Amikor én (szintén 20 éve) felvettem velük a kapcsolatot, gondoltam, hát biztos örülni fognak a sorstársnak blabla, háááát, az úr enyhén szólva visszafogott segítőkészséget mutatott, majdhogynem csak az volt a lényeg, hogy fizesd be a tagdíjat vagy mit, egy hatalmas nagyot csalódtam bennük. A felvilágosításuk se nagyon működött, mindent nekem kellett a netről, könyvekből meg más betegekkel konzultálva összebogarásznom (20 éve még netünk sem igen volt, ezzel a telefonos betárcsázós szarral küszködtem, órák alatt töltött be mindent).
A listájukat minden évben kinyomtattam (a garantált termékekről), de a receptek olyan..... kórházas receptek. Akkor (20 éve) még csak egyfajta GM lisztet forgalmaztak Mo-on, meg azokat a rémes Barbara kukoricalisztes tésztákat, az egész elfolyt a főzővízzel, borzalmas volt..... Meg volt még rizsliszt, csikorog a fogad alatt. Egyedül a piskóta jó belőle. A kórházban a diétás nővérnek annyi jó tanácsa volt mindössze, hogy főtt hús főtt krumplival, az nem gluténmentes.
Te talán még emlékszel a guarbotrányra (amikor Indiában vagy hol leégtek a guarültetvények, és káros anyagok kerültek a levegőbe), utána be is tiltották a guarmaglisztet, én majdnem sírtam, mert ez az összetevő volt az, ami a kenyeret élvezhetővé tudta varázsolni.. A GM cuccok ugyanis nem nyúlnak, ezt pont a sikér adta nekik. Egyszer vittünk egy kiló lisztet a helyi réteskészítőhöz, nagyon kedves hölgy volt, de végül visszaadta az egész masszát sűrű bocsánatkérések közepette, hogy ne haragudjunk, de ő ebből nem tudott réteslapot nyújtani (megettük az egészet pizzának). Régi szép idők. :)))
Azóta persze nagyon sokat fejlődött ez az ágazat, a Scharnek kimondottan finomak a pékárui, kár, hogy vidéken nem nagy a választék, meg úgy általában GM áruból nincs valami sokféle, emiatt is akarok valahol neten vásárolni.
Ha esetleg szakmailag ajánlhatok neked valamit/kit, akkor ő az:
Kísérleteznek is, meg olyan felhasználóbarátok, állandóan közölnek új recepteket (amúgy biztos van gofri is köztük, meg a csop.tagok is folyamatosan tesznek fel, csak nem foglalkoztam vele különösebben).
Amúgy önmagában egyik GM liszt sem olyan tuti, ezért szoktak egy recepten belül is többfélét keverni.
Nekem is Silvercrest van, a cserélhető vasú, szóval szendvicssütő is egyben, és a gyerek miatt az van feltéve, mert ő imádja a toastkenyeres szendvicseket felvágottal és beleolvasztott sajttal.
Ez még nagyon régen volt, a rendszerváltás környékén, és különféle vidéki ügyeleteken, mert általában nyaralás közben szerettem eltanyázni, szögbe vagy üvegcserépbe lépni vagy szálkát döfetni a körmöm alá meg hasonlók. :)
A teát megiszom, ellentétben a kávéval, akár zölden is, de max. télen, ha nincs forralt bor. ;P Amúgy leginkább vizet iszom, azt viszont bőségesen. Van, amikor már délig megiszok a melóban egy 1,5 literes vizet egymagam.
Végül is nem sok, a régi Szarvasi Vas és Fémipar vállalatos is tökéletesen megfelelt anno (80-as, 90-es évek), de a solac nagyon nem volt jó (olcsónak az volt, de igen nehezen tüzesedett át és nem valami jól tartotta a hőt), ez a Lidlis pedig valami szuper minőség pedig nem volt csak 5e, ha jól emlékszem.
Szóval azért mégiscsak van, jó minőségű kell, amiben a fűtőszál rendesen átmelegszik és tudja is tartani a hőt sokáig, ha nagyobb adagot sütsz (vagy nekem a teljes kiőrlésű tönkölylisztes van kb. 15-16 perc is, mire 1 kisül).
A palacsintát szeretem - nem az amerikai kis pufi fánkocskákat -, de csak vastag tésztával. És töltelék nélkül. Max. fahéjas cukorral. A legjobban a palacsintatésztába reszelt almával kedvelem.
*Írás közben rájöttem. Otthon lehet nem fehér lisztből cukormentesen.
