Keresés

 Ne hozz nekem ilyen dilettáns magyarázkodásokat. Ilyesmikkel a szektádban villogj!

"...a gyorsuló test visszahatása önmagára."

A gyorsuló test nem önmagára hat vissza, hanem a környező testekre. 

Mach szerint a tehetetlen tömeg nem más, mint a környező testek visszahatása a gravitációs mezőn keresztül. 

Ezért azonos a gravitáló tömeg a tehetetlen tömeggel. 

Szerintem Mach-nak igaza volt. 

'melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
 vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" ?!'

"Mindkettővel ugyanaz jön ki, nagyon kis eltéréssel,
 ami csak ritkán éri el a mérések pontosságát,
 pl. a Merkur perihélium vándorlásánál,"

;-)

"Az inerciarendszerek egyenértékűek."

Az áltrel szerint minden rendszer egyenértékű. 

 „Ilyen apróságok, például

- nem tudjuk, hogy a tömeg mekkora része koncentrálódik a testben, és mennyi a retardált mezőben;

- a gyorsuló test visszahatása önmagára.”

Gyula bácsit is ez aggasztotta, amikor az elektromágneses zavarásról panaszkodott.

„Egy elektromosan semleges objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékből áll, a súlyos tömege

m^g(objektum) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(objektum) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e > 0.

Nyilvánvalóan különbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtől, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeget ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.”

Az nem lehet, hogy „a gyorsuló test visszahatása önmagára”, a retardált mezőben lévő tömeghányad, az elektromosságnak megfelelő értékének feletti része a zavarás? Ezt kellene ezredrész alá csökkenteni? (valahogy, valahol, valamikor);-)

Inerciarendszerek nem léteznek. 

Így pontos. 

"Galilei óta tudjuk, hogy a sebesség relatív."

Ebben Galilei tévedett. 

Nála még a világ középpontja volt az abszolút mozgás viszonyítási alapja. 

Mivel kiderült, hogy a világnak nincs közepe, azt hitte, hogy akkor abszolút viszonyítási alap sem létezhet. De ebben tévedett. 

Az igaz, hogy világnak közepe nincsen, de az abszolút mozgásnak mégis létezik viszonyítási alapja. 

Ezt a kérdést már Jánossy is megoldotta. De fizikus közösség úgy fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. 

A félelem jogos, mert ha kiderül, akkor ez a relativitáselmélet és a relatív sebesség végét jelenti. 

Néhány évvel ezelőtt felfedeztek egy jövevényt, amely nagyon eltért a számított pályától.

(Talán kikeresem.)

A lényeg, hogy olyan erősen párologni kezdett a Nap közelében, amely szinte rakétaként tolta.

Az inerciarendszerek egyenértékűek.

Van két űrhajó a nagy büdös semmi közepén Alice-al és Bobbal. Mindketten azt látják, hogy a másik űrhajója gyorsuló mozgással távolodik tőle

Nem akarok értekezni a semmi tömegvonzásáról :o)

A zűrállomás a Föld körül kering. A keringettét!

És iszugyi egy toronyban ejtette le a mintáit.

Amennyiben az adott vizsgált dolog "súlytalan", akkor a gyorsuló mozgása csak látszólagos, amit a sz@rul választott vonatkoztatási rendszer okoz.

Galilei óta tudjuk, hogy a sebesség relatív.

Newton ótta tudjuk,  hogy a gyorsulás abszloút.

Na de objektív is?

Vegyünk két ejtőernyőst.

Az egyik az egyenlítőnél ugrik ki, a másik pedig az ézaki sarkon. A fene egye meg.

A probléma abban van, hogy amikor a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben írod fel a körpályáját

Erre mondtam, hogy a gyorsulás nézőpont kérdése.

Érezted már valaha a Föld keringését? :o)

Na jó, kompenzáljuk ki a Föld gravitációját egy függőlegesen zuhanó megfigyelővel.

A-ha. A függőlegesen zuhanó megfigyelő szerint az űrállomás mit csinálik?

Vagy egy másik pályán lévő műholdról nézve?

24 példát tudnák mondani (GPS).

"Meg lehet állapítani, hogy egy gyorsulú űrhajóban vagyok, vagy pedig a Föld vonzása hat rám."

Persze, hogy meg lehet állapítani. 

A gravitációs erővonalak nem párhuzamosak, a gyorsulástér erővonalai pedig párhuzamosak.

Perecíz méréssel kimutatható a különbség.

Egyébként ebben a kérdésben a relativitáselmélet tökön szúrja magát. 

Akasszunk fel a lift plafonjára egy rúgóra egy 1 kg tömegű testet. A rúgó valamennyire meg fog nyúlni.

Ha gravitációs mezőben vagyunk, akkor a rúgó megnyúlása ugyanannyi marad, akármeddig várunk.

De ha egy gyorsuló liftben vagyunk, akkor a relativitáselmélet szerint a rúgónak egyre jobban meg kell nyúlni, mert a sebesség növekedésével a rúgóra akasztott tömeg egyre nagyobb lesz. 

Három lehetőség van:

- Vagy a tömegnövekedés nem igaz,

- Vagy a gravitáció és a gyorsulás egyenértékűsége nem igaz,

- Vagy egyik sem igaz.

Én a 3.-ra szavazok. 

Butaság az egész relativitáselmélet. 

Kiszámoltam, hogy a tömegközépponttól felfelé és lefelé mekkora gyorsulás lenne a zűrállomáson.

(A saját forgásából adódóan.)

Most valaki számolja ki az ellencáfolatot a geodetikussal.

Különben kékre festem a lovamat.

Nekem azzal van problémám, hogy körmozgás esetén a gyorsulás merőleges a sebességre,

függőleges zuhanásnál pedig párhuzamosak.

Miért probléma ez?

Ilyen apróságok, például

- nem tudjuk, hogy a tömeg mekkora része koncentrálódik a testben, és mennyi a retardált mezőben;

- a gyorsuló test visszahatása önmagára.

Reggel vásárolok magamnak egy tábla csokit, Hakapeszi Maki nem kap belőle.

"melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" ?!"

Mindkettővel ugyanaz jön ki, nagyon kis eltéréssel, ami csak ritkán éri el a mérések pontosságát, pl. a Merkur perihélium vándorlásánál, vagy a frame dragging effektus esetén.

Nem keresem ki, valahol a közepén mondja:

Meg lehet állapítani, hogy egy gyorsulú űrhajóban vagyok, vagy pedig a Föld vonzása hat rám.

https://youtu.be/1nMvtaYjSYk

Miért pont  Eötvös miatt merül fel ez az ötlet?

Az egyik súly magasabban van a torziós ingánál.

A-ha. Magasabban mérek, kevesebb a gravitáció.

Ezzel szemben egy gyorsuló űrhajóban...

Na álljunk csak meg egy kicsit. (Első közelítésnek elfogadom.)

A specrel szetint merev egyidejű test nem létezik.

Szóval az űrhajó (menetirány szerinti) két vége nem egyidejű.

Második közelítésben fel kellene rajzolni azt a gyorsuló űrhajót Minkowszkiban.

(Az intuícióm azt súgja, hogy ott is lesz különbség. De nem vagyok benne biztos.)

Te csak kántálsz az "érvekről", "tényekről", "logikai levezetésekről", de nincs róluk halvány sejtelmed se. Úgy állnak rajtad, mint tehénen a gatya.

ahol a gravitációs erő és a keringési sebességből származó centrifugális erő éppen egyenlő

+ismétlik E5vös méréseit.

https://www.youtube.com/watch?v=ze2cJc7dXZE

Azzal indul a film, hogy még mindig nem tisztázott a súlyos és tehetetlen tömeg azonossága.

Sajnos a részletekbe nem avatják be a bamba nézőt.

"A Föld-Hold esetében is így van.
 Mivel azonban a Holdnak jóval nagyobb a tömege, mint egy műholdnak,
 így a Föld-Hold közös tömeg-középpontja körül keringenek, mégpedig úgy,

 hogy hol közelebb, hol távolabb vannak egymástól, minden keringési ciklusban.
 Valójában rezgőmozgást végeznek, mert nem csak a Hold mozdul el,

 hanem egy kis mértékben a Föld is."

Elminster Aumar szerint nem így van...
;-)

"A "tapasztalati tény" az, hogy mind' az 'üstökösök', mind a bolygók
nem egyenletes sebességgel haladnak a pályájukon, hanem
hol felgyorsulnak egy kicsit, hol lelassulnak valamennyire..."

Így van. 

Egy égitest gravitációs mezejében (centrális erőtérben), a körpályán keringő műhold nem gyorsul, mert a rá ható erők eredője nulla. A gravitációs erőt kiegyenlíti a centrifugális erő. 

De a pálya csak közelítőleg körpálya, mert mindig van valamennyi excentricitása, így a műhold ellipszis pályán kering, hol gyorsulva, hol lassulva. Mégis mindig súlytalanság van benne. 

A Föld-Hold esetében is így van. Mivel azonban a Holdnak jóval nagyobb a tömege, mint egy műholdnak, így a Föld-Hold közös tömegközéppontja körül keringenek, mégpedig úgy, hogy hol közelebb, hol távolabb vannak egymástól, minden keringési ciklusban. Valójában rezgőmozgást végeznek, mert nem csak a Hold mozdul el, hanem egy kis mértékben a Föld is.

De ezt a vén salabakterek már nem fogják megérteni soha. 

"Most akkor gyorsulnak, vagy nem?"

 Mivel SÚLYTALAN, ezért biztosan nem gyorsul."

(az űűrállomáson semmi nem "SÚLYTALAN", mert az 'elnyújtott' ballisztikus pályaívű
 'zuhanás' közben, van! egy kimérhető -kvázi- 'negatív irányú súly',
 a "centrifugális erő"-ből 'kifolyólag'...! ;)

"A probléma abban van, hogy
 amikor a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben írod fel a körpályáját
 Newton Illuminátus Nagymester "mechanika" nevű nagy varázslata szerint,
 akkor egy elb.szott vonatkoztatási rendszert választottál, amiben inhomogén a gravitáció.
 Ezért aztán egy elb.szott eredményt is kapsz: "gyorsuló mozgású körpálya"."

Csakhogy nincs itt semmiféle "gyorsuló mozgású körpálya", hanem
csakis egy 'elnyújtott' ballisztikus pályaívű 'zuhanás' - ami "centrifugális erő"-t 'generál'... !
(amivel jól lehet számolni -a gyakorlatban!-, tehát nem! "elb.szott eredményt is kapsz"...! ;)
;-)

"Azonban tapasztalati tény: az égimechanikai pályákon maguktól haladó dolgok súlytalanok,
 azaz nem gyorsulnak. Ez mutatja meg azt, amit az előbb írtam:
 a hibásan felvett vonatkoztatási rendszer miatt TŰNIK gyorsuló körmozgásnak a műholdak pályája."

"tapasztalati tény: az égimechanikai pályákon maguktól haladó dolgok súlytalanok,
 azaz nem gyorsulnak."

Háát, ez nem igaz !
A "tapasztalati tény" az, hogy mind' az 'üstökösök', mind a bolygók
nem egyenletes sebességgel haladnak a pályájukon, hanem
hol felgyorsulnak egy kicsit, hol lelassulnak valamennyire
a keringési központjuktól való távolságuktól függően.
Mert tökéletes, és 'zavarmentes' körpálya nincs 'az égen' sehol... !
;-)

"Van két űrhajó a nagy büdös semmi közepén Alice-al és Bobbal. Mindketten azt látják,
 hogy a másik űrhajója gyorsuló mozgással távolodik tőle,
 azonban Alice az űrhajó közepén lebeg és szívószállal
 a gömb alakú koktél-cseppeket vadássza, amik körülötte lebegnek,
 Bob viszont az űrhajója hátsó falára felkenődve azért küzd,
 hogy legalább a kezét fel tudja emelni és elérje a műszerfalon a rakéta gázkarját.
 Na, okoska, melyik űrhajós végez valóban gyorsuló mozgást?
 Mert a látszat csal."

Természetesen csak az gyorsul, amelyikben gyorsító erőt 'érzékelhetünk'
(ahogy Te mondanád: "az gyorsul aki "súlyerőt" érez,
akinek nyomja a segge az autóülést vagy felkenődött a falra."),
a másik csak látszat... ('tózse': 'vonat ablak'-másik pályán, másik vonat indul... ;)
;-)

Ez a baj a 'relativitás elmélettel', hogy olyannal is elkezd 'számolni',

ami nem valóságos, csak látszat... ! (és 'megmagyarázza'!: "vonatkoztatási rendszer"..)
;-/

"Hogy értsed is: lehet vizsgálni a mozgásokat elb.szott vonatkoztatási rendszerhez képest is, és akkor elb.szott eredmények jönnek ki..."

Einstein szerint a vonatkoztatási rendszerek egyenértékűek. 

Akkor hogyan lehetséges, hogy van "elb.szott vonatkoztatási rendszer", meg van "nem elb.szott vonatkoztatási rendszer" is? 

Szerintem te magad sem érted, hogy miket beszélsz. 

"És tessék mondani!': amikor konkrét, gyakorlati! dologról van szó
(pl. műhold vagy űrszonda pálya-adatok kiszámítása), akkor
melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" 

A newtonival. Ide akkor sem kellene az einsteini elmélet, ha igaz lenne. 

"Most akkor gyorsulnak, vagy nem?"

Mivel SÚLYTALAN, ezért biztosan nem gyorsul.

A probléma abban van, hogy amikor a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben írod fel a körpályáját Newton Illuminátus Nagymester "mechanika" nevű nagy varázslata szerint, akkor egy elb.szott vonatkoztatási rendszert választottál, amiben inhomogén a gravitáció. Ezért aztán egy elb.szott eredményt is kapsz: "gyorsuló mozgású körpálya".

Azonban tapasztalati tény: az égimechanikai pályákon maguktól haladó dolgok súlytalanok, azaz nem gyorsulnak. Ez mutatja meg azt, amit az előbb írtam: a hibásan felvett vonatkoztatási rendszer miatt TŰNIK gyorsuló körmozgásnak a műholdak pályája. Valójában azok a pályák az inhomogén gravitációs térben a lehető "legegyenesebb" tehetetlenségi pályák, ún. "geodetikusok".

Ami "geodetikuson" halad, az valósítja meg a legtisztábban Newton első törvényét az egyenes vonalú egyenletes mozgásról.

Hogy értsed is: lehet vizsgálni a mozgásokat elb.szott vonatkoztatási rendszerhez képest is, és akkor elb.szott eredmények jönnek ki, például, hogy valami gyorsuló mozgást végez. Miközben a gyorsulás nem vonatkoztatási rendszer meg nézőpont kérdése: az gyorsul aki "súlyerőt" érez, nyomja a segge az autóülést vagy felkenődött a falra. Amennyiben az adott vizsgált dolog "súlytalan", akkor a gyorsuló mozgása csak látszólagos, amit a sz@rul választott vonatkoztatási rendszer okoz.

Van két űrhajó a nagy büdös semmi közepén Alice-al és Bobbal. Mindketten azt látják, hogy a másik űrhajója gyorsuló mozgással távolodik tőle, azonban Alice az űrhajó közepén lebeg és szívószállal a gömb alakú koktél-cseppeket vadássza, amik körülötte lebegnek, Bob viszont az űrhajója hátsó falára felkenődve azért küzd, hogy legalább a kezét fel tudja emelni és elérje a műszerfalon a rakéta gázkarját. Na, okoska, melyik űrhajós végez valóban gyorsuló mozgást? Mert a látszat csal.

"összekevered a Newtoni égi mechanikát az Einsteini általános relativitáselmélettel.
 A Newtoni elmélet egy erővel modellezi a gravitációt,
 s az Euklideszi tér görbületlen Galilei téridejében írja le az égitestek mozgásait.
 Az Einsteini elmélet viszont nem valami gravitációs erővel modellezi a gravitációt,
 hanem közvetlenül annak a téridőnek meggörbülésével, amiben leírja a testek mozgásait.
 Az Einsteini elmélet mindig pontosabban adja a megfigyelések értékeit, mint a Newtoni,
 de nagyon sok esetben elég pontos az utóbbi is."

'És tessék mondani!': amikor konkrét, gyakorlati! dologról van szó
(pl. műhold vagy űrszonda pálya-adatok kiszámítása), akkor
melyikkel számolnak: a "Newtoni égi mechaniká"-val,
vagy az "Einsteini általános relativitáselmélettel" ?!
;-)

Ezt valóban tanítják nekik, ha nem is az egyetemen.

Többet ér egy útkereső, még ha botladozik is, mint egy begyepesedett relativitáshívő, aki szikla-szilárdan ül a döglött lova hátán.  

Ide te jársz köpködni.

Félsz az új fizikától, mert ez már nem a te világod. 

Eljárt feletted az idő, ahogyan a relativitás felett is.