Egy kis segítséget kérnék. Adott egy RX-3302D4 vevőmodul (http://profitech.hu/pt_list_data.php?gid=9&tid=58), amit egy nano-val szeretnék összekötni. Simán össze lehet "drótozni" a vevőmodul kimeneteit a nano bemeneteivel, vagy kell valami illesztés?
> jo, akkor mondok egyet. belocsoljak sos vizzek a szirenat. ez rovidrezarja a szirenat taplalo bejovo 12V-ot, leesik a tap, es az arduino mar ujra is bootolta magat. hova bootolsz? elesitett vagy elesitetlen allapotba?
Második processzor + EEPROM + hardveres watchdog IC. (Például motorvezérlőben láttam ilyen megoldást. Az elektromos jármű processzora úgy tud resetelni, hogy közben a vezető észre sem veszi a működésben.)
Lehetséges megoldások:
1. State mentése, reset esetén legutóbbi state betöltése.
2. Reset = behatolás, ami riasztást eredményez.
3. Reset esetén a watchdog IC a tartalék processzornak adja a vezérlést.
stb.
Ez részben tervezési kérdés, részben telepítéskor eldönthető paraméter.
> nem értek egyet. a jó termék nem hw és sw. A jó termék az jó termék. A hw és sw az csak a megvalósítás.
Így van.
> Ahoz hogy a termék jó legyen, először ki kell találni. Kitalálni, az a nem semmi.
Bizony, az a legfontosabb, hogy egy igényt a lehető legjobban elégíts ki.
De!
A kitalálás után általában nagyon gyorsan lehet működőképes prototípust készíteni.
Ekkor nem szabad abba a hibába esni, hogy már készen is vagy. A munka java része ezután jön.
Egy piacra dobható termék elkészítésének ideje többszöröse a prototípusénak.
> Te is azt kérdezgeted hogy mit kell tudjon egy jó riasztó. Ha lenne egy ilyen doksi, amiben le van írva hogy mi mindent kell tudjon egy jó riasztó, akkor baromi egyszerű lenne jó riasztót csinálni.
> Viszont ezt a doksit nem programozók és nem is forrasztópákakezűek írják.
Hanem csapatok, amiben vannak általános tudású riasztósok, programozók, hardvermérnökök, UI tervezők, tesztelők, ex-betörők, stb.
> keress egy riasztó használati vagy installációs doksit, és megtudod kb a negyedét annak hogy mi mindent kell tudjon egy riasztó.
Ez egy jó tipp.
> a jo termék az, amiben mar baromi sok ilyen problema meg van oldva, ezert a hasznaloja nagyon ritkan fut bele egy ujabba.
jo, akkor mondok egyet. belocsoljak sos vizzek a szirenat. ez rovidrezarja a szirenat taplalo bejovo 12V-ot, leesik a tap, es az arduino mar ujra is bootolta magat. hova bootolsz? elesitett vagy elesitetlen allapotba?
nem értek egyet. a jó termék nem hw és sw. A jó termék az jó termék. A hw és sw az csak a megvalósítás. Ahoz hogy a termék jó legyen, először ki kell találni. Kitalálni, az a nem semmi. Te is azt kérdezgeted hogy mit kell tudjon egy jó riasztó. Ha lenne egy ilyen doksi, amiben le van írva hogy mi mindent kell tudjon egy jó riasztó, akkor baromi egyszerű lenne jó riasztót csinálni. Viszont ezt a doksit nem programozók és nem is forrasztópákakezűek írják.
keress egy riasztó használati vagy installációs doksit, és megtudod kb a negyedét annak hogy mi mindent kell tudjon egy riasztó.
ha belefutsz egy problémába, akkor megoldod. mindenki így csinalja. a jo termék az, amiben mar baromi sok ilyen problema meg van oldva, ezert a hasznaloja nagyon ritkan fut bele egy ujabba.
egy riasztonal a problemak jelentos resze ket kategoriaba esik bele. vagy hamis riasztast okoz, amire mindenki megszokja hogy a hulye szomszednak allandoan szirenazik a haza, vagy azt okozza hogy nem riaszt amikor kellene. utobbi fel sem tunik, mert nem szoktad tesztelgetni.
A riasztónál az a cél, hogy megszólaljon a sziréna ha behatolás történik. A telefonos értesítés egy másik szál. Meg a ködgyertya, nagyerejű ultrahang vagy egyéb a betörőt akadályozó ötletek is.
A sziréna támadható, burkolható ha tudják hol van, de ez nyilván kifigyelhető. Lehet a szirénát is figyelni, közelítéskor megszólaltatni, saját akkuról járatni és masszív mechanikai védelemmel ellátni, amit idő leflexelni róla. Ez elegendő a környezet figyelmeztetésére, hogy azután mi történik, az már nem programozási vagy hw forrasztási kérdés.
Ha valaki fejleszt arduinoval egy riasztót, azt senki nem fújja fejből, egyedi és ismeretlen lesz a betörő számára még ha a világon a legprofibb akkor is.
Egy ilyen riasztónál persze az is kérdés, hogy mi a cél?
Cél-e a profi betörőket is elhárítani, akik fejből fújják az összes riasztórendszert és kiiktatási módszert? Akik már hetekkel előtte kinézték a házat?
Vagy csak az a cél, hogy az alkalmi tolvajt elriassza már a gondolat is, hogy itt van egy aktív riasztó, ami valószínűleg megszólal?
Van olyan riasztó, ami "csak" szirénázik, általában ha hoznak egy vizes vödröt (vagy pur habot) és egy szép nagy kalapácsot, akkor másodpercek alatt el tudják némítani a szirénát. A szomszédok meg úgyis "letojják" a lármát, örülnek is, hogy ilyen gyorsan elhallgatott.
Na persze ha be van kötve valahová, az más. Viszont bekötött riasztóból csak ismert márkát fog támogatni a biztonsági szolgálat.
Jól tudod, valóban sokkal bonyolultabb egy termék végfelhasználói árát kiszámolni... feltéve, ha nagy játékos vagy a piacon.
Ha kisszériásan gyártod, akkor a nagy hiba nem az, hogy nem jól számolsz, hanem az, hogy alulbecsülöd. Pl. 2000 Ft-ért meg tudsz csinálni valamit, gondolsz egy nagyot, hogy eladod 2500 Ft-ért és "gazdag leszel". Na, itt üt be a realitás :-) Ezért a 4-es szorzó egyfajta ökölszabály, amit javasolnak.
Nyilván más a helyzet, ha valamit 100 ezer vagy 1 millió példányban akarsz legyártatni...
fogsz tudni jo riasztot programozni, csak megsem lesz egy jo riasztod. nem muszaj arra gondolni hogy a rosszember zarja rovidre a cuccot. siman eleg ha mondjuk beazik, es soha tobbet nem lesz riasztas azon a bemeneten csak neked soha fel sem tunik.
Pont a napokban szívtam egy régi PIC-es cuccossal. Nagyságrendileg 4 havonta resetelte magát. Amolyan megfoghatatlan kategória. Két napom ment rá mire rájöttem, hogy mi is csordul túl, és mitől bukik ki a watchdog timer, ami aztán reseteli az egészet.
Baromi alattomosoak tudnak lenni az ilyen jellegű hibák (túlcsordulások, memóriaszivárgások és társaik). És sokszor megfoghatatlan, nagyon nehéz megtalálni őket. Mert azt látod, hogy fél évig megy rendesen, majd egyszercsak ránézel, és újraindult az egész. Resetelésnél egy rakás regiszter, számlálók, stb értékek törlődtek, így nem tudsz visszakövetkeztetni mi volt a resetelés előtti állapot. Most is úgy tudtam rájönni, hogy időbélyeggel eepromba mentettem az értékeket, de így is komoly bányászatot igényelt az ügy.
Igazi szívás kategória. El se tudom/merem képzelni ezt egy mai komoly procinál, hogyan vezényelik le mélyebb szinteken. mert ott akkroa baki lehetőség van, ami beláthatatlan. Tudom, erre van egy rakás tesztmérnök jó nagy fizetéssel.
// function that executes whenever data is requested by master // this function is registered as an event, see setup() void requestEvent() { Wire.println("DATA, TIME, "); // respond with message of 6 bytes // as expected by master }
Összeállítottam a Pro Minire alapozott, Max6675 hőmérős, 2 relés termosztátot ami I2C kimenetén csatlakozik a meglevő I2C buszra.
Azt olvassa com1 porton a pc, a program vb6-ban lett megírva.
Az Arduino analóg 4. lába az SDA, 5. lába az SCL, címzése &H50, library wire.h, a kód:
/* Single_Temp.pde - Example using the MAX6675 Library. Created by Ryan McLaughlin <ryanjmclaughlin@gmail.com>
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License. http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/ */ #define HIDEGEBB 6 // relay1 #define MELEGEBB 7 // relay2 #define MOTORFUTASIDO 1000 #define CIKLUSIDOMP 30 #include <MAX6675.h> #include <Wire.h> int x = 0; int row = 0; int LED1 = 13; // Status LED Pin int CS = 4; // CS pin on MAX6675 int SO = 3; // SO pin of MAX6675 int SCLK = 5; // SCLK pin of MAX6675 int units = 1; // Units to readout temp (0 = raw, 1 = ˚C, 2 = ˚F) float temperature = 0.0; // Temperature output variable float hofok10 = 0.0;
// Initialize the MAX6675 Library for our chip MAX6675 temp(CS,SO,SCLK,units);
// Setup Serial output and LED Pin // MAX6675 Library already sets pin modes for MAX6675 chip! void setup() { Wire.begin(4); // join i2c bus with address #4 Wire.onReceive(receiveEvent); // register event Serial.begin(9600); Serial.println("CLEARDATA"); Serial.println("LABEL, TIME, temperature"); pinMode(LED1, OUTPUT); pinMode(HIDEGEBB, OUTPUT); pinMode(MELEGEBB, OUTPUT); }
void loop() { // Read the temp from the MAX6675 temperature = temp.read_temp();
if(temperature < 0) { // If there is an error with the TC, temperature will be < 0 Serial.print("Thermocouple Error on CS"); Serial.println( temperature ); digitalWrite(LED1, HIGH); } else { //Serial.print("Current Temperature: "); Serial.println(temperature ); digitalWrite(LED1, LOW); Serial.print("DATA, TIME,"); row++; x++; } // Wait one second before reading again delay(1000);
Rendben. Engem ebben a témában a programozási igény érdekel. Mi olyat tud a gyári riasztó, amihez sok órányi programozás kell az arduinon?
A szenzor kiiktatásról riasztós tapasztalat nélkül: hogyan? Pl. egy falon van egy 180 fokban látó passzív infra, nem lehet megközelíteni anélkül, hogy megszakítsa a kört. Hogyan lehet ezt könnyen kiiktatni? Az alap, hogy a riasztóközponthoz nem lehet hozzáférni, hogy ott egy dróttal helyettesítse a kört, ami így soha nem fog megszakadni.
Vagy ajtónyitást érzékelő mikrokapcsoló. Hogyan fér hozzá bármihez is az ajtó nyitása nélkül, amikor viszont a kapcsoló szakítja a kört? Belülről igen, de ha bejut, akkor a passzív infra fog jelezni.
Az egyéb villámvédelem, nagyfesz, érintés, zavarvédelem, életvédelem stb. téma az egy másik kérdés.
>A szenzorok nem sorba vannak kötve egy körön, és csak szakadást vizsgálunk?
csak erre az egyre: ha igy lenne akkor baromi egyszeru lenne a szenzort kiiktatni. egy kulon fejezet a szabotazsvedelem.
egy riasztot vagy barmi mas termeket megtervezni pont azzal kezdodik, hogy ossze kell szedni hogy mit kell tudjon. es ez a melonak egy igen komoly resze, raadasul nem is csak szakertelmet, hanem tapasztalatot igenyel. riasztot tervezni nem programozo tapasztalat, nem villamosmernok (forrasztas) tapasztalat, hanem riasztos tapasztalat szukseges.
A szenzorok nem sorba vannak kötve egy körön, és csak szakadást vizsgálunk?
Nagyfesztűrés körönként két szembefordított zener sorba? De ez forrasztás, nem programozás.
Akkutöltés szintén nem programozási feladat, persze azt is meg kell csinálni meg minden hw-t, meg dobozt, de maradjunk a programozásnál, az belefér-e 10 órába.
A nem lefagyás jogos, erről nem tudok mondani semmit. Ha van a programban olyan ág, ami 5000 óra után fut le először és megállítja az arduinot, akkor bukta, de még azt se tudom, hogy meg tudom-e állítani sketchből bárhogyan. Ha én írnám az IDE-t, akkor nem engednék ilyet, mert értelme nincs, ha mégis ilyet szeretne a programozó, akkor tegyen végtelen ciklusba delay-t.
A mikrovezérlő nem áll meg, a boardon előállhat forrasztási hiba vagy alkatrész hiba, de ez se programozás. Ez megbízhatósági kérdés, azt meg tisztáztuk, hogy nem nagyon ismert, de az egész koncepció inkább hobby projectekre van kitalálva, tehát túl nagy hibatűrést meg rettentő hosszú hibamentes üzemet nem várunk el tőle.
Van egy régi ötletem, olyan óra, aminek nincs kijelzése, hanem hanggal közli az időt. Mégpedig a templomok toronyóráihoz hasonlóan, csak nem haranggal hanem csipogással, óránként vagy akár negyedóránként. Az arduinon és az rtc modulon kívül egy csipogó kell hozzá. Most jött meg az aktív buzzer, szobában pont elég a hangereje. Ennek csak egy hangmagassága van, passzívval lehetne a hang magasságával is jelezni, pl. a negyedórákat. A cél az, hogy minél kevesebb csipogásból lehessen tudni az időt, 24 órás skálán. Először jönne a negyedóra 1-2-3 csippanással, utána kis szünet és jöhet az óra. Ha egész óra van, akkor egy kicsit hosszabb hang jelzi, hogy az órál száma következik. De este 11-kor nyilván nem lenne jó 23 csippanás, azt nem lehet megszámolni. Ami elsőre eszembe jut, az a szám számjegyei, de szerintem a 9 is sok a számoláshoz, vagy nagyon lassan kellene csipogni, de zajosabb esetben lemaradhat belőle, szóval nem jó. Meg bejönne a 0 is 10 és 20 órakor. Meg gyors csipogást szeretnék, amit nem számolni kell, hanem inkább a hosszából érezni a csippanások számát. De ez nem lehet túl hosszú, mert akkor romlik a felismerés hatékonysága. 5-ig szerintem jó, max 6. Viszont 5-tel könnyebb fejben szorozni.
Ha bevezetek két különleges jelet a 10-re meg a 20-ra, akkor a nullát elkerültem.
Szóval a feladat az lenne, hogy 1-5 csippanások két csoportjával hogy lehet az 1-9, 11-19 és 21-24 számhalmazt kicsipogni.
A 3-asnál van ismétlődés, de hajnali 3-kor úgyis le lesz némítva, szóval az nem érdekes. Ilyen alapon ejthetem a különleges 10-est és 20-ast, és a 2 és 4 is ismétlődni fog.
Csak reggel 5-kor van 5 csippanás, azonkívül max 4, ami igen gyors lehet, mert emlékezetből ki lehet olvasni.
Érdemes-e egy csoport hosszát azonosra szabni? Tehát az 1 csippanás is olyan hosszú mint a 2, 3 és 4 a szünetekkel együtt. Mondjuk 500 ms.
Gondoltam a morze jelekre, 5 jelből állnak a számok, és nem tudom milyen sebességgel tudnám egyértelműen dekódolni. Az 5 5 db ti, a 0 5 db tá, és elég hosszbeli különbségnek kell lenni a megkülönböztethetőséghez. Mondjuk 80 karakter/perc sebességnél a 10 óra ti-tá-tá-tá-tá tá-tá-tá-tá-tá, 2x500 ms-ben nem tudnám kihallani sehogy.
szenzor korokon szakadast, rovidzarart erzekelni, nagyfeszturonek lenni, akkut tolteni, akkufeszt figyelni, nem lefagyni 7000 ora folyamatos uzemben.
az elso olyan processzoros cucc megalkotasa ami honapokat megy egyfolytaban nagy elmeny. es baromi sokaig tart, mert nem tudod egy nap alatt kiprobalni hogy mi tortenik ha 3 honapja megy.
OK, térjünk. Nem mintha annyira akarnék csinálni, csak a gondolkodás kedvéért. Mit kell csinálnia egy riasztónak? Bekapcsolni, adott idő után élesíteni, ezt csinálhatja bárki, kikapcsolni, ezt már csak kóddal vagy kulccsal adott időn belül, figyelni a szenzorokat, bekapcsolni a szirénát, idő után kikapcsolni a szirénát. Ez az alap. És persze lehet cifrázni telefonhívással vagy sms küldéssel. Ez utóbbival még nem találkoztam arduinon, nem tudom mennyi programozást igényel. A többi belefér 10 órába.
Erre rímelhet az a Murphy-törvény, hogy a feladat végrehajtásához szükséges idő első kilencven százaléka az előkészítésre megy el, a második kilencven százalék maga a feladat...
Azt hittem bonyolultabb egy termék végfelhasználói árát kiszámolni. Mindeféle költségek, munkaidő, adók és elvárt profit. Na mindegy, úgyis csak házkörüli ötletek megvalósítására gondoltam használni.
Nézelődtem a neten, és 2-3 fórumot találtam magyar nyelven, összefoglaló weboldalt, ami alapról indul és sok kis példát mutat részletesebb magyarázattal, olyat nem. Nem lenne érdemes csinálni egy ilyet? Azzal nyilván mindenki nyer, ha gyarapodik az arduinoval ismerkedők száma, de nem tudom mennyire akadály az angol nyelv. Tudtok ilyen weboldalról? Vagy olyanról, ami angol, egyébként jó, és esetleg meg lehetne állapodni velük a fordításról.
Ezt érdemes elolvasni (angol), nekem tanulságos volt. Arról szól, hogy mire számítson az, aki 100 vagy 1000 példányban akar gyártani valami készterméket az ötletéből.
Az is érdekes, egyfajta ökölszabály, hogy amennyiből ki tudod hozni a dolgot (pl. 2000 Ft), azt szorozd meg néggyel, és megkapod a végfelhasználói árat (8000 Ft), amennyiért reális lehet árulni.
Nekem is van egy ötletem most (Arduino is lesz benne), amit 50-100-as nagyságrendben csinálnék, valószínűleg kézi munkával lesz összerakva, meg modulokból.
Az idő érdekes, mert ha üzleti céllal csinálja valaki, akkor számít, mert profitra megy, ha viszont hobbyból, akkor nem számolja, mert a pihenőidejéből megy, és közben szórakozik. A kettőből együtt hasznot is lehet húzni, mert ha valamit kidolgoz hobbyból, és azt használja az üzleti termékhez, akkor növelheti a profitot, mert nem mnet el munkaideje a fejlesztésre. Ezért jó, ha valakinek a munkája és a hobbyja ugyanaz. :)
Ha kitalálok valamit, és 100 óra kell hozzá, azt nem fogom megcsinálni, vagy nem úgy, nem azzal, jelen esetben nem arduinoval. Sok más (drágább) lehetőség van, amiken gyorsabb a fejlesztés, nekem pl. pc dos-szal vagy windows-zal, amire 10-20 óra alatt teljes komplett internetes alkalmazást meg lehet írni adatbáziskezeléssel, megjelenítéssel, regisztrációval stb. Persze drágább a hw, nem is olyan egyszerű, ezért talán hamarabb hibásodik, többet is fogyaszt.
Szóval ha valamit csinálnék, akkor el kell gondolkodni, hogy mit mivel, már írtam, hogy az arduino valamire jó, azokat kell vele csinálni. Nem szabad belecsúszni, hogy kéne még tárhely, akkor tegyünk rá egy sd-kártyát, vagy eepromot, kéne sebesség, tegyünk hozzá külső hw-ket, kéne még port, illesszünk hozzá expandert, aztán tényleg el lehet bogyózni vele a 100 órát. Olyan ez mint az autóknál az extra, nem azért van 200-féle hogy azokat egyszerre rátegyük az autóra, hanem választani kell párat. Ahogy írtátok is a librarykkel, ha sokat akarunk használni egyszerre, akkor leakad. Ha meg nekiállok megírni a libraryk helyett a protokollt, akkor megint elmegy a sok idő.
100 óra persze sok, de ha 10 óra alatt meg tudunk írni egy riasztóközpont programot, akkor akár még olcsóbban is kijöhetünk a gyárinál, akár pénz is takaríthatunk meg miközben szórakozunk. De lehet ez kerti locsolóvezérlés, az se túl olcsó gyáriban, vagy mágneses terápia vezérlője (Bemer), vagy mosógép vezérlése, ezek mind elég drágák és beleférnek az arduinoba. Szóval nem mindig csak viszi a pénzt a hobby. De ha valaki egy 100 órásba fog bele, az szerintem nem jó döntés, bár a hobby néha csodákra képes, van aki egy életen át gyűjtöget valami, rendezgeti, nézegeti 0 haszonnal.
Ez elvben valóban úgy van, ahogy elképzeled. Rettenet sok lehetőség, személyre szabhatóság stb.
Saját tapasztalatból tudom, hogy egy normálisan működő, megbízható (üzembiztos) projekt teljes kivitelezése (úgy, hogy a proto-szintről nem lépünk feljebb) akár belecsúszhat a száz órányi befektetett időbe, ami szabadidőből azért -- szerintem -- elég sok. És nem biztos, hogy sikerrel jársz ennyi idő alatt.
