Így már stimmel,de az előbb nem ezt írtad pontosan,hanem hogy megáll a forgás:
"Ez nyilvánvalóan körbekörbe fog rohangálni a 10 (-170) hosszúsági körön mindaddig, amíg mást nem csinálunk vele."
Ez lemodellezi a történést,de nem magyarázza,mert a modell golyónkra nem hat egy gravitációs erő,aminek az iránya kifelé mutat a körpályából,a biciklikerékre viszont igen,és ezért a modell nem magyarázza azt a részét a jelenségnek hogy miért nem mozdul a gravitációs erő irányába is a biciklikerék.
Tehát arra a részre jó magyarázat a modell hogy miért kezd el körbe forogni a bicikli kerék vízszintes irányba,de hogy miért nem kókad le közben,az kimaradt a modellből,hiszen ott nincs olyan erő.
lehet, hogy nem sok segítség, de láttam, hogy derékszög elég rendesen bekavart nálad, ezért megkérdezném: hova mutat(hat) egy forgó korong esetében a szögsebesség vektor?
Van vagy 100féle elmélet arra, hogy mi is az az elektron.
Egy nem véges méretű, ugyanakkor spinnel rendelkező, kettős természetű valami. Nos, ezeknek az elméleteknek szívesen utánanéznék, nem adhatják le mindet előadáson, és hátha van egy nagyon szimpatikus.
De hát a biciklikerék forgási síkja sem csak egyszer fordul el valamilyen szöggel a gravitáció hatására, hanem folyamatosan körben forog! Pont ezt modellezi az, hogy a golyónk forgási síkja minden kör megtétele után 10 fokot elfordul, ha minden alkalommal a keringési síkjára merőlegesen ráütünk egyet az Északi sarkon. Nem?
Több fokozatban is képes vagy egyszerűsíteni a jelenséget,a szükséges szintig,és ami nagy erény,érthetően fogalmazol.Köszönöm szépen.
Azonban a földgömbös,vagy akár a szabad tengelyen mozgó tömeges példa szerintem tévesen lett leírva.A földgömbös példánál maradva a meglökött golyó,ami 10 fokos szögben lett eltérítve az nem a 10 (-170) hosszúsági körön fog tovább keringeni mintegy megmgyarázva a pörgettyű jelenséget,hanem éppenhogy ellenkezőleg minden egyes köben újabb 10 fokot fog eltérni az eredeti iránytól,hiszen te is megfogalmaztad hogy 10 fok szögeltérést jelent a két vektor összeadása.
Szóval,ha még nem untál rá erre a "feladványra" hogy miképp lehet egy laikusnak elmagyarázni ezt a jelenséget,kérlek magyarázz tovább,mert te vagy az egyetlen egyenlőre aki erre a megfelelő módon kísérletet tett.Csak a modellbe hiba csúszott,és így nem vitt engem közelebb a megértéshez.
Nem az erő fordul el 90 fokban, hanem a tengely szabad vége mozdul el az erőre merőleges irányban.
A búgócsiga azért bonyolultabb a biciklikeréknél, mert a gravitációs erő úgy hat rá, mintha a kicsit ferde tengelyét mindig a ferdülése irányában húznánk, vagyis ez az erő körben forog a búgócsiga tengelyével együtt, szemben a biciklikerekes kísérlettel, ahol ez az erő fixen fügőleges irányú (függetlenül attól, hogy a tengely nem teljesen vízszintes).
Maradjunk az egyszerűbb biciklikerekes kísérletnél, és próbáljunk rájönni, hogy a tengelye miért vízszintes síkban fog forogni a függőleges irányú erő hatására!
Egyszerűsítsük a kerekünket úgy, hogy az abroncsnak csak két, egymással szemközti kis darabját tartsuk meg, természetesen az őket tartő küllőkkel együtt. Érezzük, hogy az így egyszerűsített kerék is ugyanúgy fog viselkedni, mint az eredeti kerék.
Egyszerűsítsük most a gravitációs erőt is: csak akkor kapcsoljuk be egy-egy pillanatra, amikor a két abroncsdarabka a legfelső/legalsó helyzetben van éppen. Ez már talán egy kicsit változtat az eredeti mozgáson, de remélhetően a lényeg megmarad így is. Ez a rövid erőhatás az abroncsdarabokra a merev küllők közvetítésével ugyanúgy hat, mintha a felső és alső darabkát a kerék síkjára merőlegesen egy kicsit megütnénk. Innentől kezdve még tovább egyszerűsíthetünk. Vegyük úgy, mintha ez a két pont egy a középpontja körül bármilyen irányban szabadon forgó, súlytalan merev rúd két végén lenne. Ez másképp megfogalmazva azt jelenti, hogy a két pont egy félrúdhossz-sugarú gömb felületén mozoghat szabadon. Mivel az elrendezés szimmetrikus, elég az egyik pontot vizsgálnunk. Van tehát egy pontunk, ami egy gömb felszínén mozog szabadon, de időnként megütjük. Legyen a szemléletesség kedvéért ez a gömb a Föld. Szaladjon a pontunk a sarkokon keresztül, végig a 0 (180) hosszúsági körön szabadon körbe-körbe. Amikor éppen az Északi sarkon van, lökjük meg egy kicsit a keringési síkjára merőleges irányban, vagyis a 90. hosszúsági kör irányában, vagyis adjunk a meglévő 0 fok irányába mutató sebességvektorához egy a 90 fok irányába mutató sebességet. A két sebesség eredője 0 és 90 fok közti irányú lesz. Legyen mondjuk ez 10 fok. Ekkor van egy golyónk, ami az Északi sarkról a 10. hosszúságú kör irányában indul el szabadon. Ez nyilvánvalóan körbekörbe fog rohangálni a 10 (-170) hosszúsági körön mindaddig, amíg mást nem csinálunk vele. Az ütésünk tehát egy föggőleges tengely körül fordította el 10 fokkal a golyó keringési síkját. Valami ilyesmi történik a biciklikerékkel is.
Egyébként Simply Red kartács egész jól összefoglalta a lényegét. Rá érdemes figyelni, mert jó képessége van arra, hogy ezt megtegye elég bonyolult dolgokkal is. Belém sajna jóval kevesebb szorult ebből a tehetségből.
A kollegának akkora szaktudása van, hogy székelni is csak differenciáloperátorral képes, ne neheztelj rá. Egyre vigyázz csak: középiskolás feladatot ne kérdezz tőle, mert dühbe gurul, amikor nem tudja megoldani.
Eszemben sincs vitatkozni olyan emberekkel akiknek a témában sokkal nagyobb a tudása,láttatlanban elhiszem hogy tévedés van a légellenállásos mondatomban.
Csak arra kérlek mutass rá hogy hol hibáztam,mert hát erre is rá kell jönnöm.
Látod a fiatal elmék milyen gyorsan kapcsolnak? (1786)
Tényleg az érdekel miért nem dől el a búgócsiga,Azt még felfognám ha csak lassabban dőlne el,de úgy marad...A műhorizont meg még furább,abban ha jól emlékszem három pörgettyű van,és elég pontosan úgy marad ahogy felpörgették és jó sokáig és ez az én üres egytekervényemnek emészthetetlen.
Egyébként tekinthetnéd kihívásnak a feladatot hogy a megoldást a fizika nyelvéről lefordítani magyarra :)
Az alapkísérlet a következő. Egy biciklikerék tengelyének az egyik végét fölakasztod egy valahonnan lelógó madzag végére, a tengely másik végét pedig megfogod, hogy a kerék függőlegesen (tehát a tengelye vízszintesen) álljon. Ezután a kereket megpörgeted, majd a tengely tartott végét elengeded.
Csodák csodájára a kerék tengelye nem lekonyulni fog (ahogy tenné, ha a kerék nem pörögne), hanem közel vízszintes marad (vagyis a kerék síkja közel függőleges) , és a madzag, mint tengely körül szép lassan körbeforog. A lényeg, hogy nem arra mozdul el a tengely szabad vége, amerre az - jelen esetben függőleges (gravitációs) - erő hat rá, hanem erre merőleges irányba.
Ugyanez a jelenség zajlik le, amikor elengedett kormánnyal biciklizel: ha a bicikli balra akar dőlni, akkor a forgó kerék erre merőlegesen mozdul el (pont jó irányban), vagyis a kormányt balra fordítja el. Ugyanazt csinálja, mint amit te is csinálnál, hogy egyensúlyban maradj.
Hogy ez miért van így? Nagyon durván talán így lehet elképzelni, miről van szó: a bicikiabroncs minden kis darabkája körmozgást végez, vagyis állandóan változtatja a helyét. Amikor a kerék áll, akkor a fogott tengelyvég elengedésekor a kerék legfelső pontjára vízszintes erő hat, és ez az erő egy függőleges kör mentén kezdi mozgatni ezt a pontot, vagyis a kerék lekonyul. Ha viszont a kerék forog, akkor kis idő múlva már nem a legfelső ponton lesz, hanem oldalt. Ebben a helyzetében viszont a kapott vízszintes irányú sebesség már egy vízszintes kör mentén mozgatja, tehát nem lekonyul a kerék, hanem elfordul.
Szégyellni csak a tudatlanságot lehet legfeljebb,a kor csupán dátum kérdése :)
Nem zárható ki hogy ezekből az írásokból megtanulhatom az elvet,ami alapján rájöhetek a válaszra a kérdésemre,csak azért tartottam kicsit hendikeppesnek magam,mert ha fizikus végzettségű embereknek gond ezt hétköznapi fogalmakkal leírni,vagyis megérteni,akkor sanszos hogy én se lépem át az árnyékomat.
Pont a fizika,matek,kémia az ahol egy jó magyarázat felérhet egy heti agyalással.
Én csak középiskolába jártam,de a matek tanár már ott nem értette az anyagot,csupán ismerte a megoldás lépéseit,és az fel tudta írni a táblára...
Szóval ha valaki mégis képes lenne elmondani,kb.ilyen stílusra gondolok:
A légellenállás azért négyzetesen arányos a sebességgelmert kétszer annyi utat megtéve,kétszer annyi részecskével találkozol,és ráadásul ezek kétszeres sebességgel is érkeznek.
Ez ugyanazt mondja,mintha egy képletet írsz ide,de azok számára is érthető akik még nem tudnak erről semmit.
A képlet nem alkalmas önnmagában magyarázatra,két dologra jó:tömör összefoglalásra,annak aki már megértette,és számítások elvégzésére.
Én ezt a jelenséget még nem értem,nekem szavakra van szükségem.
És igen, egy kicsit lusta vagyok általánosságban olyan magas szintre jutni a fizikában hogy ezt is magamtól megértsem,ezért gondoltam hogy egy képzett ember itt kirázza a kisujjából a népmesei változatot.
Te meg NE szégyelld a korodat, én 46 éves vagyok, és most végzem a csillagász Msc-t, és egyáltalán nem érzem magam "elpazarolt tehetségnek", mert a tehetséget kamatoztatni sosem késő, még akkor sem, ha mindenütt a fiatal munkatársakat preferálják a munkaadók.....
Nem vettem észre hogy valami gond lenne a stílusoddal :)
Nem kellenek,csak érdekel.
Tudom eléggé kilógok ezzel a sorból,de néha csak úgy is érdekelnek dolgok.
Ez épp önnmagában is érdekel,bár ha jobban belegondolok motoros siklóernyős tanulmányokhoz köthető,de oda se a magyarázat kell,csupán a jelenség ismerete.
Én viszont nem bonyolult képletekre vagyok kíváncsi,hanem hétköznapi szavakkal megfogalmazva a magyarázatra.
