alacsony hóhatár miatt pont a dombok estek bele a "már hó"-ba, míg a sík és a völgy "még eső" volt, illetve bizonyos tszf. magasság felett hó, alatta eső! Erre a válasz az volt, hogy persze, mert a domború formáknak nagyobb a kisugárzása és onnan lefolyik a víz, emiatt könnyebben megmarad a hó, miközben a sík részeken kisebb a kisugárzás, és az ott összegyűlt víz miatt nehezebben marad meg a hó! Az illető ezzel magyarázta, hogy a dombon van hó, míg síkon nincs! Hibásan! Ugyanis, ahol nem volt hó a völgyben, ott nem is esett, vagyis nem a megmaradás volt a kérdés, hanem hogy esik-e vagy sem! Az este is a völgyekben eső-havaseső, a dombokon hó hullott! Ami nem hiszem hogy a talaj és a kisugárzás miatt volt!
Ha nagykanizsai lennék, és ma nem jártam volna meg a Becsehely-Kanizsa-Egerszeg-Vasvár-Becsehely vonalat, azt hinném, hogy Zala megyében nincs, vagy legalábbis nemigen van hó! Ezzel szemben Kanizsa szinte nulla, észak felé haladva Egerszegtől délre 15 km-re a semmiből 3-4 centi hó van, miközben a Válicka-völgyében csak lepel, Egerszegen 2 centi, Vasvár környékén is lepel és 4 centi között van a hóréteg vastagsága! Szinte faluról-falura változik a helyzet! Pl. volt, hogy Pusztaszentlászlón 3-4 centi hó van, mellette Pusztamagyaród egyik felén semmi, másik felén 2-3 centi! Elképesztően változatos a kép!
A legmeglepőbb viszont az, hogy az állomásom +3,1 fokot mér! Ezzel a Dunántúlon abszolút első vagyok, úgytűnik :))
