A szenzorok nem sorba vannak kötve egy körön, és csak szakadást vizsgálunk?
Nagyfesztűrés körönként két szembefordított zener sorba? De ez forrasztás, nem programozás.
Akkutöltés szintén nem programozási feladat, persze azt is meg kell csinálni meg minden hw-t, meg dobozt, de maradjunk a programozásnál, az belefér-e 10 órába.
A nem lefagyás jogos, erről nem tudok mondani semmit. Ha van a programban olyan ág, ami 5000 óra után fut le először és megállítja az arduinot, akkor bukta, de még azt se tudom, hogy meg tudom-e állítani sketchből bárhogyan. Ha én írnám az IDE-t, akkor nem engednék ilyet, mert értelme nincs, ha mégis ilyet szeretne a programozó, akkor tegyen végtelen ciklusba delay-t.
A mikrovezérlő nem áll meg, a boardon előállhat forrasztási hiba vagy alkatrész hiba, de ez se programozás. Ez megbízhatósági kérdés, azt meg tisztáztuk, hogy nem nagyon ismert, de az egész koncepció inkább hobby projectekre van kitalálva, tehát túl nagy hibatűrést meg rettentő hosszú hibamentes üzemet nem várunk el tőle.
Van egy régi ötletem, olyan óra, aminek nincs kijelzése, hanem hanggal közli az időt. Mégpedig a templomok toronyóráihoz hasonlóan, csak nem haranggal hanem csipogással, óránként vagy akár negyedóránként. Az arduinon és az rtc modulon kívül egy csipogó kell hozzá. Most jött meg az aktív buzzer, szobában pont elég a hangereje. Ennek csak egy hangmagassága van, passzívval lehetne a hang magasságával is jelezni, pl. a negyedórákat. A cél az, hogy minél kevesebb csipogásból lehessen tudni az időt, 24 órás skálán. Először jönne a negyedóra 1-2-3 csippanással, utána kis szünet és jöhet az óra. Ha egész óra van, akkor egy kicsit hosszabb hang jelzi, hogy az órál száma következik. De este 11-kor nyilván nem lenne jó 23 csippanás, azt nem lehet megszámolni. Ami elsőre eszembe jut, az a szám számjegyei, de szerintem a 9 is sok a számoláshoz, vagy nagyon lassan kellene csipogni, de zajosabb esetben lemaradhat belőle, szóval nem jó. Meg bejönne a 0 is 10 és 20 órakor. Meg gyors csipogást szeretnék, amit nem számolni kell, hanem inkább a hosszából érezni a csippanások számát. De ez nem lehet túl hosszú, mert akkor romlik a felismerés hatékonysága. 5-ig szerintem jó, max 6. Viszont 5-tel könnyebb fejben szorozni.
Ha bevezetek két különleges jelet a 10-re meg a 20-ra, akkor a nullát elkerültem.
Szóval a feladat az lenne, hogy 1-5 csippanások két csoportjával hogy lehet az 1-9, 11-19 és 21-24 számhalmazt kicsipogni.
A 3-asnál van ismétlődés, de hajnali 3-kor úgyis le lesz némítva, szóval az nem érdekes. Ilyen alapon ejthetem a különleges 10-est és 20-ast, és a 2 és 4 is ismétlődni fog.
Csak reggel 5-kor van 5 csippanás, azonkívül max 4, ami igen gyors lehet, mert emlékezetből ki lehet olvasni.
Érdemes-e egy csoport hosszát azonosra szabni? Tehát az 1 csippanás is olyan hosszú mint a 2, 3 és 4 a szünetekkel együtt. Mondjuk 500 ms.
Gondoltam a morze jelekre, 5 jelből állnak a számok, és nem tudom milyen sebességgel tudnám egyértelműen dekódolni. Az 5 5 db ti, a 0 5 db tá, és elég hosszbeli különbségnek kell lenni a megkülönböztethetőséghez. Mondjuk 80 karakter/perc sebességnél a 10 óra ti-tá-tá-tá-tá tá-tá-tá-tá-tá, 2x500 ms-ben nem tudnám kihallani sehogy.
szenzor korokon szakadast, rovidzarart erzekelni, nagyfeszturonek lenni, akkut tolteni, akkufeszt figyelni, nem lefagyni 7000 ora folyamatos uzemben.
az elso olyan processzoros cucc megalkotasa ami honapokat megy egyfolytaban nagy elmeny. es baromi sokaig tart, mert nem tudod egy nap alatt kiprobalni hogy mi tortenik ha 3 honapja megy.
OK, térjünk. Nem mintha annyira akarnék csinálni, csak a gondolkodás kedvéért. Mit kell csinálnia egy riasztónak? Bekapcsolni, adott idő után élesíteni, ezt csinálhatja bárki, kikapcsolni, ezt már csak kóddal vagy kulccsal adott időn belül, figyelni a szenzorokat, bekapcsolni a szirénát, idő után kikapcsolni a szirénát. Ez az alap. És persze lehet cifrázni telefonhívással vagy sms küldéssel. Ez utóbbival még nem találkoztam arduinon, nem tudom mennyi programozást igényel. A többi belefér 10 órába.
Erre rímelhet az a Murphy-törvény, hogy a feladat végrehajtásához szükséges idő első kilencven százaléka az előkészítésre megy el, a második kilencven százalék maga a feladat...
Azt hittem bonyolultabb egy termék végfelhasználói árát kiszámolni. Mindeféle költségek, munkaidő, adók és elvárt profit. Na mindegy, úgyis csak házkörüli ötletek megvalósítására gondoltam használni.
Nézelődtem a neten, és 2-3 fórumot találtam magyar nyelven, összefoglaló weboldalt, ami alapról indul és sok kis példát mutat részletesebb magyarázattal, olyat nem. Nem lenne érdemes csinálni egy ilyet? Azzal nyilván mindenki nyer, ha gyarapodik az arduinoval ismerkedők száma, de nem tudom mennyire akadály az angol nyelv. Tudtok ilyen weboldalról? Vagy olyanról, ami angol, egyébként jó, és esetleg meg lehetne állapodni velük a fordításról.
Ezt érdemes elolvasni (angol), nekem tanulságos volt. Arról szól, hogy mire számítson az, aki 100 vagy 1000 példányban akar gyártani valami készterméket az ötletéből.
Az is érdekes, egyfajta ökölszabály, hogy amennyiből ki tudod hozni a dolgot (pl. 2000 Ft), azt szorozd meg néggyel, és megkapod a végfelhasználói árat (8000 Ft), amennyiért reális lehet árulni.
Nekem is van egy ötletem most (Arduino is lesz benne), amit 50-100-as nagyságrendben csinálnék, valószínűleg kézi munkával lesz összerakva, meg modulokból.
Az idő érdekes, mert ha üzleti céllal csinálja valaki, akkor számít, mert profitra megy, ha viszont hobbyból, akkor nem számolja, mert a pihenőidejéből megy, és közben szórakozik. A kettőből együtt hasznot is lehet húzni, mert ha valamit kidolgoz hobbyból, és azt használja az üzleti termékhez, akkor növelheti a profitot, mert nem mnet el munkaideje a fejlesztésre. Ezért jó, ha valakinek a munkája és a hobbyja ugyanaz. :)
Ha kitalálok valamit, és 100 óra kell hozzá, azt nem fogom megcsinálni, vagy nem úgy, nem azzal, jelen esetben nem arduinoval. Sok más (drágább) lehetőség van, amiken gyorsabb a fejlesztés, nekem pl. pc dos-szal vagy windows-zal, amire 10-20 óra alatt teljes komplett internetes alkalmazást meg lehet írni adatbáziskezeléssel, megjelenítéssel, regisztrációval stb. Persze drágább a hw, nem is olyan egyszerű, ezért talán hamarabb hibásodik, többet is fogyaszt.
Szóval ha valamit csinálnék, akkor el kell gondolkodni, hogy mit mivel, már írtam, hogy az arduino valamire jó, azokat kell vele csinálni. Nem szabad belecsúszni, hogy kéne még tárhely, akkor tegyünk rá egy sd-kártyát, vagy eepromot, kéne sebesség, tegyünk hozzá külső hw-ket, kéne még port, illesszünk hozzá expandert, aztán tényleg el lehet bogyózni vele a 100 órát. Olyan ez mint az autóknál az extra, nem azért van 200-féle hogy azokat egyszerre rátegyük az autóra, hanem választani kell párat. Ahogy írtátok is a librarykkel, ha sokat akarunk használni egyszerre, akkor leakad. Ha meg nekiállok megírni a libraryk helyett a protokollt, akkor megint elmegy a sok idő.
100 óra persze sok, de ha 10 óra alatt meg tudunk írni egy riasztóközpont programot, akkor akár még olcsóbban is kijöhetünk a gyárinál, akár pénz is takaríthatunk meg miközben szórakozunk. De lehet ez kerti locsolóvezérlés, az se túl olcsó gyáriban, vagy mágneses terápia vezérlője (Bemer), vagy mosógép vezérlése, ezek mind elég drágák és beleférnek az arduinoba. Szóval nem mindig csak viszi a pénzt a hobby. De ha valaki egy 100 órásba fog bele, az szerintem nem jó döntés, bár a hobby néha csodákra képes, van aki egy életen át gyűjtöget valami, rendezgeti, nézegeti 0 haszonnal.
Ez elvben valóban úgy van, ahogy elképzeled. Rettenet sok lehetőség, személyre szabhatóság stb.
Saját tapasztalatból tudom, hogy egy normálisan működő, megbízható (üzembiztos) projekt teljes kivitelezése (úgy, hogy a proto-szintről nem lépünk feljebb) akár belecsúszhat a száz órányi befektetett időbe, ami szabadidőből azért -- szerintem -- elég sok. És nem biztos, hogy sikerrel jársz ennyi idő alatt.
Lentebb vegig is szamoltam. Ha az a cel hogy aramot sporoljunk, akkor kell venni ledes lampat es kesz. Ha jatszani, tanulni akarunk akkor meg jatsszunk amivel jolesik :-)
Csak annyit akartam elhinteni, hogy senki ne higgye hogy ezzel penzt, vagy akar csak aramot sporol meg. Ha az lenne a cel, hogy tenyleg aramot sporoljunk, akkor egeszen maskepp kellene csinalni. Pl egy ontarto rele, amit a nyomogomb helyez aram ala. Vilagit rola a lampa, meg elindul egy idozito. Ha az idozito lejar, kiejti a relet es aramtalanitja onmagat is. Igy a nap 24 orajabol abban a 21-ben amikor nem eg a lampa nem fogyaszt aramot az aramsporolo berendezes sem.
Talán igazad van,de ha pont ugyan annyi az áramfogyasztás már megérte. Erről is szól a hobbi. Ez pont ugyan olyan ,mint a hobbi cnc,soha nem fogja megérni. De nem is ezért csináljuk. Viszont ettől valamennyire távol,inkább párhuzamosan,gondoltam már rá,hogy magamnak elkészítve hozhat profitot is. A mostani projekt például a fémipari szalagfűrész átalakítása érintő képernyősen vezéreltté. A hosszbeállítást és satu,hűtőfolyadék kezelést esetleg előtolás állítást kényelmesen meg lehetne oldani vele. Még csak az első leckéken vagyok túl,de élőben játszva látszik,hogy ezt nekem(is) találták ki.
Nem más hobbyhoz kellene hasonlítani, hanem az adott dolog arduinos hobbis megoldását egy késszel összevetni. A kész eszköznek is kell táp és valószínűleg ugyanolyan kapcsolóüzemű lesz mint egy telefontöltő. Mitől enne sokkal többet az egyik mint a másik?
Szerintem a hobbyn túl akár iparszerű vezérlésekre is jó lenne, ha eléggé megbízható. Pl. van ismerősöm aki virágot termeszt, és egyszer elmentek valahova, közben kisütött a nap, és ki kellett volna nyitni a szellőzőket, befulladt vagy 50000 szál virág. Ez az egy eset sokszorosába került egy arduinos-motoros szellőzőnyitónak, és ha már van vezérlő, még egy csomó dolgot meg lehetne vele oldani, öntözés, co2 gyártás, fűtés, vagy akár permetezés is. És gondoljunk bele, ha egy mikrovezérlőre kell írni a programot vagy egy arduinora, és mennyivel több tanulást igányel a mikrovezérlő komplett megismerése az összes fuse bittel meg minden nyavajával, és ha bármit nem tudsz, akkor nagy eséllyel nem fog működni.
A telótápra én is gondoltam, van is itthon pár maradék, de venni se drága, most néztem a vaterán usb-s töltőt, kis kocka 5 V 1 A kimenettel 450 Ft, ez már a relét is elbírja. Ebayen 214 Ft ugyanez ingyen postával. Ehhez kell még egy usb kábel is. 335-ért látok 500 mA-es kábelest. Ha valaki tud ennél olcsóbb 5 V-os tápot (de lehet több is, amennyit az arduino elbír) lehet csupasz nyák, akkor szóljon, ennyiért nem kezdek el tápot forrasztgatni.
Az igazi hobbisták persze maguk forrasztják össze az arduino boardot is, meg saját kezűleg égetik be a bootloadert, én ennyire nem vagyok hardcore hibbista, nekem jó a készre szerelt.
Annyiban mondhatjuk, hogy fix, hogy arduinoval szeretném megoldani az ötleteimet. Innentől a többi nincs kitalálva, azért kérdezgetek, aztán ha megjönnek az arduinok akkor próbálgatok és kérdezgetek tovább.
Pl. akkutöltőt nem fogok csinálni, dimmert, távirányítós konnektort stb., ezeket tényleg megveszem készen ha szükségem van rájuk.
Riasztón már elgondolkodnék, mert rengeteg féle van, de könnyen lehet, hogy nincs meg egyikben se az a flexibilitás, amit én bele tudok programozni egy arduinoba. Akármilyen beléptető hw-t kitalálhatok, ami nem létezik gyáriban, tehát a betörő sem tud fölkészülni rá, és csatlakoztatni tudom az arduinohoz, nem biztos, hogy egy gyári riasztóval is menne. Akármilyen szenzort is megcsinálhatok, vezeték nélkül küldhetek jelet 433 MHz-en, 2.4 GHz-en, 868, 915 MHz-en, de akár más frekin is, ha nem zavarja a környezetet, tehát egy jammerrel nem könnyen tudja letakarni. De vihetek jelet a 230-as hálózaton x10-szerűen. Szóval a lehetőségek száma végtelen, és elég jól kell ismerni egy kész készüléket ahhoz, hogy bármit rá tudjak csatlakoztatni.
Autóba jó régen láttam az ötletet, hogy kapunyitáskor kiszáll az ember az autóból, és nem akarja leállítani, kivenni a kulcsot, főleg télen, hogy addig is melegedjen a motor. Na ekkor ugrik be a tolvaj, és viszi el az autót. Erre akkor az volt az ötlet, hogy egy egyedi kártyát vagy kulcsot kivesz a kiszállás idejére, és ekkor a motor jár tovább, de akár a kuplung, akár a gázpedál lenyomásakor leáll, tehát nem lehet elvinni. Na ez egy jó arduinos feladat, boltban biztos drágább ha létezik, és arduinora kitalálhatok olyan kulcsot, ami nincs szériában, nekem pl. tetszik az egygombos kódbevitel, ami lehet morze vagy ritmus, és akkor nem kell magamnál tartanom semmit, amit elveszthetek vagy éppen nincs nálam. Egy arduino, egy relé, egy nyomógomb és egy led. Programozhatok bele késleltetést, hogy 5 másodperc után kapcsolja le a gyújtást, és zárja le az ajtókat, akadályozza meg az ajtók nyitását, szakítsa meg az ablaknyitó elektronika tápját, addig magamhoz tudom venni a lapátot, amivel laposra verem a tolvajt. :) De ereszthetek az utastérbe gázt, bekapcsolhatok egy 130 dB-es szirénát stb. Ilyen sokféle dolgot egyetlen gyári eszköz se szokott tudni.
Persze vannak az arduinonál komolyabb számítógépek, de a feladatok egy részére elég, és azokat kell megcsinálni vele. A fogyasztást is jelentősen lehet csökkenteni, amivel már csak az egyedi mikrovezérlős fejlesztések tudnak versenyezni, raspi, sbc-k és társai nem.
Sziasztok! Csak nemrégen csöppentem bele ebbe a témába,de nagyon érdekel. Megjött az első kis kedvencem i,végre nem csak olvasok róla. Az előző lámpás témához csak annyit fűznék,hogy simán megéri! Ez az igazi hobbi,amikor az ember olyat csinál magának ami pont oda való és senki másnak nincs!
Kicsit végiggondolva nem is biztos,hogy olyan drága mulatság egy ilyen megalkotása. Az adapter simán lehet egy régi telefon töltője,szinte mind 5 Voltos. A 328-as chipet durván 300 forintért idehozzák az ember ajtajába,a próbapanelt még olcsóbban,a többi pedig már gyerekjáték.
Látom, hogy van egy fix elképzelésed, hogy márpedig te hogy szeretnéd... Én a magam részéről azt mondom, nem fogok helyetted gondolkodni. Ha valahol elakadsz, akár szoftver, akár hardver viszonylatában, és itt felteszed a kérdésed, segíteni fogok nyilván.
Ez is jó, de mi van, ha kitalálom, hogy 5 perc után kezdjen csipogni, vagy legyen egy mikrokapcsoló lehozva a wc mellé, és egy nyomás ad újabb 5 percet? Az ilyen gyári kész megoldásokkal ezeket nem lehet megcsinálni, egy arduinoval meg igen, meg még ezer dolgot. Ha árban hasonlóak, akkor az arduino és minden más programozható kütyü sokkal nagyobb szabadságot ad.
Ezt az indulási időt majd lemérem. De ha tényleg hosszú, akkor még lehet úgy, hogy a relé bontó kontaktusán keresztül kap a lámpa 230-at, felkapcsoláskor a lámpa egyből világít, az arduino fölébred, és az idő letelte után húzza meg a relét, amitől a lámpa elalszik.
Az az "idő után lekapcsolja" kiegészítendő azzal, hogy "egy idő után bekapcsolja), tekintetbe véve, hogy bootloaderrel az Arduino (a táp esetleges késését is beleszámítva) 2-3 másodperc is lehet. Bootloader nélkül egy kis sketch instant indul, az tizedmásodpercek.
Ha nem 12 vagy 24 voltos egyenáramú rendszerről megy a wc világítása (nem ledes), akkor kell valamilyen táp. Ez mondjuk egy ezres. Ha kihagyjuk azt az el nem hanyagolható tényt, hogy egy 230 voltos váltóáramú kör aktivitását nem feltétlenül egy kínai vacakkal kell ellenőrizni, illetve kapcsolni, akkor még 3-4 ezer forint erre minimum. Plusz vezetékezés, dobozolás, nyák satöbbi). A végére vidáman kijön egy húszezres számla, és még nem beszéltünk a fejlesztés élőmunka-igényéről (vagyis hogy a te szabadidőd mennyire értékes). Egy (valódi, már nem létező, wc-ben teljesen felesleges) 100 W-os izzó egy év alatt fogyaszt 876 kWh-t, ez a legdurvább 45 forintos áramdíjjal számolva 39 420 forint. Egy energiatakarékos halogén ennek a negyede, ami 9855 forint...
A fényforrás kényelmi okból izzó, annak a fénye tetszik. A kényelemnek ára van, ezt megfizetjük. Viszont az égvehagyás az nem szándékos döntés eredménye, az ellen érdemes tenni, ha megéri.
Szerintem nem jön ki napi 2 óra, de ha heti 2, és így 10 év alatt térül meg, nekem már az is jó. Kérdés, hogy megy-e 10 évig a táp, az arduino meg a relé.
Azt nem értem miért kellene a tápnak folyamatosan menni. Szerintem elég addig, amíg az izzó világít, vagy amíg égve van hagyva, tehát amíg a kapcsoló ON állásban van. Gondolom ha bekapcsol a táp, akkor elindul a program és fölkapcsolja a villanyt, idő után lekapcsolja.
ha jatszani akarsz, akkor jatssz. en is azt teszem.
de ha szamolni, akkor szamolj rendesen.
40-es izzo ha napi 2 orat megy feleslegesen (nem mindennap hagyja ugy, de ha igen, akkor orakat megy) az 80Wh naponta, 29kWh evente, az 1170Ft pazarlas evente.
teszel helyette egy 6W-os ledet. az eves bukta 176Ft-ra zuhan. a led a lidl-ben 1300 forint. ha a kivaltott izzo erteket is szamolom, egy ev alatt megterul a led.
teszel egy arduinot. szerzel hozza egy szuper tapegyseget, igy csak 0.3W a fogyasztasa. (ennel tobbet megeszik egy mozgaserzekelo). viszont ez 24 oraban fogyaszt. 2630Wh fogyasztas evente. tobb mint a duplaja mint a feleslegesen ego 40-es izzoe volt. az arduino vagy a mozgaserzekelo arat nem is emlitem.
A sokra példa mondjuk a villany a wc-ben. Asszony gyakran égvehagyja, megy pár órát fölöslegesen. Betennék egy arduinot, hogy x perc után kapcsolja le, a következő kapcsoló le-kapcsoló föl után reseteljen. Erre még az 1000 Ft-os arduino+relé is elég sok, hány óra alatt termeli ki az árát, hát még egy 10 ezres raspi vagy 20 ezres sbc.
Azt gondoltam, hogy nem a 40 GB-os változat fog futni a raspin. :)
Lehet hogy nekem nem is jó a win10, mert ahhoz már más fejlesztőeszközök kellenek, nem a kis win31-re való pascal fordító. És pascalból is arm verzió kellene, szóval ez még a jövő zenéje. Egyre olcsóbbak lesznek az atomos sbc-k, rá egy dos vagy win98 és hawai van. De nem érzem indokoltnak, egyszerűen túl sok, és áramdíjjal kell fizetni a többletért. Az arduino sebessége, portszáma, memóriája elég, tehát most úgy néz ki, hogy a libraryk ütközése a fő gond. Abban bízok, hogy más is belefut ebbe, és születnek egymással kompatibilis libraryk.
Mikrokontrollerhez is. Röviden: 8 bites korszakból z80, 6510, utána Intel x86 család (pc-k).
Aztán már inkább pascal, esetleg basic. Aztán php, javascript.
Most már nem szeretnék visszamenni bitszintre, az arduino c++-a meg olyan php-szerű, ezért látom úgy, hogy menni fog.
Linuxszal még annyi esélyem sincs, mint az arduinoval, ha valami nem működik, a fórumok meg youtube túrása meg nem érdekel.
Ha ír valaki az rpi-re bootloadert mint az arduinon van, és hasonló módon lehet programozni oprendszer nélkül, akkor majd megnézem. Vagy dos vagy windows, amire tudok írni programot valamilyen eszközzel. Addig nem játszik nálam. Néztem pár sbc-t, ha nagyon kell, akkor 10-20 ezer között vannak VIA-k, ezekre mehet dos-win, arra meg azt írok amit akarok, de egyelőre nem kell nagyon. Ha kicsi az uno vagy nano, akkor ott a mega, a sokféle library egyszerre gond, meglátom mikor ütközök a korlátokba. De nekem nem kell kijelző, nem kell sd-kártya, és remélhetőleg más nagyobb libraryk sem.
Magasszintűt nem akarok én se, a teljesen szokásos mérés-beavatkozás portokon, megfejelve a tájékoztatással, de ez akár soros porton is mehet, bár a weboldal felületnek jobban örülnék. A magasszintű dolgok a pc-n fognak történni, amikor megkapja az adatokat. Tehát az erősebb hw az pc, annál erősebb nem kell.
Még van egy távoli tervem, hogy ha belejönnék a programozásba annyira, akkor olyan programot írni, ami valami tárolóból veszi a működéshez szükséges adatokat, és ezt a tárolót menet közben is tudjam írni pc-ről. Így már sokkal rugalmasabb lehetne a program, mert időzítéseket, feltételeket, portokat is tudnék variálni egyszerű adatáttöltéssel. Ezt egészen odáig lehetne fejleszteni, hogy az összes portot ebből az adathalmazból kapcsolgatja, és a sketch semmi más fixet nem tartalmaz, mint a kommunikációt a pc-vel, az adattábla átvételét, olvasását és aszerint kezeli a portokat. És többet nem is kellene programot írni, mindig csak az adattáblát módosítani és áttölteni.
