"1. Első körben bizonyítani kellene, hogy Krumhelth = Kriemhild.
2. Ha ez netalán sikerülne, akkor meg bizonyítani kellene a név 5. századi kapcsolatát, amit egy 1389-es okirattal azért eléggé nehézkes (Bernát leírta).
Van egy további probléma. Több olyan hely ismert, aminek nevében szerepel a mondabeli név, csak éppen - nagy valószínűséggel - semmi köze a képzeletbeli hölgyhöz.
Pl.: Kriemhildenstuhl (Kriemhild-széke) = egy római kori kőbánya (telerajzolva légiós jelekkel (XXII. légió, Mainzban állomásozott, i.sz. ~200), fütyikkel és hasonló értelmes grafittikkel).
Vagy Kriemhildmühle = egy 14. századi szélmalom."
Az 1. ponttal kapcsolatban próbáltál-e utánanézni a Krumhelth előfordulásának? Vagy hány találatot kapsz a Krumhelthfferdeye szóra? A Kriemhild névvariánsokra? És a végtelenségig lehetne folytatni.
Na, ez a tudományos módszer alkalmazása. Saját tervezésű szalmabábokkal viszonylag könnyű harcolni, tudományos érvekkel szemben már ***némileg*** nehezebb. A szomszéd topikban sem nagyon sikerült.
Azt nem is érdemes külön hangsúlyozni, hogy: "Mondjuk elég nehéz megérteni, hogy mi értelme van újra és újra felhozni olyan témát, ami már ***többször*** meg lett vitatva ("hun" Szadvar (Sadvar), Krimhilda "fürdője" (Krumhelthfferdeye))?"
És nem sikerült igazolni az alterlandi változat helyességét.
Kínában 1620 előtt, sokkal lassabban lassul a Föld forgása mint Európában....
Például 1178-ban +5000 sec Európában, míg Kínában +1000!
De 1187-ben -2500 sec Európában, míg Kínában továbbra is +1000 sec!
Rengeteg példát tudnék hozni, emiatt létezik legalább 30 féle teória a delta T parabola formájára, amelyek mindegyike rossz!
A történelmi delta T mindenkori értéke nem más, mint a visszaszámolás hibája! És ez a szárosz szériák esetében nagyon különböző. (Azonos éveket tekintve).
A hsziungnu és a hun nép azonossága. A "hsziungnu" (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr. előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e. 312-ben "xionanu" formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a "hsziungnúk - az ázsiai hunok -" eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezi hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg. Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes "barbár" népet nevezi, majd ugyanő ezt a hu népekre vonatkoztatja, akikben a hzsiungnúk ősei, a "protohsziungnúkat" látjuk. A Kr. előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L. De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet.
Buddha tanítása észak-Indiából indult el, középpontja a mai Biharban volt, melyet akkor Magadhának hívtak.
Buddha nyelve azonban nem páli volt, ő magadhi nyelven tanított.
Kínába a Tant innen vitték át nagytudású, szkíta-hun szerzetesek. Az első An-sih-kao pártus tanító volt, aki kb. i. sz. 148-171-ig végzett fordító munkát Lo-jangban. Őáltala vette kezdetét a közel ezer éves fordítói munka Kínában.
A másik kedvencük az, hogy vándorkereskedőktől származó, esetleg "római hatás", de ha már végképp nem tudnak mit hazudni, akkor hadd idézzem ezt a gyönyörűséget szó szerint, amit a szilágysomlyói kincsekkel kapcsolatban írt le valamelyik idióta akadémikus: "ODAKERÜLT".
És ez állítólag tudomány. Ez bizony még szellemileg visszamaradott gügyögésnek is szánalmas, nemhogy tudománynak.
A Buda eredetileg nem név, hanem méltóság. Buda város elnevezéséről pedig Galeotto, Korvin János krónikás már leírta pár évszada, hogy "egy indiai hercegről kapta a nevét". PONT.
A "hivatalos tudomány" ha találnak egy leletet, amiben gazdag, magas műveltségről és művészi színvonalról tanúskodó melléklet van, akkor az csak hun-kori, honfoglalás-kori, avar-kori. Leginkább gót, germán, szkír, gepida, bármi soha nem magyar, soha nem hun. Akkor se ha ha az egész hun birodalom egykori területéről ezrével kerülnek elő ugyanilyen formaragozású kultúrleletek. Ez őket nem érdekli. Leírják ők maguk, hogy orosz régész bizonyítja, hogy a finnugorok a 11. század után jönnek csak az Ural térségébe, addig gyakorlatilag a sarkkör közelében éltek....
De az szerintük, mármint a magyar fingugrászok szerint, nem igaz, mert finngugor nyelvelméletileg nem igazolható. A finnugor nyelvelmélet legfőbb bizonyítéka tehát önmaga.
Lehet, hogy neked ez tudomány, de nekem csak birkabégetés.
Hogy az isten nyilában van, hogy senki nem olvassa itt a meglévő forrásokat és hülységeket jelent ki? Galeotto, aki Corvin János egyik krónikása volt konkrétan leírja, hogy "Buda városa egy indiai hercegről kapta nevét". Pedig akkor még Európában senkinek halvány segédfogalma se volt Budda-ról vagy németesen Buddháról.
Tudom, hogy fáj neked, de valóban ők mondják meg. Ha neked ez nem tetszik, senki sem kényszerít arra, hogy foglalkozzál vele. Például sakkozhatsz is (bár ott is vannak szabályok, de ez érdekes módon nem zavar).
Félig a földbe mélyített, cölöpszerkezetû hun kori lakóházakat már a Dunántúlon is tártak fel (például Mohács, Keszthely–Fenékpuszta). A római erõdített települések körzetébõl jellegzetes nomád tárgyakat – tükör, üsttöredék – is ismerünk, amelyek jelenlétük bizonyítékai (Intercisa)
persze, persze. de azt kijelenteni, h Buda az a voda szóból lenne, az tudományos, amikor a mai nyugat-ukrajnában, DNy oroszországban + moldovában és romániában tucatjával van Buda település, még véletlenül se utal semmi "vodá"-ra, mind hibátlanul pontosan 'buda'.
a szablyáknál is tendenciózusan tereltél... én azt állítottam, arról a területről származnak és ott találták meg a legrégebbi szablyákat, ahol a hunok állama v utódállama állt (és epicentrikusan kimutatható az elterjedés északra és délre mint pl. szaszanidákhoz). nem tudod kimutatni hogyan került az avaroktól a szaszanidákhoz...
a japánoknál a katana kialakulását csak a 15.századra teszik
