" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Itt, az ország legmélyebb pontja mellett - jelenlegi hóhatár alatt pár tíz méterrel - már tegnap délután háromtól esik az eső. Éjjel volt pár óra szünet, hajnalban újra kezdte, de azóta is csak esik-esik. Ha hó lenne, már jelentős magasságot ért volna el. Tegnap megnéztem a fügéimet, kivijeimet, kákit, jujubát, első látásra minden nagyon rendben van.
A freemail megint szarakodik/bocs a kifejezésért,de nagyon idegesítő/,elolvasni nagy nehezen el tudtam,de válaszolni már nem.Az egy -érett termést tartalmazó-kép alapján sztem Fertődi bőtermő.Igazság szerint a növényük nagyon egyforma,max atüskézettségük alapján lehet saccolni a fajtát,ha nincs a termésről kép.Érésidőben térjünk vissza rá/ de sztem Fertődi/.Az állatos képek aranyosak,a gyerekeimnek külön tetszett./Főleg a süni..
Hát nem tudom,ahol én megsüllyedtem kba felső 10cm volt laza,a többit /lefelé/már az autó fötörte mélyebbre.Amikor ásóval próbáltam a kerék környékehez férni elég keménynek tünt/a már említett 10 cm alatt/
Zsolti, jártál ma kint? Láttad, hogy a településen belül is a nulla hómennyiségtől a 4 centiig minden előfordul? A Ti utcátok felső végén már látsz valami fehérséget, a mi magasságunkban pedig nincs hó. Nálam a hegyen 10 cm.
Talán a megdöbbentő kifejezés az én értelmezésemben a helyénvalóbb.Most láttam a híradóban a Lenti és környéke felvételeket, mintha nem is ez az ország lenne innen Dunaújvárosból szemlélve.
Az a szép terület ami 2008 tavaszán legalább 2-3héttel megelőzte a Mezőföld és környéke vegetációjának fejlődését az most zord és goromba :((
Tipikusan az a helyzet, amikor "minden méter" számít a tengerszint feletti magasságban a hó megmaradása szempontjából. Ilyenkor érdekes percek alatt 20-30 cm hóból a "semmibe" jutni. Szinte hihetetlen annak aki nem járja végig.
Idézet egy másik fórumból, avagy jelenségek, amelyekről oly sokat mesélek:
"Délután 1-kor átmentem Tapolcára (légvonalban kb. 35km K-DK). Zalaszetgrót 5cm hó, Sümeg (20km) 7-15cm, Sümeg-Tapoca ún. "erdei út" helyenként 20cm-es hó, majd az erdei út Taplcai oldalán elkezdett fogyni a hó és 3km-rek később Tapolcán már csak nyomok voltak. Tapolca DK-i részén semmi. Mindenhol hó esett. Az erdei út kb 2-300m-re van a tengerszint felett... És Tapocán értetlenkedtek, hogy miért tartott majdnem egy óráig az út."
Ez fantasztikus, gratulálok! Ezek szerint ez még csak virágzás lesz? Az enyém tavaly előtt novemberben virágzott (tavaly nem), de az is elfagyott utána. Ez inkább úgy néz ki, mintha pici gyümölcskezdemények lennének. Mesélj róluk kicsit, mióta vannak meg, milyen hideget kellett elviselniük, stb...
A fák úgy ki vannak lazulva ebben a péppé vált földben, hogy egész nagy csemetéket át lehetne most úgy ültetni, hogy két markos legény egyszerűen kihúzná gyökerestül. Ha komoly szél támad, veszélyben lesznek a nagy fenyők. De különösen az, vagy aki a közelükben van.
Hát ÉNY Somogyban is esett egész nap ez az istenverte hó,de csak latyakot csinál,mert el is olvad,meg arra volt jó,hogy traktor húzzon ki a postakocsival/mert amivel járok természetesen nem ilyen körülmények közé való,de ez kit érdekel?.../
Sőt, mediterrán ciklonokból származó hó támogatásával mérték három héttel ezelőtt Horvátországban a nagyon alacsony minimumokat, de tavaly télen Dél-Magyarország is szenvedő alanya volt a mediterrán ciklon havának a legkritikusabb időszakban. Az idén a horvátországi, Baranya déli részét "súroló" mediterrán ciklon havának a következménye volt Slavonski Brod nagyon alacsony minimuma. Hát akkor valaki mondja meg nekem, hogy mi az a "mediterrán hatás"!
Egyébként az utóbbi hetek mediterrán ciklonjaiból Iklódbördőce 100 mm összmennyiség körül van. Ha ez hóban jött volna le, egy méter fölötti hómennyiségnél tartana. Számomra is nehezen értelmezhető, amikor "mediterrán hatásról" beszélnek. Az ilyen típusú mediterrán ciklonok legnagyobb kedvezményezettje Ék-Mo., Ukrajna és Románia. Ezek szerint ezeken a helyeken a leghatározottabb a "mediterrán hatás". Csapadék szempontjából a legérintettebb Dny-Mo. Ez is mediterrán hatás, csak a rosszabbik fajtából. Tehát, hogyha a mediterrán hatáson a pozitív hatást értjük, akkor a legzordabb klímájúként számon tartott térségek mondhatják magukat a legfavorizáltabbaknak, ennélfogva a "legmediterránabbnak". Az már mellékes körülmény, hogy a ciklon, elmozdulása után, maga mögött ránk húzza a szibériai hideget. De ha úgy alakul, hogy a visszaforduló ágából a keleti térség nem kap havat, csak a nyugati marad hótakaróval, akkor a rá következő hideg periódust is jobb túlélési esélyekkel veheti kelet, mint azok a térségek, amelyek hóval a nyakukban várják a véget.
Ezt a 3 "elvadult" kivi tövet tavasszal szeretném kicsik megszelidíteni, kérlek adj tanácsot hozzá(akár rajzolj is bele, ha ez megoldható).
Én arra gondoltam, hogy 1,5-2m magasságban az oszlopk elé kihúzok egy erős drótot és ahhoz kötözöm a vesszőket, ha így jó lenne akkor melyek vesszőket hagyjak meg és melyeket vágjak le? Köszönöm !
Ennek a gyönyörű japán naspolyának nekem sem lett volna szívem letörni egy ágát!
Az enyém is határozottan jól néz ki, a csúcsa lehet, hogy kicsit fagycsípte lett, mert nagyon sokáig hajtott ősszel, sőt még ezekben a virágokban is bizakodom, mert még nagyon zártak, s reményeim szerint így nem oly védtelenek a fagyokkal szemben:
Már megfogalmaztam az alábbi kis szöveget, amikor megláttam a hozzászólásodat, mert újranyitottam a hozzászólást, mivel nem engedi föltölteni a képeket, azt állítva róluk, hogy túl nagyok, pedig le vannak kicsinyítve. Válasznak is megfelelő lenne. Mindenesetre ezt elküldöm, aztán tovább próbálkozom.
Ezeket a képeket elsősorban síkvidéken élő topictársaink figyelmébe ajánlom.
Ma reggeli letenyei "hóhelyzet" az egész éjszaka tartó intenzív zalai havazás után. Itt 150 méteres tengerszint feletti magasságon vagyunk. Még összefüggő hólepel sem alakult ki a belső dombvidék 10-15 centiméteres hórétegével szemben, ennek a néhány 10 méteres szintkülönbségnek köszönhetően. Könnyen belátható, hogy az Alföldre jellemző 85-100 méteres tszf. magasságban még hópelyhet sem kellett volna látnunk, itt a ciklonnak immár a hideg szektorában. Ez a jelenség mély benyomást keltő kontrasztot eredményez egymástól csekély távolságban lévő, elenyésző szintkülönbségű helyek közt.
Baranyában például, az ilyen, borotvaélen táncoló hóhatár esetén kialakuló hótakaró kelti azt a látványt a Mecsek, a környező dombvidék és az egészen alacsony szinten lévő síkság kontrasztjával, amire a "Mecsektől délre" misztikuma épül.
Ez a megfigyelés fontos segítség lehet ahhoz, hogy mikor, mit és hogyan értelmezzünk.
Az egyik mini kivim teljes napon van, de a nagy szőrős rokona nyár közepére ránő és kissé árnyékolja, megégni nem szokott, de nagy melegben lógnak a levelei. Van egy másik tövem viszonylag árnyékos helyen(ezüsfenyők közelében), ez is beérik, de sokkal gyengébben hajt és kevesbb rajta a gyümölcs, szerintem az árnyékos hely is közrejátszik ebben, de beérni tuti, hogy beérik.
Igen sok esetben akkor hoznak a növények gyökérsarjakar, ha megsérül a gyökerük.
Nekem az egyik jujubám oltott volt és már épp elkezdett teremni, és hozott 1 gyökérsarjat is. Majd következő évben lepusztult róla a nemesrész és azóta folyamatosan hozza a gyökérsarjakat egy egész kis telepet képzett már. Pedig itt csak fűnyírás történik, ásás soha, szóval nem valószínű, hogy megsérült volna a gyökere és azóta folyamatosan sérülne, hogy mindíg hozza az újabb sarjakat. Szerintem ez sarjadzási hajlam növényfajtáktól függ és akár még azon belül növényeknént is változhat, merta a többi 6 jujubámnál eddig még nem nőttek sarjak.
Magvetési tapasztalatokat Lantos Andrástól hallottam, ő hoztott be még jó régen a SZU-ból 3 fajtát. Ő mondta, hogy meg kell óvatosan repeszteni a héját, de nem mindegyik fa magja kel ki, ennek okát nem tudom.
Egyébként a papau-ról is írja az amerikai leírás, hogy gyökérsarj fejlesztésére hajlamos. Érdekes, hogy az általam megfigyelt 5-6 fából 1 folymatosan hozza a gyökérsarjakat a többi viszont nem.
A hideghatás szerintem is kell ezen növények magjainak, a jó kelési hajlandósághoz.
Hogy van ez Vas és Zala 20cm hóval bajlódik és itt dunaújvárosban csak az eső esik enyhe kabát nélküli időben , sajna itt a munkahelyen nincs hőmérőm :((
De! 6 óránként frissül, a frissülés kb. 1 óra alatt meg végig! Délelőtt fél 11-kor kezdi, és általában fél 12-kor ér végig! A következő délután fél 5-kor, majd este fél 11-kor, aztán reggel fél 5-kor indul! Vagyis most kezd az esti frissülés a végére érni!
