Történelmi okokból a mi kivink is függőleges kordonon van.
(Engem is megvezetett 10 évvel ezelőtt a "neveljük mint a szőlőt" csúfos féligazsága, de amit idén telepítettem, az már nem azon lesz).
Azt valósítottam meg kényszerű kompromisszumként, amire most te készülsz, azzal a különbséggel, hogy nekem külön van a két tő, de csak egy méterre egymástól. Három kordonszintet próbáltam kialakítani (és még van egy 4. drót is legfelül, de ma már üresen). A felső szint csak termős, a középső szintet megfeleztem a porzós és a termős között, az alsó szinten csak porzós van, de az lényegében csak esztétikai célokat szolgál, ne legyen kopasz a kordon alja.
Ma már tudunk (a kivik és én) kilókban mérhető termést produkálni, de közel sem olyan "önjáró" így a kivinevelés, mint magastörzsű, vízszintes lugason (pergola/pergoletta elrendezésben).
A gondjaim, tapasztalataim:
1, A legfelső (a 3. drótonon lévő) szinthez képest egy, illetve két nagyságrenddel kevesebb virág van a középső, ill. alsó szinten. (Ha felül van 100-200, akkor középen pár 10, és alul 1-2 kósza.)
2, Vagy hagyod kinőni a hajtásokat a kordon elé, mögé, és akkor a feljebb lévő szintek brutálisan árnyékolják a lejjebb lévőket; vagy ha beigazítod a hajtásokat a kordon síkjába, nagyon zsúfolt lesz a kordon.
3, Minden szálvessző valamennyire felfelé tör, és ha talál magának kapaszkodót, akkor tekeredik is fel rajta.
Ezért az intenzív növekedés időszakaiban hetente vacakolok azzal, hogy a szálvesszőket terelgessem a vízszintes felé, és ne hagyjam az alsóbb szintek hajtásait kapaszkodni a felettük lévőkbe. A felső szint vesszőit folyamatosan bontom le a 4. drótról és az ereszről, különben azok is csak felfelé mennének tovább, és nem differenciálódnának virágrügyek a szálvesszőkön sem.
4, A kivi előtti járdán alig lehet közlekedni, mert a legjobb, legtermékenyebbnek ígérkező szálvesszők mindig arra hajlanak ki.
5, Jobb híjján, több vesszőt hagyok meg a télvégi metszéskor az optimálisnál, és bimbózáskor csinálok még egy zöldválogatást közülük, hogy a meddőket kiszedjem.
Szóval meg lehet csinálni, működik, lehet kivitermést produkálni így is, de nem érdemes. Ha nincs megkerülhetetlen kényszer arra, hogy így csináld, inkább ne.
Szerintem meg lehetne oldani, hogy felül átoltani, ahogy írod.
Akkor esetleg nagyobb lenne a rizikó sérülés, ágpusztulás esetén, sok ág közül egyet jobban elhanyagol a tő, mint kettő közül egyet.
De mivel még úgysem aktuális az oltás, nevelj egy második törzset, és később azon is olts át egy ágat.
Majd ha tudod már a nemet, akkor dönts az akkori állapotoknak megfelelően.
Második (tartalék) törzs semmiképpen nem árt, tavaly elég sok embernél előfordult tavaszi repedés, ami esetenként az egész fölötte lévő részt elpusztította, máskor csak legyengítette.
(Sokan állítják, hogy fagy miatt repedt, viszont nálam elég rettentő kártétel alakult ki annak ellenére, hogy +2 vagy +3 volt a minimális hőmérséklet ebben az időszakban.)
Itt az egyik tő egyetlen törzsének 3/4-e elhalt, a maradék rész viszont őszre nagyon szépen túlélte és megerősödött, a sérülés alatt kihajtott, amiből második törzset nevelek:
Tételezzük fel, hogy szerencsém van, és termős a kivim. (A kivit a támrendszer közepére ültettem, jobbra már teljesen befutotta, balra - a képen nem látszik - még nem teljesen) Megoldás lehetne az is, hogy a balra irányított rész végét próbálnám beoltani porzóssal? Kb. így gondoltad? Ebben az esetben a rendszer 3/4-e teremne, én azzal is elégedett lennék. Porzós esetén komplikáltabb lenne a dolog.
Ez a legöregebb tövem, Rappai által rám sózott "öntermékeny", vagyis szimplán porzós.
Tettem el tél végén vesszőt a Haywardról (zöldbe-fás oltáshoz), de rá kellett jönnöm, hogy ezt nem olyan egyszerű tárolni, mint a szőlővesszőt.
Mire a föld fölött kihajtott nagyon erős hajtás alja megfelelő érettségű lett (olyan 2 m magasra nőtt addigra), a hűtött vessző megráncosodott a hűtőben, nem is tartottam érdemesnek próbálkozni vele.
Viszont a Haywardon találtam egy ki nem hajtott részt, amit az előző évi résszel együtt levágtam (mert az vastagabb és egyenesebb volt), és hasítékoltással a sokkal vastagabb zöld hajtásba szerkesztettem. Műanyag madzaggal légmentesen kötöztem, a kilógó részt sebkezelővel lekentem.
Már azt hittem, nem lesz belőle semmi, de kb. 2 hete megduzzadtak a rügyek. (Bár szőlős tapasztalatom szerint ez nem sokat jelent, de annyit mindenképpen, hogy még él.)
Az oltás alatt nőtt egy kb. 20 cm-es hajtás, arra párosítással egy idei zöld hajtást tettem, de leginkább csak azért próbálkoztam oltással, mert sajnáltam tőből levágni, meghagyni meg nem lehetett.
Hát a fotón elég nehéz kivenni a különféle részeket a kencefice miatt, ezért a részek határát kipontoztam.
Kösznöm a gyors választ, sajnos helyhiány miatt csak alatta tudnám nevelni (kb. háromnegyed-1m-rel) a másikat. Talán lehetne kezelni. Kicsit hasonlítana a négykaros szőlőmhöz, igaz azt rendszerint rövidcsapra metszem, a kivit meg majd szálvesszősre.
Az "egy tövön két nem" hátrányait biztos tudják itt többen ecsetelni, de mindenképpen előny, hogy könnyebb visszafogni a porzós tő növekedését, ha a felesleges energiáit elviszi a termős rész.
De nem egymás fölött, hanem egymás mellett kellene nevelni a két részt, mert az alsó úgyis belemászna a felsőbe, és rosszabbul virágozna talán.
Amennyire én tudom (aki jobbat tudja, írja meg), a csupaszok is porozzák egymás és külön a szőrösek is egymást, azt meg látni, hogy milyen.
Azzal lehet esetleg gond, hogy a két nem virágzása még részben sem esik egybe, de hát miért lenne ekkora balszerencséd? :)
Köszönöm a válaszod, igazából én is ezt gyanítottam. Talán ha jövőre virágzik, akkor legalább a nemét meg lehetne állapítani. Még két kérdésem lenne:elfogadható módszer lenne-e az, ha a tősarjat a későbbiekben beoltanám a másik nemre, és azt a jelenlegi kordon alatt vezetném? Illetve ha nem tudom a kivi fajtáját /azt sem, hogy mini vagy szőrös/, csak a nemét tudom megállapítani, bármilyen ellenkező nemű fajta megfelelne a termővé tételhez?
Oriental Delight néven a Sie..z forgalmazott kivit, nagyon rossz híre volt-van, mindegyik porzós volt, és reklamációs lehetőség nem volt. Nem emlékszem, hogy valakinek termett volna.
Éveket spórolsz meg, ha már most beszerzel mondjuk egy Hayward-Tomuri nem öntermékeny párost.
Üdv mindenkinek.Régen nem irtam,az óta végre eljutott hozzám a szülinapomra kapott két minikivi,amik majd három hétig a kürtösi határállomáson szenvedtek, mert a román határőrök elvették a fiamtól a hasmenés járványra hivatkozva. Múlt szerdán visszaadták őket igen siralmas állapotban. A porzós még elég türhető,de a termő ami Geneva fajtájú igen rossz állapotban van. Szétültettem őket,mert egy cserépben voltak,és most várom mi lesz belőlük.Van egy Oriental delight néven vett öntermékeny kivim is,van-e valakinek ilyen fajta ,és mit lehet róla tudni ?
Köszönöm szépen kimerítő válaszod. Ezt már olvastam (link). Meg másikat is. Pont ezért bizonytalanodtam el :) Ezért szerettem volna ha valaki pár szóba rövidebben leírja az egészet. Mondjuk olyan, mint pl. te, aki már kivit szüretel. :)
Nem olyanra gondoltam, aki szakkönyveket ír, de még kivit sem látott :P Azért köszi a válaszodat!
1, Nincs "az aranyszabály" a kivinevelésre (sem). Sok körülménytől függően változhat, hogy mikor mit szabad csinálni, de hogy mit kell, arra itt sincs szabály.
2, A net mindent elbír, és nincs rajta "spam-szűrő", ami a hülyeséget (vagy legalább a javát) kiszedné, ennek megfelelően hiába van rajta fantasztikus mennyiségű bölcsesség, egetverő ökörségből egy nagyságrenddel mindig többet találsz.
3, A hozzértés relatív. Sok magát hozzáértőnek gondoló nyilatkoztatott már ki ebben a témában (is) olyasmiket, amiket maga a gyakorlatban sosem próbált, és sok nagy tapasztalatú növénybarátban van annyi önkritika, hogy még ma sem érzi magát hozzáértőnek.
Ne várj arra, hogy valaki megmondja a tutit, a végső igazságot!
Olvasd kritikusan azokat amiket találtál, és mérlegelj, hogy miből mit szabad elfiogadni!
Én is így tettem 5-6 évvel ezelőtt, amikor tanácstalan voltam a kivink termőre bírásában, idén a negyedik termést remélem szüretelni, úgy számítom, ez már 5-10 kiló között lesz.
Kiindulási olvasmánynak ajánlom neked is, amit egy hónappal ezelőtt is ajánlottam egy lelkes kezdőnek, nézd meg Varga János és Miklós Ákos leírását, pl itt megtalálod:
Az attól függ, milyenek. Szerintem, ha gyengébbek, mint az egyenesen vezetett hajtás, és nagyon kicsik, kitörni őket; ha már van egy két használható levelük, akkor csak kicsípni a hajtáscsúcsot, hogy ne nőjenek tovább; ha valamelyik erősebb hajtásnak indul, mint ami most készül törzsnek, akkor azt hagyni nőni tovább, és jövő tavasszal lehet választani, hogy melyik maradjon meg véglegesnek.
Tisztelettel érdeklődnék olyantól, aki ért hozzá. Én beírtam a google-ba: a kivi termesztése. Hát ahány, annyi féle. Egyik árnyékot javasol, a másik tűző napfényt. Most akkor mi igaz? Meg valaki írja le egyértelműen, mekkora gödör kell? Trágyázzuk-e a gödröt? Árnyék kell vagy napfény? Döntse el már valaki végre, hogy mi a jó...Eddig annyit sikerült kihámoznom, hogy 2-2.5 méter tőtávolság kell. Én Székesfehérvár mellett lakok, Tácon. Tudna valaki tanácsot adni, hogy ezen a környéken mit és hogyan? Mert szeretjük a kivit :) Ha esetleg már valaki leírta, akkor tisztelettel kérném írjátok le, hogy hol találom meg. Üdv: corpy
Ui.: mert eddig lefőgéppen mindenki azzal foglalkozott, hogy mit hogyan ne...
Az instrukciók szerint próbálom kinevelni a kivi törzsét, ami megy is egy szálon, de most a lenn a tövénél megjelent pár új hajtás. Ezekkel mi a teendő? Törjem ki, vagy hagyjam meg?
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni a kivim azonosításához. Kb. 4-5 évvel ezelőtt vettem a piacon egy dugványt egy idős, a kertészetben láthatóan jártas nénitől. Állítása szerint ez egy öntermékeny, nem túlnemesített, mandzsu minikivi. Bevallom őszintén, vannak kételyeim a különböző kivik képeit nézegetve. Reméltem, hogy az idén virágzik, de sajnos nem. Szaporítani már többször is sikerült, zöld ill. félfás dugvánnyal is. Ha jól gondolom, ez a minikivikre jellemző inkább. Talán valamilyen kolomikta lenne, és az az érdekes levélszíneződés csak később jelentkezne? A fiatal hajtások erősen piros szőrösek voltak, ez alapján pedig a Jennyre gondolhatnék, ez viszont nem mini. Szóval tanácstalan vagyok. Mindenesetre egy-két, az idén előtörő tősarjat meghagytam, ha mégis szükséges lenne a jövőben oltani egy másik nemre. Sajnos helyhiány miatt még egy kordont nem tudok kialakítani. Bármilyen segítséget köszönettel fogadok.
Amit rendszeresen tudok öntözni az már vagy 170 cm magas és 2-3 naponta nő 10 centit legalább. De ezek amiket heti egyszer ezek közül a legmagasagg olyan 120cm a legkissebb meg fél méter. Köszi Arth:) Eképpen fogok cselekedni:) Azért majd beszámolok róla hogy bírják a víztelenséget:)
Ha jól értem, még fiatal telepítés, nem túl nagyok.
Próbáld meg árnyékolni őket raschel-hálóval. Fiatalon egyébként sem szereti annyira a napot, mint termő korban, és mérsékeled a párologtatásukat is. Így kitarthat a víz, amit tudsz nekik adni, a következő locsolásig.
Én is próbálkoztam egy lenti hajtás átoltásával.
Hát a fotón elég nehéz kivenni a különféle részeket a kencefice miatt, ezért a részek határát kipontoztam.
