" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Korábban Csörnyeföldről szoktunk mutogatni április utolsó napjaiban már pirosodó cseresznyét, de azt a fát közben kivágták(!!!!!!). Szerencsénkre megtaláltuk a hasonmását Tormaföldén. Oltottunk is róla, arra gondolván, hogy ennek is biztosan lejár lassan a szavatossági ideje. (Még ha egyáltalán nincs is útban, ahogy a másik sem volt.) Csodálatos, idős, törzses fügéket is divat errefelé kivágni, miközben a vírusos szilvák és ócska, semmitérő almák mind megkímélődnek. A nép, az istenadta nép....
Biztos, hogy porzós mert az Ananasnaya-t már tavaly porozta! :) Illetve nem is termett, pedig jól esett volna az a pár száz gyümölcs... :) Mindenesetre rakok majd fel képet...HA...addig el nem fagy.... :) :) :)
Kis termetű cserje. A május első felében nyíló virágai a hófehértől a rózsaszín és a piros különböző árnyalatain keresztül a feketésbordóig terjed. Egyes fajták telt, mások félig telt vagy szimpla virágúak, ez utóbbiak a sárga porzótömege is díszítő. Nemesítése Európában tovább tartott és tart, Paeonia suffruticosa néven ma már gyakran annak más Paeonia fajokkal alkotott hibridjeit forgalmazzák.
Igényei, szaporítása
Mélyrétegű, tápdús, laza talajt és védett, meleg, napos fekvést kíván. Emiatt elsősorban házikertekbe vagy reprezentatív parkokba való magányosan vagy ritkás csoportokba telepítve. A szaporítása Paeonia lactiflora gyökérdarabokra oltással augusztus végén-szeptember elején. Magja általában két év múlva csírázik, ám az azonnal nyíló oltványokkal ellentétben a magoncok csak 4-5 év múlva kezdenek virágozni."
"Termése a hasi oldalon felnyíló tüsző, magja nagy, piros vagy fekete."
Nyilván a termős Weiki nem fog porozni! :) Viszont a porzós Weiki tudtommal nagyon jó porzója minden fajtának. Hamarosan ki is fog derülni ez nálam, rakok majd fel képeket!
A Weikivel én is úgy jártam,hogy porzósnak kaptam a Geneva mellé,de persze ,hogy termős volt.A csomagküldők szerintem átvernek bennünket,mert a Weiki biztosan nem termékenyiti meg a Ken"Red-t,ez saját tapasztalat,mert amig nem vettem Nostino porzóst,a Red nem termett.
Datolyaszilva magoknak az egyik felén megjelentek a csirakezdemények. Ezt a felét lefelé vagy felfelé hagyjam az ültetőközegbe? Azt hiszem lefelé kellene, mert abból a hajtásból lesz a gyökér és felfelé tolja a hajtást.
Merre laksz majd küldök méhészt arra ,van itt a faluban annyi hogy már lassan ki se lehet menni a méhektől ! 500 méteren belül van 4 méhész 600 kaptárral vagy többel is !
Keress valamilyen porzós minikivit : Weikinek van porzósa is, Cornel, Male, Nostino Ilyeneket keresss. Az Issai minikivi tényleg öntermékeny , az is megvehető.
Nos, nem találok Nostino fajtát... Nem kevés oldalt néztem végig, "ISSAI"nevezetű mindenhol van, hát, kíváncsi leszek... Egy helyen majdnem találtam, - legalábbis a fajtaválasztékot átnéztem - a kapcsolatra kattintva, írták, hogy végleg bezártak. Találtam még webáruházat, ahol április végéig küldenek csomagot...mindjárt május lesz. Az egyik közeli kertészetben már márciusban elfogyott a kiwi.
Itt sem a téli faggyal volt a baj ,hanem a március közepivel meg a néhány nappal ezelőtti faggyal ! Mezőkövesd mellett ! Mindkét fügém lefagyott földig és nem a téli fagyban hanem a márciusiban !
