Ismét a segítségeteket kérem: a kb. 15 éves diófánk levelei elkezdtek intenzíven sárgulni (egyelőre az alsó ágakon, csoportosan). A lehullott léeveleken nem látni semmi különöset, azonkívül, hogy egyenletesen citromsárgák. A látszólag teljesen egészséges diók is elkezdtek potyogni. Mi lehet a baj, és mit kell csinálni? Ha tudtok, legyszíves segítsetek, előre is köszönöm!
Teljesen el vagyok keseredve.... igyekszem, igyekszünk "bio" módon ápolni és kezelni gyümölcsfáinkat, de az egyik körtefánkat brutális módon károsítja a takácsatka (levél alapján mondták a szakik, hogy erről van szó). Van valakinek hatékony és teljesen bio módszere kedves barátunk végleges likvidálásához?
Jaj, kedves Antisystem, megint a tanácsodra lenne szükségem!
Úgy örültünk, hogy idén lesz sárgabarack a kicsit betegecske fánkon (már írtam róla, talán hőgutás). Erre ma látom, hogy a legtöbb zöldbarackon barna pöttyök vannak, közelebbről megnézve pedig kiderült, hogy nemcsak pöttyök, hanem inkább "ragyák". Ez vajon mi lehet, és lehet-e még tenni ellene valamit?
Dísznövénynél, ahol nem játszik az ÉVI, tetű ellen az Actara látszik a legésszerűbb megoldásnak. Piros foltot meg tud az atka is meg a gomba is, kicsit részletesebb leírás, esetleg fotó kellene.
Csatlakozon tetű ügyben. Valamint a júdáspénz levelének a fonákján fehér, penészre hasonlító foltok vannak. A leánder meg csak bimbózik, a hajtások tele vannak pirosas foltokkal, és nem nyílik ki. Nem látszik rajta tetű. Mi lehet velük?
Minden gyümölcsfánk tele van tetüvel!!!Gondolom,ezzel nem vagyok egyedül,azt monják,a sok eső miatt.Az a baj,hogy a cseresznye most kezd beérni,de a tetvek is most kezdik elárasztani,már a gyümölcsöket is...Tudok még valamit tenni úgy,hogy ne mérgezzem meg a két kóricáló,csemegézgető kisgyermekemet,vagy ennek a termésnek annyi?Talán a sokat emlegetett néhány napos csalánlé?...
Azért annyira nem keserves a helyzet, legalábbis szőlőfronton. Nekem van egy nyolcéves lugasom a terasz felett, Pölöskei muskotály és Cserszegi fűszeres fajtából. Mindkettő toleráns a gombabetegségek iránt. Tavaly kellett először vegyszeres védekezést alkalmaznom, lisztharmat ellen. Az azért bőven belefér a bio kategóriába.
Sajnos vannak növények, amit szerintem nem lehet biomódszerrel termeszteni. Ilyen a barack is. Szőlő-gyümölcs esetében pedig régi ellenálló fajtákat kell telepíteni. Igaz, hogy nem lesznek olyan szépek és piacosak a termések mint a menő fajtákon, de garantáltan vegyszermentes, ami sokkal de sokkal többet ér. Ajánlom figyelmedbe: Surányi Dezső: Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták című, antikváriumban megszerezhető művét. Nekem pl. van egy bakator (középkori fajta) nevű szőlőlugasom, még az életben nem permeteztem és minden évben jól terem. A zöldségek tekintetében nem vagyok biodszerekben felkészült, én csak simán eltűröm a kártevőket és nem permetezem, viszont ügyelek arra, hogy 2-3 évi nem ugyanarra a területre kerül a hagyma, karalábé stb.
Mivel a Mitac az EU-csatlakozással elszállt és másfél éve tilos használni, kereskedelmi célu körtére semmiképpen se használd. Innen a körtelevélbolha elég nehéz eset lett, mert a piretrinek közül az eddig javasolt Fendona átkerült II. kategóriába, a Decis-sel szemben meg elég sok a rezisztencia. Ergo szerintem Decis + Dimilin együtt, vagy szervesfoszfát: Zolone, vagy Basudin. Illetve kombinálhatod a Decist meg a Zolone-t is, elég jól kiegészítik egymás hatását. Ilyenkor értelemszerűen a hosszabb MVI, ÉVI játszik.
Valami olyan szerre lenne szükségem ellene, ami megbízhatóan irtja, és lehet belőle keveset is használni. Tehát vagy kis kiszerelésben is van, vagy ha pl. 2 decis, akkor más állat ellen is jó. (Mondjuk, egyebek ellen megteszi az Actara.)
Korábban Mitac-ot használtam, de a nagy kiszerelésű már 3 éve fel van bontva, és esetleg már nem hat, az ampullást meg sajnáltam felbontani 3 liter permet miatt.
De permetezni utálok és mindenkit lebeszélek róla.
Asszem az emberek zöme nem jókedvében, vagy a permet szagának élvezetéért permetez, hanem mert rákényszerül. Azért ne tagadjuk, a szokásos párszáz m2-es kiskert nem igazán alkalmas tervszerű biogazdálkodásra, mert nagyjából minden átjön órák alatt a szomszédoktól.
Ket evvel ezelott probaltam biokertet letrehozni. Se szolom, se barackom, se semmim nem volt. Valamit elronthattam... :) Valami tanacsod volna a szamomra? ;)
Az öcsém növényvédőszer nagykereskedő, én meg növ védelmi szakmérnök vagyok, nekem minden szer szabadforgalmú :)) Ezér nem tudom sokszor a kategóriákat. De permetezni utálok és mindenkit lebeszélek róla.
így már érthetőbb a dolog, eddig azt hittem hogy az az emulzió ami rátapad a levélre és megakadályozza a nyavajás rovarokat ( gombákat ) a növényem megzabálásában
Ja, ha már felmerült ez a kérdés: ha többféle permetszert kever az ember, stabilabb, tartósabb a keverék (és biztosabb a keverhetőség) ha azonos formulációjú permetszereket kever az ember. Ezért egy jópár szer (mint pl a Zolone, Karathane stb) kapható "EC" folyadékban, meg "WP" porban is. Az "EC"-t más "EC" szerekkel, a "WP"-t meg más "WP" vagy "WG" szerekkel biztonságosabb keverni. Persze kiskertben, ahol az ember fél óra múlva ki is permetezi, és közben is párszor összerázza a permetezőtartályt, nincs nagy jelentősége a dolognak, nincs nagyon ideje szétülepedni a keveréknek.
Mi lenne? A Bi58 EC egy felszívódó rovarirtó. A Bi58 EC egy emulzióképző szer. Egymással semmiféle szoros összefüggést nem mutató állítások. Egyébként ezt jelenti az "EC" amivel sok permetszer nevében találkozol, már hogy emulzióképző. Magyarán szerves oldószerben (petroleum, xilol, stb) van oldva a hatóanyag, és emulzióképző szer van hozzáadva, ami biztosítja a vizzel való keveredést.
A WP vizben oldódó/diszpergálódó por, a WG ugyanaz granulátumban, stb. A szer formulációjára utaló jelek.
Megtudni meg megtudhatod a dobozáról, ha beütőd a Google-ba, ilyenek.
