Keresés

"Szóval nagyjából (jó közelítéssel) a tömegközéppont esik szabadon.

A gyenge ekvivalecóncia miatt oldalra már nem ugyanaz a vektor,

távolságban (vagyis magasságban) sem teljesen ugyanaz a nyagsága."

Számold ki, hogy mekkora a Föld gravitációs terének inhomogenitása a nemzetközi űrállomás jellemző méretének távolságában! Add meg százalékban, hogy mennyi a geocentrikus gravitációs mező eltérése a homogén gravitációs mezőtől! (5 pont)

Számold ki, hogy mennyi a gravitációs potenciálkülönbség az űrállomás földközeli és földtávoli fala között! (5 pont)

Számold ki az űrállomás földközeli és földtávoli falánál elengedett két test geocentrikus pályáját az űrállomás pályaelemeinek felhasználásával. Ha egyszerre eresztjük el a kettő testet, akkor mennyivel mozdulnak el egymáshoz képest az űrállomás belső terében? Add meg az egymáshoz képest mérhető sebességüket m/s-ban! (15 pont)

"De ha ez a szabadesés dolog igaz, miért kellett a kozmológiai állandó?"

Köze nincsen a kettőnek egymáshoz.

Csak te összeolvastál mindent, és félig megértve szabad asszociációval összezagyválod az olvasottakat.

Egy orosz bulvárszemét weboldalt hozol a magad igazának bizonygatására?

Te tényleg egyszerűbb vagy még annál is, mint aminek eddig feltételeztelek.

Figyeld okoska! Ebben keresd meg a szóban forgó ismeretet:

(azt hiszem nagyon 'magas lovon ülsz', de hát: onnan lehet nagyot esni... ! ;)
;-(

Nah, akkor lássunk egy közérthető magyarázatot arról, hogy a műholdaknak (mindnek!)
van-e  -a Föld körüli keringési sebességükből eredő-  centrifugális 'összetevőjük'..?!
(ami a vita tárgya - hogy el ne felejtsük, hogy 'honnan jöttünk', és miért!...
2577, 2582, 2583, 2584, 2594, 2596, 2597 ;)

***
Legmagasabb pálya. Geostacionárius pálya
https://farbitis.ru/hu/solar-system/the-highest-orbit-the-geostationary-orbit/

(részletek az oldalról... ;)
;-)

"A geostacionárius pályán a műholdra ható gravitációs
és centrifugális erőknek kiegyensúlyozniuk kell egymást.

a műhold tömege jelen van mind a centrifugális, mind a gravitációs erő kifejezéseiben.
Vagyis a pálya magassága nem függ a műhold tömegétől, ami minden pályára igaz,
és a gravitációs és tehetetlenségi tömegek egyenlőségének következménye.
Következésképpen a geostacionárius pályát csak az a magasság határozza meg,
amelyen a centrifugális erő nagyságrendileg egyenlő és irányban ellentétes lesz
a Föld gravitációja által adott magasságban létrehozott gravitációs erővel.

A geostacionárius pályán a mozgás sebességét úgy kell kiszámítani,
hogy megszorozzuk a szögsebességet a pálya sugarával:

(kör "szögsebesség" > centrifugális erő ... ;)

Alapvető fontosságú, hogy az észak-déli korrekció
sokkal nagyobb mértékű növekedést igényel

a jellemző sebességben (kb. 45-50 m / s évente),
mint a hosszirányú korrekciónál (kb. 2 m / s évente).

("a hosszirányú korrekció", azaz a Föld körüli sebesség > centrifugális erő ... ;)

Fontos megjegyezni azt is, hogy a geostacionárius pályának pontosan kör alakúnak kell lennie
(és ezért mondtuk fentebb az első kozmikus sebességről).
Ha a sebesség alacsonyabb, mint az első kozmikus
(a Földtől meghatározott távolságra), akkor a műhold csökkenni fog,
ha a sebesség nagyobb, mint az első kozmikus, akkor a pálya elliptikus lesz,
és a műhold nem lesz képes egyenletesen szinkronban forogni a Földdel."

( "kör alakú geostacionárius pálya sebesség" > centrifugális erő ... ;)

'Magas lóról', lehet nagyot esni... !
;-/

An agy varázslat az, hogy nem pontszerű a zűrállomás.

Szóval nagyjából (jó közelítéssel) a tömegközéppont esik szabadon.

A gyenge ekvivalecóncia miatt oldalra már nem ugyanaz a vektor,

távolságban (vagyis magasságban) sem teljesen ugyanaz a nyagsága.

De ha ez a szabadesés dolog igaz, miért kellett a kozmológiai állandó?

Ami nem is állandó.

Még mindig nem igazán érted, hogy mitől "gyeneg" ez az ekvivalencia. :(

És veszélyes is, ha nem a várt eredmény jön ki.

Ha ugyanaz van benne, felesleges.

Ha nem ugyanaz van benne, akkor káros.

'És tessék mondani!': biztos?!, hogy ugyanaz az eredmény 'jön ki' "szabadesés"-kor ('nagyságrendileg'...!), ha a "szabadesés" közben

a 'sebesség-vektor', és a 'gravitáció-vektor' mértéke/nagysága
naggyon! különbözik a 'két kísérlet' alkalmával... ?!

A sebességvektor változása, különben egyetértek.

"Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás 'kettős ereje' tartja a pályáján."

Javaslom, hogy ezt a sületlenséget az "Új fizika" gumiszobáján kívül ne nagyon hangoztassad, mert körberöhögnek téged a fizikához értők.

"(lásd a fizika könyveket...)"

Nem.

Ott ilyet nem olvashattál. (Vagy csak valami nagyonsz@r, culágerképző szakiskolának készült "tankönyvben", ahol a szerző nem akarta összezavarni bonyolult koncepciókkal az IQ-huszár nebulókat.)

A Föd tömege, meggörbíti maga körül a téridőt. Egy Földkörüli pályán, hogyan lehet egyenes vonalú egyenletes mozgással haladni? Hát úgy, hogy a görbült téridőben a nem gyorsuló tömeg útja az egyenes. A Föd sugara, a felületére merőleges egyenes. Ha ezen az egyenesen ejtünk le egy testet, akkor az igazodik legjobban a gravitációs hatás (egyenes) vektorához. Az elektromágneses erők erről az irányról térítik le a Föld tömegközéppontja felé zuhanó testet (zavaró hatás).  Amennyiben, a Föd magja, a vasnikkel golyó, nem gyorsulna jobban, mint a többi elemi izotóp, akkor nem a középpontban lenne. Így is balanszíroz a Föd, mert változik a felületi tömeg eloszlása.

Elminster Aumar 2596
"Az űrállomáson nincs centrifugális erő.
 Szabadesik.
 Ez a Nagy Varázslat a dologban."

(úgy látom, inkább te vagy 'elvarázsolva'm 'barátom'... ;)
;-/

Háát... szóval 'kedves' Elminster Aumar, a fenti állításod nem igaz.
Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás
'kettős ereje' tartja a pályáján. (lásd a fizika könyveket...)

Ezért van az pl., hogy amikor fellőnek egy rakétát amely valamilyen
Föld körül keringő 'objektumot' állít pályára, akkor
nem sokkal a kilövés után a rakéta 'tesz egy kanyart' a megfelelő irányba,
(lásd pl. a YT-on... ;) mert ha csak 'függőlegesen felfelé' menne a rakéta,
akkor a 3. fokozat kiégése után, nem maradna ott, abban a magasságban
a Föld körüli pályára állítandó 'objektum', hanem -"centrifugális erő" 'híján'-
szépen visszaesne a Földre. Na, ekkor -visszaesés közben- lenne az
amit te írtál, hogy: "nincs centrifugális erő", csak "szabadesik".
;-)

(v.ö.: "föl-földobott kő" vs. ballisztikus ívű repülés... ;)

"A gravitáció "fent" kisebb, a centrifugális erő pedig több."

Az űrállomáson nincs centrifugális erő. Szabadesik. Ez a Nagy Varázslat a dologban. A súlyos és a tehetetlen tömeg precízen azonos, ezért amikor a gravitációs vonzás gyorsít* valamit, akkor kiesik az egyenletből.

(* Valójában éppenhogy nem gyorsít semmit, csak ostoba fejjel egy gyorsuló vonatkoztatási rendszerben írjuk fel a dolog mozgását, és azért tűnik gyorsulónak az amúgy egyenes vonalú egyenletes mozgás.)

A relativisták szerint nem szükséges ténylegesen elvégezni a kísérleteket. Ők anélkül is tudják az eredményt. 

És veszélyes is, ha nem a várt eredmény jön ki.

"Ha és amennyiben az anyagminőségtől függne a szabadesés,
 akkor az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok.
 A gyorsabban esők a Föld felőli oldalon gyűlnének össze,

 a lassabban esők meg az átellenes oldalon.
 Kényelmes lenne, hiszen ha valamit elhagytunk, akkor tudhatnánk, hogy hol keressük :) "

'És tessék mondani!': biztos?!, hogy ugyanaz az eredmény 'jön ki' "szabadesés"-kor ('nagyságrendileg'...!), ha a "szabadesés" közben

a 'sebesség-vektor', és a 'gravitáció-vektor' mértéke/nagysága
naggyon! különbözik a 'két kísérlet' alkalmával... ?!
;-)

" Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém” "

Ez nem igaz !
A hit -Isten-ben való hit-, ajándék !
Isten ajándéka.
Tehát aki nem hisz Isten-ben, annak nincs hite !
Vagyis a nem létező (0, nulla),
nem lehet nagyobb
a Létező-nél (1, egy, Isten).
;-)

Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém”

Nomen est Omen - fraud?

az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok

Hehehe.

A zűrállomás jó közelítéssel merev testnek tekinthető.

A gravitáció "fent" kisebb, a centrifugális erő pedig több.

Apró zavaró körülmény.

A felvilágosodás előtt a zemberek mindent is az ókori bölcsek írásaiból akartak kihámozni.

Elv: ők már mondent tudtak, amit tudni érdemes.

(Amit nem tudtak, azt nem is érdemes tudni.)

Lásd: Nem vagyok sznob, kérdezzenek meg bárkit. Úgy értem, bárkit, aki számít.

A felvilágosodás úgy kezdődött, hogy a zember ráébredt a saját tudatlanságára. (Forrás: Y.N.Harari)

Rájöttek, hogy a "természet törvényeit" a természet vizsgálatából kell leszűrni.

Mire jók a gondolatkísérletek?

Sajnos a természetnek semmiféle kötelezettsége sincs, hogy az L-képzeléseink szerint működjön.

Ez csak mű-köd.

https://youtu.be/DUh0VK7ybas?t=2103

Ugyan nem ejtőtoronyban, hanem a világűrben, ott ugyanis több a hely a szabadesésre.

Viszont a radiális távolság nem változik. (ELTE-kintve a pálya excentricitásától.)

Volt egy kollégám, aki jobban tudta ^(TM), hogy a vindózer hogyan kellene működjön.

Meg sem nézte. De sajnos a világ nem köteles az elképzeléseink szerint működni.

A hogy a vindóz is inkább a "teremtő" (bilgécc) elképzelése szerint működik, nem az egység sugarú felhasználó elképzelése alapján.

De megvizsgálták és úgy viselkedik, mint a liftes gondolatkísérlet.

Akkor mi a retkes túrónak (c) kellett a kozmológiai állandót beleírni a zegyenletbe?

Mondjuk az epres túrókrémet jobban szeretem.

Azaz bizonyos értelemben a gravitációban alátámasztott testek is "gyorsuló mozgást" végeznek.

Érted azt a szót, hogy gyenge (ekvivalencia)?

(kísérlet, hogy a fénysebesség a maximum határ-e... ;)

(Alapszabály!: amit le lehet ellenőrizni, azt nem szabad elhinni !)

;-)

amit le lehet ellenőrizni, azt nem szabad elhinni !

Elhisz Presszli? :o)

Ezt nem értette meg iszugyi

Határeset. - Rózsa Gyurit kellene megkérdezni. ;)

Ejtőzzünk:

Szabó Norton: Gravitációs jelenségek (Atomcsill kísérletek, 2022.02.10.)

Két dolog.

1. Kis távolságon 'g' keveset változik. (A koppanás "pillanata" hosszabb a mérendő változásnál.)

Ha a zsinór hosszabb lenne, az én mesém is tovább tartott volna. ;)

A felsőbbrendű golyókra kisebb gyorsulás hat, mint az alsóbbrendűekre.

Vagyis a zsinór a felsőket lefelé húzza a geodetikushoz képest,

az alsókat pedig felfel.

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a "tömegközéppont" esik szabadon.

Monden esetre a Newton-Leibniz tétel szerint van az objektumnak olyan pontja, amely geodetikuson mozog.

Habár például egy lyukas test esetén ez a pont ezoterikusan testenkívüli élmény. ;)

Ja és a zsinórt nyújthatatlannak feltételeztük. (Ez már a specrel szerint sem lehetséges.)

2. A gyorsuló test fodrokat kelt a téridőben. Mihez képest?

Vegyük például egy másik bolygón lakó megfigyelőket.

Lassú keringés esetén úgy tűnik, mintha ezek oda lennének rajz'szögezve a tér adott pontjaihoz,

a golyók zuhanásának karakterisztikus idejéhrz képest.

Tehát a távolban kvázistacionárius módon álldogáló számára gravitációs hullámok keletkeznek a zuhanó golyók miatt.

Most a gyolyók között ne legyen zsinór.

Szabályos időnként leejtünk 8 gyojót. Lehetőség szerint magasról, az űrből.

Ekkor már a zsinór nem tartja össze a csoportot, még a rugalmasság határán belül sem.

Vagyis az egyes golyók különböző gyorsulát szenvednek el - egymáshoz képest.

Tehát egymáshoz képest is gyorsulnak, gravitációs hullámokat keltve a másik inerciarendszerében.

Ezt nem értette meg iszugyi

Nagyon is jól értette.

Pontosan!

Ha és amennyiben az anyagminőségtől függne a szabadesés, akkor az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok. A gyorsabban esők a Föld felőli oldalon gyűlnének össze, a lassabban esők meg az átellenes oldalon. Kényelmes lenne, hiszen ha valamit elhagytunk, akkor tudhatnánk, hogy hol keressük:)

"Nagyon szívesen megnézném a kijavított, megismételt ejtőkísérletet. Ha létezik máshol is 110méteres ejtőtorony, akkor abban kellene elvégezni!"

Tucatnyiszor elvégezték.

Ugyan nem ejtőtoronyban, hanem a világűrben, ott ugyanis több a hely a szabadesésre.

Pl. a Nemzetközi Űrállomás egy permanens ejtőkísérlet. Ezt nem értette meg iszugyi, helyette inkább elvetette az egész fizikát.

"DE!!!! nyugvó objektummal."

Hehehe...

Mi az ami nyugvó??? És mi az ami mozog? Kisiskolás fizika. Már ott elmagyarázzák, hogy a nyugalom meg a mozgás nézőpont kérdése.

Egy kivétel van: a gyorsuló mozgás belső vizsgálattal is kimutatható.

Ki az aki gyorsuló mozgást végez? Akinek a seggét nyomja az autóülés.

De jé! Az álló autóban is nyomja a seggünket az autóülés! Azaz bizonyos értelemben a gravitációban alátámasztott testek is "gyorsuló mozgást" végeznek.

"Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik"

Lehetséges. De megvizsgálták és úgy viselkedik, mint a liftes gondolatkísérlet.

Mellesleg a szinte a teljes égimechanika a "zuhanó testekre" alapul, csak nem a határeset egyenes kúpszelet pályán, hanem a többin (kör, ellipszis, parabola, hiperbola). Réges régen kiderült volna, ha lenne a szabadesésben valami suskus.

"Viszont iszugyi valódi ejtőkísérletet végzett."

Nagyon szívesen megnézném a kijavított, megismételt ejtőkísérletet. Ha létezik máshol is 110méteres ejtőtorony, akkor abban kellene elvégezni!

"Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik,
 mint ahogy azt a liftes gondolatkísérletben elképesztették.
 Logikailag eldönthető?"

Alapszabály!: amit le lehet ellenőrizni, azt nem szabad elhinni !
;-)

Ezt csak egy precíz kísérlet döntheti el.

Nem gondolatkísérleteken?

Galileo Webcast - Eötvös Loránd gravitációs mérései - Prof. Dr. Kovács László előadása (2024.03.26.)

E5vös valódi kísérletet végzett. DE!!!! nyugvó objektummal.

(Ehhez képest az űrállomás is kvázistacionáriusan zuhan, tehát félig-meddig nyugszik.)

Viszont iszugyi valódi ejtőkísérletet végzett.

Ván kűkőmbség?

Mer' ném ákárók zőldcséget beszélni.

Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik, mint ahogy azt a liftes gondolatkísérletben elképesztették. Logikailag eldönthető?