A kérdés jó. A hatóanyag/hektár az üzemi méretű felhasználóknak mond valamit, ott ugyanis a kijuttatáshoz használandó víz mennyisége a használt technológiától, géptől függően jelentősen különbözhet. Mivel ilyen paramétereket mint egy légi vagy nagynyomású permetezés során adottak, egy háti permetezővel nem tudsz elérni, a kettő nem függ össze szorosan. Ha leírod minek a kiskerti adagja kell, talán meg tudom mondani, de általánosságban úgy vannak kiszerelve a kiskerti folyékony készítmények, hogy 10 literhez 5-10 (néha 20) ml koncentrátum szokott kelleni. Ez alól kivételek az olyan klasszikus szerek, mint a lemosásra használt mészkénlé vagy bordói lé, de azokra meg rá van írva.
Sziasztok! Egy 200ml-es növényvédőszerre vajon miért írják rá, hogy 3-5l/ha? Illetve ami jobban érdekel ebből hogyan következik az hogy 10liter vízbe mennyit keverjek? Vaálaszaitokat előre is köszi.
Jó, jó, de ha 1 hajtás sem lesz... Más az, ha nyár végén, ősszel nem hajt ki egy lekopaszodás után. Ilyenkor még nyomni kellene neki. Meggyel volt hasonló tapasztalatom. A vastag ágak is kihajtottak, és fél méteres hajtásokat hoztak.
Nézd, nem mondom azt, hogy a törzs elágazásánál vágd vissza (ahogy az út menti akácokat szokták) de az elszáradt levelekkel boritott hajtást mindenképp vágd le, legalább 1 arasszal beljebb.
Különben nem lennék 100%-ig biztos a moniliában, mert amíg meggyen a tavaszi virágfertőző monilia mindennapos, cseresznyén a késői, a gyümölcsöket érintő monilia a gyakoribb. Viszont ki se zárható.
Szóba jöhet még ilyen "leforrázott" kinézetű fáknál a baktériumos fertőzés is, amit tök hasonlóan szokás kezelni - a réz írtja a bacikat is. Sajnos vírus is lehet - viszont az nem idős fákon gyakori - akkor viszont semmi nem segít, a növényi vírusoknak még nem ismert felhasználható ellenszere.
Bármennyire kellemetlen, egy hónap múlva (jövő tavasz előtt) egészen biztos, hogy nem lesz tele új hajtásokkal, legfeljebb 1-2 db 5 cm-es két leveles izével. De arra, hogy egy fáról kimondhasd, hogy nem jön helyre, mindig érdemes megvárni a következő tavaszt.
Hát, ha tényleg nincs egy levél sem, akkor én nem mernék nagyobb összegben fogadni arra a vödör cseresznyére...
Ilyen fertőzésnél már nincs hova visszavágni, mert a törzs közelében is volt fertőzés, én inkább megvárnám, hogy hol hajt ki, és utána vágnám vissza fölötte.
Ha egy hónap múlva sincs tele új hajtásokkal, akkor 2 dolgot tehetsz:
Tényleg fürj ? régen leveleztem orosz pajtásokkal..:)
Kérdés1: A monília fertőzés ilyenkor is halad az ágakban tovább (=nincs levél)? Kérdés2 : milyen ágvastagságnál csonkoljak? Ujjnyi? Karnyi? Combnyi ? Deréknyi? (no nem az enyém...)
A locsolásról itt Szeged környékén nem szeretnék hallani... a múltkor vadkacsa szállt le a mellettem levő "tóra"
Nem rég kezdtem el növényekkel foglalkozni, és sajnos már most meg kell tapasztalnom az undok kártevők elpusztíthatatlanságát! A legrosszabb hogy nem is ismerem őket... Ezért is szeretném a segítségeteket kérni:
Fotót nem tudok küldeni a rovaromról, mert nagyon pici és szerencsére még nem szaporodott el, mert időben észrevettem, így még látható károkat sem okozott. Megpróbálok pontos leírást adni róla:
Nagyon pici, kb. egy-másfél mm-es, fekete színű, hosszúkás, pálcikaszerű rovarról van szó. A levél fonákján szoktak mászkálni, de van nekik szárnyuk is....sajna... Jellegzetességük, hogy a hátukon keresztben két vagy három fehér csík látható a fekete alapon.
Nagyon megköszönném, ha valaki be tudná azonosítani, és valami ellenszert is tudna javasolni, mert a kancsókámról már az orchideámra is átrepültek...:(
Tudod, az a baj, hogy a monilia laxa (virágfertőző monília) ugye a virágon át fertőz (innen a neve) és az ág belsejében terjed tovább. Ahol a nem felszívódó szerek nyilván nem férnek hozzá, a felszívódók meg nem tudnak hol felszívódni, hisz a levelek leszáradnak. A fertőzés mindig 10-20 cm-rel előrébb tart az ágban, mint ahol már látod a levelek száradását. Ennek okán az egyetlen lehetséges teendő az épben (30-40 cm-rel a száraz résztől beljebb) való levágás, és a seb zárása fertőtlenítő hatású fasebkezelővel.
Ha így néz ka a fád ahogy mondtad, akkor se tudsz mást csinálni, mint hogy minél erőteljesebben visszametszed, a fát megpermetezed moniliára ható permetszerrel, mittudomén rézzel, vagy Rubigannal, vagy Dithane M45-tel, esetleg Orthociddal.
Idén még mehet a Fundazol is (jövőre már nem, hála EU), azt meg lehet próbálni belocsolni is, a permettel azonos töménységben.
Ezen túl a nyáron többször locsold meg bőven, az egész koronájának megfelelő területen.
Oszt jövőre vagy kihajt rendesen, vagy nem, akkor látod meg a munkád eredményét. Mindkettőre láttam már példát.
Urak ! A monília csúnyán elbánt egy régi, hatalmas (10m+) cseresznyefámmal. Jelenleg egy szál levél sincs rajta, csak a barna virágmaradványok. Kérdés: Meg lehet -e menteni vegyi vagy fizikai úton, mi a teendőm. Várom válaszotokat mint fecske a nyarat....
Spray formájút nem tudok, mert a Pirimor spray-t kivonták a forgalomból. De kis zacskóban kapható mint feloldandó permetszer, és elvben jó ellene. Ugyancsak jó a rövid hatású és relatív barátságos szervesfoszfát az Actellic. Ami mellesleg kullancstalanítja is a kerted, lévén a hivatalosan használt kullancsirtó:)
Azután szóba jöhet az összes szabad forgalmú piretroid és szervesfoszfát, a Decistől a Zoloneig.
Szia! Koszi a segitseget! Most volt permetezve pajzstetu ellen, akkor elvileg ezeknek is el kellett pusztulniuk? Ha megdoglenek, lehullanak a levelrol? Tudnal esetleg konkret szert ajanlani, amivel kecskeragot lehet permetezni (es lehetoseg szerint spray formaju kiszerelesben legyen :)?
Jaaa... zöld LEVÉLtetű! Bocsi, én azt hittem, valami másik rovarfaj. Ezt nagyon jól ismerem, mondhatnám, napi kapcsolatban vagyunk. Biztos, hogy nem ez, kinézetre is más, meg sokkal nagyobb, fél centisek is vannak köztük.
Most jut eszembe, mintha valami kabócaféle lenne, vagy esetleg a lárvája, nem tudom, de valamikor régen már láttam ilyesmit filmen.
a Topas 2 éve egyáltalán nem lassította a lisztharmat terjedését.
Sajnos ezt is hallottam már pár embertől. Arra gondolok, hogy hirtelen túl felkapott szer lett, és boldog-boldogtalan azt kezdte használni. Ilyenkor szinte törvényszerű a rezisztens törzsek felszaporodása. Ezt valószinüleg megoldja a kénnel való kombináció (kénre nincs rezisztencia, úgy tűnik), vagy rotációban kell használni Rubigannal vagy az alább fotózott Karathane-val. Egyébként ismerek olyan szőlősgazdát is, aki évek óta lisztharmatra a Rubigan+Thiovitet használja, állítólag jó eredménnyel.
Nalam vannak zoldek, elsosorban az alma es a szilvafakat kedvelik. Az elso generacio a rozsakrol telepedik at a gyumolcsfakra. Ha holnap kijutok a kertbe, forozok neked parat.
Én ismerek egy pár tetűt, de zöld tetűt nem. :) A google sem ismeri, meg akartam nézni képen.
Az én képemen az állat nem látszik, mert a nyálban tartózkodik.
Fogsz egy barackágat, rácsulázol egy jó habosat, na pont ilyen van az én barackjaimon, mindegyiken több is. Maga az állat úgy néz ki, mint egy bolha, csak zöld és nagy.
Ld 2198 - saját tapasztalatom szerint a Score-t (meg lisztharmat esetén a Topas-t) mindig ajánlatos az adott kártevő ellen ható nem felszívódó helyileg ható szerrel keverni, és figyelembe venni, hogy a hűvös idő rontja a hatásukat. Ez tafrina esetén lehet az Orthocid például, lisztharmat esetén meg a Thiovit (kén). Persze lehet más kombináló szert is választani.
A képen nem látok semmit. Csak tipp: nem zöld tetű? Ha az, akkor elsősorban Actara. Ezen túl szerves foszfátok vagy piretroidok, de rezisztencia itt is elképzelhető.
Ez kérlek, szerintem Trialeurodes vaporariorum, más néven liszteske.
Elvben bármilyen, az adott növényfajtán engedélyezett rovarirtó hat ellene, de gyakori a rezisztencia. Ezért erősen ajánlatos a szereket váltogatni, sőt néha több féle szer keverése is szükséges lehet. 2-3 permetezés szükséges, 4-5 napos időközökkel.
Ezt tehettem volna a "Milyen növény" topikba is, mert leginkább fára kötözött fejes salátára hasonlít, főleg élőben.
Elrettentő példának szánom, hogy mit tud művelni a tafrina. Amúgy valami szeptemberben érő Babygold, aminek nem ért semmit a háromszori Score, a mögötte lévő másik fa ellenben majdnem teljesen egészséges.
A meleg viszont megtette, amit a permet nem tudott, már vannak rendes levelek.
A kis földszintes őszibarack-oltványaimon van valami nyálas állat. Olyan, mintha valaki összeköpködte volna a hajtást. A nyálban vannak ezek a bolhaformájú, zöld rovarok, a legnagyobb fél centis. Rágásnyom nincs, de gondolom, nem mennyei mannával táplálkoznak, hanem a hajtás nedvét szívogatják, tehát kárt okoznak.
Fűzfán és szulákon már láttam ilyent, de nem fordítottam rá figyelmet.
Mi a nevük? És mivel lehet elvenni az étvágyukat, ha elszaporodnak?
Ez lehet. De "karatán"-t mondott mindig, az biztos. Hozzá is tette, hogy ugyanúgy hívják, mint a gombaölőt. Azért is jegyeztem meg, mert furcsállottam, hogy két egészen különböző szernek ugyanaz legyen a neve.
