A másik kedvencük az, hogy vándorkereskedőktől származó, esetleg "római hatás", de ha már végképp nem tudnak mit hazudni, akkor hadd idézzem ezt a gyönyörűséget szó szerint, amit a szilágysomlyói kincsekkel kapcsolatban írt le valamelyik idióta akadémikus: "ODAKERÜLT".
És ez állítólag tudomány. Ez bizony még szellemileg visszamaradott gügyögésnek is szánalmas, nemhogy tudománynak.
A Buda eredetileg nem név, hanem méltóság. Buda város elnevezéséről pedig Galeotto, Korvin János krónikás már leírta pár évszada, hogy "egy indiai hercegről kapta a nevét". PONT.
A "hivatalos tudomány" ha találnak egy leletet, amiben gazdag, magas műveltségről és művészi színvonalról tanúskodó melléklet van, akkor az csak hun-kori, honfoglalás-kori, avar-kori. Leginkább gót, germán, szkír, gepida, bármi soha nem magyar, soha nem hun. Akkor se ha ha az egész hun birodalom egykori területéről ezrével kerülnek elő ugyanilyen formaragozású kultúrleletek. Ez őket nem érdekli. Leírják ők maguk, hogy orosz régész bizonyítja, hogy a finnugorok a 11. század után jönnek csak az Ural térségébe, addig gyakorlatilag a sarkkör közelében éltek....
De az szerintük, mármint a magyar fingugrászok szerint, nem igaz, mert finngugor nyelvelméletileg nem igazolható. A finnugor nyelvelmélet legfőbb bizonyítéka tehát önmaga.
Lehet, hogy neked ez tudomány, de nekem csak birkabégetés.
Hogy az isten nyilában van, hogy senki nem olvassa itt a meglévő forrásokat és hülységeket jelent ki? Galeotto, aki Corvin János egyik krónikása volt konkrétan leírja, hogy "Buda városa egy indiai hercegről kapta nevét". Pedig akkor még Európában senkinek halvány segédfogalma se volt Budda-ról vagy németesen Buddháról.
Tudom, hogy fáj neked, de valóban ők mondják meg. Ha neked ez nem tetszik, senki sem kényszerít arra, hogy foglalkozzál vele. Például sakkozhatsz is (bár ott is vannak szabályok, de ez érdekes módon nem zavar).
Félig a földbe mélyített, cölöpszerkezetû hun kori lakóházakat már a Dunántúlon is tártak fel (például Mohács, Keszthely–Fenékpuszta). A római erõdített települések körzetébõl jellegzetes nomád tárgyakat – tükör, üsttöredék – is ismerünk, amelyek jelenlétük bizonyítékai (Intercisa)
persze, persze. de azt kijelenteni, h Buda az a voda szóból lenne, az tudományos, amikor a mai nyugat-ukrajnában, DNy oroszországban + moldovában és romániában tucatjával van Buda település, még véletlenül se utal semmi "vodá"-ra, mind hibátlanul pontosan 'buda'.
a szablyáknál is tendenciózusan tereltél... én azt állítottam, arról a területről származnak és ott találták meg a legrégebbi szablyákat, ahol a hunok állama v utódállama állt (és epicentrikusan kimutatható az elterjedés északra és délre mint pl. szaszanidákhoz). nem tudod kimutatni hogyan került az avaroktól a szaszanidákhoz...
a japánoknál a katana kialakulását csak a 15.századra teszik
Nincs hivatalos meg nem-hivatalos tudomány. Csak tudomány van. Ha nem követed a tudomány szabályait, akkor amit művelsz, az nem tudomány. Akár tetszik neked, akár nem.
Másrészt meg ha ennyi problémád van a tudománnyal, akkor ne foglalkozz vele. A tudomány művelői se foglalkoznak veled.
blabla. érvek nélkül, nem vitatkozol (hanem szét akarod kenni a saját és a "hivatalos" "tudomány" fantazmagóriáit, mert nem úgy néz ki, mintha volna ellenérved)
@Erre a ázsiai Budára azért kíváncsi lennék!
kapcsold be a térképet és megtalálod. annál középázsiább nincs is. középázsia közepén, ott van Buda.
Athila városai... ha van amit ő nevezett el, az a strasszok városa.
esztergom neve, mint asztrikumé, a kum (khum -gom) hely, meg az azdigh mint csillag (aszter-o, asztro-). mint az eszter név is, és a perzsa szatara is.
volt városa a svájci határnál is, amely az ő nevét viselte, Attila temploma, kirk (-kirche).
Bécs pedig avar-magyar nevű/névadás, becse-s jelentéssel. (a hun kapcsolatról nem hallottam, de lehetséges).
ugyanúgy volt a nyugati határon, egy hun szakrális szent hely, egy tónál emelt szentély, mint kínában is fennmaradt ugyanaz a hagyomány.
ugyanis a hun szemlélet a szellem és az erő ötvözete.
a természet és azon túli felsőbb világ tisztelete ...
Nézd, addig, amíg Detre hun "szójegyzékével" dolgozol, sokkal óvatosabban kellene bánni a hazug, hazudik szavakkal. Mivel az egész szójegyzék egy hatalmas közröhej.
"...ahogy a hunokat ismerem, azt a várost is ugyanakkor alapították."
Erre a ázsiai Budára azért kíváncsi lennék!
Pontosan hol is van??
Ui.: Per pillanat egyetlen európai hun városról sem tudunk. Szikambria, Ecilburg (Etzelburg) valahol Atlantisz és Camelot között lebeg a legendák tengerén.
Épelméjű régésztől még nem olvastam cikket, hogy megtalálta volna Attila hun király városát.
dehogynem, dehogynem. kiindulsz egy általad elképzelt téves feltételezésből és az alapján szeretnél cáfolni.
senki se mondta, h Buda Aquincum helyén volt.
sőt, azt mondják, nem ott volt. keress rá az ős-Buda, vetus Buda, Etzelburg kifejezésekre.
...
itt te vagy az, aki mitikus történelmet kreál. egy "állítólagos középkori magyar személy", akiről senki se tud.
röhej, h tanult ember létedre ilyet bekajálsz. de valószínűbb, h szándékosan hazudsz. mert az előítéletességedet vetül ki ebben.
...
gótozol, mint a többi történelemhamisító. Attila nevét is így hamisították, amikor már százszor be van bizonyítva, h a türk nyelveken is ugyanazt jelenti, csak jobban szeretnék gótnak láttatni.
gondolom arról is tudsz, h a gótok a hunokkal együtt éltek (a hun birodalomban), azután h a hunok meghódították őket. de persze mást szeretnél sugalmazni.
Vitimer 374-ben elesett a Balambér hun király elleni csatában, és a gótok kénytelenek voltak meghódolni a hunoknak. Ezután részt vettek a hunok harcaiban, így ott voltak a catalaunumi csatában is.
THE ROMAN HISTORY OF AMMIANUS MARCELLINUS DURING THE REIGNS OF THE EMPERORS CONSTANTIUS, JULIAN, JOVIANUS, VALENTINIAN, AND VALENS. __________ by C. D. Yonge
Nem hinném, hogy konkrét "hamisítási" szándék vezérelte volna. Valószínűsíthető, úgy gondolta az akkori angol olvasónak semmit nem mond Aquincum neve, ezért került oda Buda. Egyértelműen helyesebb lett volna a következő változat - Acincum (Aquincum, Buda).
Tartalmazza a szövegben szereplő nevet, utána a leggyakoribb római névváltozatot és a modern megfelelőjét.
Írtad: "ha Budát a hunok alapították és nevezték el 411-ben,"
Nem alapították. Nem nevezték el. Minden más OK.
411-ben még állt a város (Aquincum) egy része. Nem volt mit alapítani, máskülönben sem jeleskedtek városalapításban.
"...az 5. század elejére a polgárvárost már elhagyta, így a terület lassan elnéptelenedett. Egyes régészeti leletek germán népesség megtelepedésére utalnak, akik a felhagyott római erősségekben és villákban húzódtak meg. A hun terjeszkedésnek Róma sem tudott ellenállni, egy szerződés értelmében 433-ban Pannonia területét átadták a hunoknak. Ekkor Aquincum települését már nem lehetett városiasnak nevezni, a még lakható épületeket agyagfalakkal osztották kisebb részekre, döngölt agyagpadlókkal látták el őket és tűzhelyet raktak a sarkukba."
A hun uralkodó korabeli neve: "Bleda, Blida, illetve gót szokás szerint becézett formában Blaedila"
"A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta volna a nevét, bár valójában az Ó-Budának nevet adó Buda ***középkori magyar személy*** volt, aki a krónikásoktól, a Bledának majd Attilának tulajdonított aquincumi római romvároshoz tapadó hiedelmek révén került Bleda helyébe. Ezért Bleda király alakja a magyar irodalomban Buda néven vált ismertté. (Például Arany János Buda halála című költeményében.)"
"A korabeli források szinte egyöntetűen Hunyadi nemesi, de alacsony származásáról beszélnek. A Cillei-krónika szerint nem „megfelelő nemes”, Jan Długosz szerint „szerény és csekély állapotú”. Ugyanígy vélekedett Aeneas Silvius Piccolomini. A Thuróczi-krónika és Bonfini szerint apja Havasalföldről jött Zsigmond udvarába.[7] Elképzelhető, hogy ez 1395-ben történt, hiszen ekkor járt Zsigmond Havasalföldön, hogy visszasegítse Mircsa vajdát a trónra a törökbarát Vlad ellen.[8]"
Ezzel szemben a valóság:
Szerémi György írja Hunyadi Lászlóról 1545:
"Jeles férfiú volt a kormányzó fia, Zsigmond unokája."
Heltai Gáspár 1575 a Magyarok Krónikájában konkrétan, iratokkal bizonyítja, hogy Hunyadi János Zsigmond király fia volt.
Legalább vennéd a fáradságot és bepötyögnéd a linkelt topikban vagy a valamelyik keresőben "Acincum". Rögtön látnád: mi a helyzet.
"Nemcsak Ptolemaeus meghatározása (II, 15, 3), mely Aquincumot a dunaparti városok sorában az északi szélesség 47o 30’ alá helyezi, utal a mai Ó Buda helyére, hanem a város nevével ellátott számos felirat s az épületmaradványok sokasága is, melyek eddig Ó Budán napfényre kerültek. – Feliratokban, nevezetesen a hivatalos mérföldköveken neve rendesen AQ. rövidítéssel fordul elő, de teljesebb formái is olvashatók, így egy mérföldkövön (CIL III 6466) 230-ból: AQVINCo; egy Róma városi feliraton (Orelli 506); Aquinci, egy másikon (Henzen 6791) Rómából: Aquinq; egy katonai diplomán (D. XXVI): Aquin(censi); egy ó budai kövön (CILIII3485): Aqui(ncensium), stb. Egyéb forrásokban nevének változatosabb alakjaival találkozunk: Ptolemaeusnál (II 15. 3): ’Akouinkon; az Itinerarium Antoninien (245. l.): ***Acinquo***; a peutingeri táblán: Aquinco, ellenben Idatiusnál (Fasti 294-ből); ***Acincum***, hasonlókép Ammianus Marcellinusnál (XXX, 5) s a Notitia Dignitatumban is, Sidonius Apollinarisnál (458-ból); Acincus szerepel."
13. Accordingly, having sent forward Merobaudes with a strong force of infantry under his command, and Sebastian for his colleague, to ravage the districts of the barbarians with fire and sword, Valentinian speedily moved his camp to Buda; and having with great rapidity made a bridge of boats in order to guard against any sudden mishap, he crossed the river in another place and entered the territories of the Quadi, who from their precipitous mountains were watching for his approach; the main body of their nation, in their perplexity and uncertainty of what might happen, had taken refuge with their families in those hills; but were overwhelmed with consternation when they unexpectedly saw the imperial standards in their country.
14. Valentinian advanced with as much rapidity as he could, slaughtering every one of whatever age whom his sudden inroad surprised straggling about the country, and after burning all their dwellings, he returned safe without having experienced the slightest loss. And then, as autumn was now on the wane, he stopped awhile at Buda, seeking where best to fix his winter quarters in a region subjeet to very rigorous frost. And he could not find any suitable place except Sabaria, though that town was at the time in a a very bad state of defence, having been ruined by frequent sieges.
13. Praemisso igitur Merobaude cum militari peditum manu, quam regebat, ad vastandos cremandosque barbaricos pagos, comite adiuncto Sebastiano, Valentinianus Acincum propere castra commovit, navigiisque ad repentinum casum coniunctis, et contabulato celeri studio ponte, per partem aliam transiit in Quados, speculantes quidem ex diruptis montibus eius adventum, quo plerique ancipites incertique accidentium cum suis caritatibus secesserunt: sed stupore defixos cum in regionibus suis contra quam opinabantur augusta cernerent signa.
14. progressus ergo coacto gradu in quantum res tulit, iugulataque aetate promiscua, quam etiam tum palantem subitus occupavit excursus, et tectis conbustis redit cum incolumibus cunctis, quos duxerat secum, itidemque apud Acincum moratus autumno praecipiti, per tractus conglaciari frigoribus adsuetos commoda quaerebat hiberna, nullaque sedes idonea reperiri praeter Sabariam poterat, quamvis eo invalidam tempore adsiduisque malis adflictam.
