Nincs hivatalos meg nem-hivatalos tudomány. Csak tudomány van. Ha nem követed a tudomány szabályait, akkor amit művelsz, az nem tudomány. Akár tetszik neked, akár nem.
Másrészt meg ha ennyi problémád van a tudománnyal, akkor ne foglalkozz vele. A tudomány művelői se foglalkoznak veled.
blabla. érvek nélkül, nem vitatkozol (hanem szét akarod kenni a saját és a "hivatalos" "tudomány" fantazmagóriáit, mert nem úgy néz ki, mintha volna ellenérved)
@Erre a ázsiai Budára azért kíváncsi lennék!
kapcsold be a térképet és megtalálod. annál középázsiább nincs is. középázsia közepén, ott van Buda.
Athila városai... ha van amit ő nevezett el, az a strasszok városa.
esztergom neve, mint asztrikumé, a kum (khum -gom) hely, meg az azdigh mint csillag (aszter-o, asztro-). mint az eszter név is, és a perzsa szatara is.
volt városa a svájci határnál is, amely az ő nevét viselte, Attila temploma, kirk (-kirche).
Bécs pedig avar-magyar nevű/névadás, becse-s jelentéssel. (a hun kapcsolatról nem hallottam, de lehetséges).
ugyanúgy volt a nyugati határon, egy hun szakrális szent hely, egy tónál emelt szentély, mint kínában is fennmaradt ugyanaz a hagyomány.
ugyanis a hun szemlélet a szellem és az erő ötvözete.
a természet és azon túli felsőbb világ tisztelete ...
Nézd, addig, amíg Detre hun "szójegyzékével" dolgozol, sokkal óvatosabban kellene bánni a hazug, hazudik szavakkal. Mivel az egész szójegyzék egy hatalmas közröhej.
"...ahogy a hunokat ismerem, azt a várost is ugyanakkor alapították."
Erre a ázsiai Budára azért kíváncsi lennék!
Pontosan hol is van??
Ui.: Per pillanat egyetlen európai hun városról sem tudunk. Szikambria, Ecilburg (Etzelburg) valahol Atlantisz és Camelot között lebeg a legendák tengerén.
Épelméjű régésztől még nem olvastam cikket, hogy megtalálta volna Attila hun király városát.
dehogynem, dehogynem. kiindulsz egy általad elképzelt téves feltételezésből és az alapján szeretnél cáfolni.
senki se mondta, h Buda Aquincum helyén volt.
sőt, azt mondják, nem ott volt. keress rá az ős-Buda, vetus Buda, Etzelburg kifejezésekre.
...
itt te vagy az, aki mitikus történelmet kreál. egy "állítólagos középkori magyar személy", akiről senki se tud.
röhej, h tanult ember létedre ilyet bekajálsz. de valószínűbb, h szándékosan hazudsz. mert az előítéletességedet vetül ki ebben.
...
gótozol, mint a többi történelemhamisító. Attila nevét is így hamisították, amikor már százszor be van bizonyítva, h a türk nyelveken is ugyanazt jelenti, csak jobban szeretnék gótnak láttatni.
gondolom arról is tudsz, h a gótok a hunokkal együtt éltek (a hun birodalomban), azután h a hunok meghódították őket. de persze mást szeretnél sugalmazni.
Vitimer 374-ben elesett a Balambér hun király elleni csatában, és a gótok kénytelenek voltak meghódolni a hunoknak. Ezután részt vettek a hunok harcaiban, így ott voltak a catalaunumi csatában is.
THE ROMAN HISTORY OF AMMIANUS MARCELLINUS DURING THE REIGNS OF THE EMPERORS CONSTANTIUS, JULIAN, JOVIANUS, VALENTINIAN, AND VALENS. __________ by C. D. Yonge
Nem hinném, hogy konkrét "hamisítási" szándék vezérelte volna. Valószínűsíthető, úgy gondolta az akkori angol olvasónak semmit nem mond Aquincum neve, ezért került oda Buda. Egyértelműen helyesebb lett volna a következő változat - Acincum (Aquincum, Buda).
Tartalmazza a szövegben szereplő nevet, utána a leggyakoribb római névváltozatot és a modern megfelelőjét.
Írtad: "ha Budát a hunok alapították és nevezték el 411-ben,"
Nem alapították. Nem nevezték el. Minden más OK.
411-ben még állt a város (Aquincum) egy része. Nem volt mit alapítani, máskülönben sem jeleskedtek városalapításban.
"...az 5. század elejére a polgárvárost már elhagyta, így a terület lassan elnéptelenedett. Egyes régészeti leletek germán népesség megtelepedésére utalnak, akik a felhagyott római erősségekben és villákban húzódtak meg. A hun terjeszkedésnek Róma sem tudott ellenállni, egy szerződés értelmében 433-ban Pannonia területét átadták a hunoknak. Ekkor Aquincum települését már nem lehetett városiasnak nevezni, a még lakható épületeket agyagfalakkal osztották kisebb részekre, döngölt agyagpadlókkal látták el őket és tűzhelyet raktak a sarkukba."
A hun uralkodó korabeli neve: "Bleda, Blida, illetve gót szokás szerint becézett formában Blaedila"
"A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta volna a nevét, bár valójában az Ó-Budának nevet adó Buda ***középkori magyar személy*** volt, aki a krónikásoktól, a Bledának majd Attilának tulajdonított aquincumi római romvároshoz tapadó hiedelmek révén került Bleda helyébe. Ezért Bleda király alakja a magyar irodalomban Buda néven vált ismertté. (Például Arany János Buda halála című költeményében.)"
"A korabeli források szinte egyöntetűen Hunyadi nemesi, de alacsony származásáról beszélnek. A Cillei-krónika szerint nem „megfelelő nemes”, Jan Długosz szerint „szerény és csekély állapotú”. Ugyanígy vélekedett Aeneas Silvius Piccolomini. A Thuróczi-krónika és Bonfini szerint apja Havasalföldről jött Zsigmond udvarába.[7] Elképzelhető, hogy ez 1395-ben történt, hiszen ekkor járt Zsigmond Havasalföldön, hogy visszasegítse Mircsa vajdát a trónra a törökbarát Vlad ellen.[8]"
Ezzel szemben a valóság:
Szerémi György írja Hunyadi Lászlóról 1545:
"Jeles férfiú volt a kormányzó fia, Zsigmond unokája."
Heltai Gáspár 1575 a Magyarok Krónikájában konkrétan, iratokkal bizonyítja, hogy Hunyadi János Zsigmond király fia volt.
Legalább vennéd a fáradságot és bepötyögnéd a linkelt topikban vagy a valamelyik keresőben "Acincum". Rögtön látnád: mi a helyzet.
"Nemcsak Ptolemaeus meghatározása (II, 15, 3), mely Aquincumot a dunaparti városok sorában az északi szélesség 47o 30’ alá helyezi, utal a mai Ó Buda helyére, hanem a város nevével ellátott számos felirat s az épületmaradványok sokasága is, melyek eddig Ó Budán napfényre kerültek. – Feliratokban, nevezetesen a hivatalos mérföldköveken neve rendesen AQ. rövidítéssel fordul elő, de teljesebb formái is olvashatók, így egy mérföldkövön (CIL III 6466) 230-ból: AQVINCo; egy Róma városi feliraton (Orelli 506); Aquinci, egy másikon (Henzen 6791) Rómából: Aquinq; egy katonai diplomán (D. XXVI): Aquin(censi); egy ó budai kövön (CILIII3485): Aqui(ncensium), stb. Egyéb forrásokban nevének változatosabb alakjaival találkozunk: Ptolemaeusnál (II 15. 3): ’Akouinkon; az Itinerarium Antoninien (245. l.): ***Acinquo***; a peutingeri táblán: Aquinco, ellenben Idatiusnál (Fasti 294-ből); ***Acincum***, hasonlókép Ammianus Marcellinusnál (XXX, 5) s a Notitia Dignitatumban is, Sidonius Apollinarisnál (458-ból); Acincus szerepel."
13. Accordingly, having sent forward Merobaudes with a strong force of infantry under his command, and Sebastian for his colleague, to ravage the districts of the barbarians with fire and sword, Valentinian speedily moved his camp to Buda; and having with great rapidity made a bridge of boats in order to guard against any sudden mishap, he crossed the river in another place and entered the territories of the Quadi, who from their precipitous mountains were watching for his approach; the main body of their nation, in their perplexity and uncertainty of what might happen, had taken refuge with their families in those hills; but were overwhelmed with consternation when they unexpectedly saw the imperial standards in their country.
14. Valentinian advanced with as much rapidity as he could, slaughtering every one of whatever age whom his sudden inroad surprised straggling about the country, and after burning all their dwellings, he returned safe without having experienced the slightest loss. And then, as autumn was now on the wane, he stopped awhile at Buda, seeking where best to fix his winter quarters in a region subjeet to very rigorous frost. And he could not find any suitable place except Sabaria, though that town was at the time in a a very bad state of defence, having been ruined by frequent sieges.
13. Praemisso igitur Merobaude cum militari peditum manu, quam regebat, ad vastandos cremandosque barbaricos pagos, comite adiuncto Sebastiano, Valentinianus Acincum propere castra commovit, navigiisque ad repentinum casum coniunctis, et contabulato celeri studio ponte, per partem aliam transiit in Quados, speculantes quidem ex diruptis montibus eius adventum, quo plerique ancipites incertique accidentium cum suis caritatibus secesserunt: sed stupore defixos cum in regionibus suis contra quam opinabantur augusta cernerent signa.
14. progressus ergo coacto gradu in quantum res tulit, iugulataque aetate promiscua, quam etiam tum palantem subitus occupavit excursus, et tectis conbustis redit cum incolumibus cunctis, quos duxerat secum, itidemque apud Acincum moratus autumno praecipiti, per tractus conglaciari frigoribus adsuetos commoda quaerebat hiberna, nullaque sedes idonea reperiri praeter Sabariam poterat, quamvis eo invalidam tempore adsiduisque malis adflictam.
Kazany-i krónika 11. század: "Itt a cseremisz népnév a falusi, vidéki ember szinonimájaként értelmezhető. A leírás további részeiből megtudjuk, hogy a harmadnap a városból kitörő tatárok által keltett zűrzavarban a „gonosz cseremiszek” csak azzal törődtek, hogy minél kevesebb bajjal elmeneküljenek. Ez nehezen értelmezhető adat."
- Na ettől kifeküdtem. :D:D:D Tehát ha a cseremisz nem is finnugor akkor az nehezen értelmezhető adat. :D:D:D
.
.
"A Kazányi históriából lefordított és itt közölt részletek nem minden esetben tartalmaznak konkrét utalásokat a különböző finnugor népekre. Egyes részletek csak a bennük említett városok miatt kerültek válogatásunkba." :D:D:D:D:D
-Másszóval csak azért beszélnek erreől a gesztáról, mint finnugor bizonyítékról mert esetleg lehet az is és talán rá lehet fogni, hogy ez bizonyíték. Miközben nem. :D
.
.
"A novgorodi első krónika számos másolatban maradt ránk, melyekben kisebb-nagyobb eltérések vannak. A Szinódusi másolatot nevezik „sztarsij izvod”-nak (korábbi kiadás v. változat), a többit „mladsij izvod”-nak (fiatalabb kiadás v. változat). A szinódusi másolatot a moszkvai Állami Történeti Múzeumban őrzik. Ez a legrégebbi fennmaradt orosz krónikakézirat. A kutatások szerint hét ember dolgozott rajta. Az első két író-másoló szerzetes az 1016–1234 között történteket dolgozta fel a 13. század második felében...
...A régészeti leletek tanúsága szerint a 6–7. században jelentek meg az első keleti szláv telepesek ezen a vidéken. A finnugor őslakosság régészeti emlékei a korábbi időkből csak kevéssé ismertek, a szláv behatolással azonban könnyebbedik a régészek dolga: a keleti szlávok temetkezési szokásaiban nyomon követhetők a helyi finnugor hagyományok. "
- valójában egyetlen finnugor régészeti lelet sincs a 11. század előttről.:D:D:D:D:D Az összes lelet, amit ez a szennyirat finnugornak mond, az összes orosz leírásban szkíta leletanyag, ami megtalálható az Ermitázsban és kizárólag Szibéria legdélibb részein lelhetők fel. :D:D:D:D
.
.
"A novgorodi első krónikában található még két olyan korai finnugor vonatkozású hír, amely a Régmúlt idők krónikáján alapul: a Szinódusi másolatban egy beszámoló Vlagyimir Jaroszlavics 1042-es támadásáról a häméiek ellen, a Komisszionnij-másolatban pedig Gleb 989-ben történt, csúdok általi megöléséről értesülünk."
- Vagyis a legkorábbi emlék a finnugorok ottlétéről 989-es. :D:D:D A magyarok meg már rég itt éltek. Ennek később jelentősége lesz! :D
.
.
"A csúdok minden bizonnyal az észtekkel azonosak, ezt más források alapján is állíthatjuk, a zavolocsjei csúdok pedig Novgorod és környékének őslakosságával, amely a térképről láthatóan a szmolenszki volokon túl lakott. A zavolocsjei csúdok népessége a novgorodi állam őslakosságát alkotta, a városban megtalált nyírfakéregre rótt levelek alapján a karél nyelv egyik változatát beszélték."
- vagyis még a 10. században se volt saját nyelvük a finnugoroknak, de miénk tőlük származik.:D:D:D:D:D Ha a novgorodi krónika igaz, akkor az össze-vissza vert finnugorokból hogyan váltak ki a magyarok, hogyan mentek át, családostól, állatokkal, szekerekkel a finnugorokat folyamatosan támadó oroszokon miközben még besenyők is hajtották őket?:D:D:D:D:D:D
.
.
"I. V. Dubov Arsza városát és az al-arszanija népet a Felső-Volga vidék régészeti leleteinek népességével azonosította. (Dubov, I. V.: Szevero-Vosztocsnaja Rusz v epohu rannyego szrednyevekovja. Leningrád, 1982. 104-123.) Ezek a nézetek azonban tévesek, nyelvészetileg megalapozatlanok."
- Értjük? Vannak finnugor leletek egészen fent északon a 11. század előttről, ott ahol soha magyar nem járt, de az nem az, mert a magyar finnugor nyelvészet nem szereti. :D:D:D:D:D
.
.
"Alfréd király Orosiusának finnugor vonatkozásai. (871-899)
Több érv szól amellett, hogy a forrásokban említett finneket a lappokkal azonosítsuk. A finn kutatók szerint a Tacitusnál olvasható finn népnév azért vonatkozik a lappokra, mert a leírásokból kiolvasható finn életmód fejletlenebb szintet tükröz, mint amelyen a mai finnek elődei éltek akkoriban. Az is megállapítható, hogy a suomi-finnek fokozatosan mind északabbra szorították a lappokat, s ezenközben elképzelhető, hogy a finn népnevet a lappok után az ő lakóhelyükre behatoló suomi-finnekre alkalmazták a környezetükben élők...
...A kvén népnév Ottár idején még az északon, Kainuuban élő suomi-finnekre vonatkozott, néhány évszázaddal később azonban már az erről a területről a Norvégia és Svédország északi részére vándorolt finneket nevezték így.... A mesélő úgy tudja, hogy az észteknek van egy törzse, amely hideget tud csinálni. Ez ugyanaz a motívum, ami Abu-Hámidnál felbukkan kb. másfél évszázaddal később: Viszú és Arú népe nyáron nem mehet be Bulgar városába, mert megfagy körülöttük a levegő és a víz, s elpusztul az emberek vetése. Az észtek ezen törzse tehát igen északon élhetett, ha ilyen legenda élt róluk; így északi lakóhelyük alapján feltételezhetjük, hogy finnugorok voltak."
- Azaz nemhogy nem délre mentek, hanem még északabbra!.:D:D:D Másszóval az összes finnugor nép, akkor amikor a magyarok már a Kárpát medencében éltek még messze északon éltek, így a nyelvüket sem adhatták át a magyaroknak! Akiket Juli-Anus barát talált, azok meg nem finnugorok voltak! Saját hazugságaikat leplezik le a hülyék. :D:D:D:D És csupa "feltehetően, feltételezhetően, valószínűleg" régészeti nyom a finnugorok jelenlétére a 11. század előtt meg nulla, viszont azt tudni kell, hogy egyértelműen finnugor leletek vannak messze északon a mai Finnországban.
Nem kell őket cáfolni, saját magukat cáfolják, csak vagy akkora hülyék, hogy nem veszik észre vagy azt hiszik, hogy mi vagyunk akkora hülyék.:D:D:D:D
The Sarmatians [? leg. Sarmatian] Jazygæ were settled on the banks of the Pathissus or Tibiscus, when Pliny, in the year 79, published his Natural History.
The river was known as the Tisia in antiquity; other ancient names for it included Tissus (in Latin) and Pathissus (Πάθισσος in Ancient Greek), (Pliny, Naturalis historia, 4.25).
Báncsa nembeli Tamás magisteré volt, akinek fia, Pál 1299-ben lemondott a vásárról Gutkeled nembeli Lothard fia, Dénes comes és Gutkeled nembeli Endre bán fia, Martonos javára.
A Prágából hazatért Kőszegi Henrik eközben meggyilkolta Béla herceget, Bosznia és a Macsói bánság urát, amivel az Árpád-ház egyetlen nagykorú férfitagja tűnt el a színről. Az állapotokat nagyon jól jellemzi, hogy a gaztettnek semmilyen következménye nem volt. Gutkeled Joachim vezetésével a bárók egy része szövetséget kötött, a királynőt és híveit kibuktatták a hatalomból, és maguk között osztottak szét minden tisztséget. https://qubit.hu/2018/10/28/akik-az-orszag-egy-egy-reszet-a-magukenak-hittek-a-magyar-oligarchak-fenykora
azt felejtik kimondani, h mindketten németek voltak, és a neveik alapján se magyarnak nem vallották magukat, se magyarul nem tudtak
Kőszegi Henrik szlavón bán, tárnokmester apja Kőszegi Nagy Henrik (†1274. szeptember 26–29. között) vagy Németújvári Henrik a Kőszegi család alapítója volt a Héder nemzetségből, Héder nembeli Henrik
A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul
ő és testvérei: Kőszegi Henrik szlavón bán, tárnokmester Kőszegi Miklós Kőszegi Iván (másképpen János) nádor és soproni ispán Kőszegi Péter veszprémi püspök
Gutkeled Joakim
Kézai Simon szerint a Gutkeled nemzetség ősei Orseoló Péter király idejében (1038 – 1041) jöttek Magyarországra[2] a Sváb Hercegségből, a Stof, azaz Stauf-házból származtak.[3]
ő és testvérei: Gutkeled Joakim szlavón bán, tárnokmester Gutkeled István (országbíró) országbíró Gutkeled Miklós országbíró, szlavón bán, erdélyi vajda Gutkeled Pál macsói bán
@a szláv jövevényszavak valójában magyar jövevényszavak a szlávban, amit az is biozonyít, hogy ezeknek a szavaknak hatalmas szóbokra van a magyarban a szlávban viszont nyoma sincs.
ez nem mindre igaz, de pl. a szó (szava) és a szabad szavakra* igen
szava : szl. szlovo
magy. szól szólás szólam (zeng zene)
szabadság : szl. szloboda
magy. szabály meg-szab
(mivel a szabad meghatározója a nem-kötelező, és a szabály az ami a szabadság korlátjait adja)
*az egyik a törökben is, másik a vulg latinban és héberben is megvan töredékesen (vonatkozó értelmek nélkül, magában)
A bolgárok valószínűleg keveredhettek a szolgákkal, (szláv= latin sklavus azaz szolga) ezért amikor a Cirill azaz Atila fia Csaba, megtanította a szolgákat egy saját írásra, egy bizonyos módszer (Method) segítségével, akkor a bolgárok is átvették ezt az írásmódot.
Bulgárok R1A(europid, nem indoeurópai)-R1B(europiod idno-európai, germán)-J(zsidó) úgyszólván egyenlő mértékben, annál valamivel nagyobb mértékben a I1B(Illírnek mondják Balkáni ősnép, közük sincs a szlávokhoz).
#/media/File:Histoire_Naturelle_Pline_l_Ancien_mid_12th_century_Abbaye_de_Saint_Vincent_Le_Mans_France.jpg){kind=link}
