Az biztos, hogy Dulovits örököse volt? Ez a könyvből nem derül ki és szerintenm ezt a kukás dolgot csak egy egyszerű gyűjtőről írta Bajnai. Esetleg tudsz valamit? :)
Én is szívesebben veszek (vennék) egy jó műszaki állapotú, de kissé kopottas (persze azért nem verzett) külsejű gépet, mint egy csillivilli vitrintölteléket, aminek már döglött a belseje...
Nekem sincs bajom a rendeltetésszerű használatból adódó kopással (az sem evidens hogy egy fényképezőgép a hosszú évek alatt, rendszeres használat során egyszer-egyszer le nem pottyan), sőt van nekik egy sajátos bájuk, ahogy előbújik a fém a festés alól.
Egy elvitathatatlan haszna azért van ennek az kacatvásárnak: felpezsdült a fórum! :o)))
Az egy másik lacika lehet. Kevés az egyes, nomeg neki van egy (ahogy mondaná) harmatos állapotú F1-e. :o)
Péter: nekem nincs meg Laci száma. Érdekelne, mi lett vele, mert nagyon rég elveszett.
A 200-asnál akkor nem licitálok rád, bár sztem ezt is úgy fel fogják pumpálni, hogy amúgy is érdektelen lesz mindkettőnknek. Nekem is jobbára csak azért kellene, hogy legyen ilyen is... :o)
Tényleg érdekes ez a vásárlási láz! Bezzeg amikor én próbáltam egy-két fölösleges holmimat eladni, még nyomott áron sem kellettek a kutyának sem...
Valóban elég viharvertek a holmik, de engem jobban zavar, hogy egyetlen belső fotót sem rakott fel a fószer.
Lehet, hogy azért ilyen kopottasak, mert a gyűjtő elsősorban használatra vette őket. Én is szívesebben veszek (vennék) egy jó műszaki állapotú, de kissé kopottas (persze azért nem verzett) külsejű gépet, mint egy csillivilli vitrintölteléket, aminek már döglött a belseje... Persze, a gyári állapotúak lennének az igazán kívánatos darabok, de olyanokra nekem úgysem futná. Így aztán valamiből engedni kell: nekem a használhatóság a fontosabb, másnak a külcsín. De ez ízlés dolga.
Egy elvitathatatlan haszna azért van ennek az kacatvásárnak: felpezsdült a fórum! :o)))
Igen, az obi tűnt rajta értéknek. Azok meg mostanában jobban szárnyalnak, mint a svájcifrank. Szinte már irreálisak az árak (vagy korábban volt jódolgunk?).
Pont az ilyen elemfolyások várhatók szerintem több esetben. Meg belső korróziók. Meg egyebek...
Az egy fekete ME super volt, ami ilyen szép külsővel igen ritka jószág, plusz a rajta levő 50/1,4 ma is egy keresett, jól eladható objektív. Szóval az árral nem lett volna semmi gond szerintem, ha nincs belefolyva az elem a masinába...
Csak azért, hogy ne felejtsem el a lejáratkor is megnézni.
Errre már régóta fáj a fogam, de nem adok érte 70 eft-ot amennyiért itt valahol hirdették.
Főleg, hogy 300/4 van és van egy (nem is olyan rossz Tokina 200/3.5), de azért mégis.
Meglátjuk mennyire szállnak el az árak.
Én sem értem igazán egy részét a liciteknek, de végülis magánügy, én meg FD-ben (is) már elég válógatós lettem, mivel sok mindenem megvan már, irtózatos áron már nem akarok FDn 5000/1.2 ASP, L, Hűdemarhajó obit venni xxxxxxxxxxx Ft-rt.
A jelenlegi lencséimmel is lehetnék világhírű fotós, ha tudnék fotózni. :-))
Azért nézegetem, mert kerülnek fek új dolgok is...
Üdv,
Péter
P.S. Netuddki! Lacikával régen nem találkoztam, de beszéljünk holnap és egyeztessük a telefonszámát.
Jómagam is a penésztől rémültem meg, mert több gépen is megláttam fátyolszerű lepedékét. Ennek ellenére lehet, hogy megnézem a 70-210-es zoomot, meg egy vakut... Látom, Péter a 200-as telére már tett is! :)
Ja, Gyula, az Industar pedig Kiev-16-os kamerához való, nem távmérős...
Az én stációim és megfigyeléseim a "felkerült gyűjtemény" témában:
1. A gépek mennyiségéből azonnal egyértelmű volt, hogy a lentebb vázolt történetről van szó: az örökös árulja az örökséget.
2. Azonnal feltűnt, hogy bár a képek használhatatlan minőségűek, leírás pedig gyakorlatilag nincs, az ilyenkor megszokott firnyogás helyett hihetetlen pörgéssel folyik a licitálás (ennek okát még most sem értem).
3. Közelebbről nézve azért megállapítható a termékek minősége: megdöbbentő. Korrózió, kopásnyomok, penész és por minden mennyiségben. (Kíváncsi vagyok, a leütött terméket hányan nem veszik majd át.)
4. A két darab 1,2/50mm-es obival szerelt gép kivételével (C és N!) jellemzően túlzóak a leütési árak. Mintha valami herdálási mámor lenne, vagy a bőség szédítte volna meg az embereket.
5. Felmerült a kérdés, mi lehetett a gyűjtő szempontja? Több kép szinte roncs szerűen elhasznált, ezek gyűjtői értéke gyakorlatilag nulla. Ő használta volna el a gépeket? Ez mondjuk nem igazán fontos kérdés, csak érdekelne.
6. Szerintem is sokkal kisebb baj, ha egy gyűjtemény szétszóródik, mintha egy láda mélyén rohadna szét egy garázsban vagy pincében. (Ez alól kivételnek gondolom a Bajtai féle gyűjteményt, annak sorsa rettenetesen érdekelne, mivel szerintem azt már közkincsnek számított.)
7. Vannak rendkívüli csemegék még most is, remélem mind jó helyre kerül! :-)) És hogy azért a termékek többsége tisztítható, helyre hozható és sok örömöt szerez majd az új gazdának.
És ez a vásárlási láz remélem azt jelenti, a gyűjtő társakat messzire kerüli a válság. Vagy ha nem, már kilábalóban vannak! Jó fényeket hát továbbra is mindenkinek!
Én éppen az AE1-et nézegettem (többek között), meg a T90-eket. :o))
Már nagyon megbántam, hogy eladtam az enyémet...
Előre hozta a zárást ma estére, de sztem az állapotukhoz képest irreálisra fogják felpörgetni az árukat. Nomeg az is zavar, hogy semmit sem tudni a műszaki állapotukról, postázásra meg nem vállal garanciát... Természetesen ezek sem csak dísznek kellenének.
Jut eszembe: nem tudsz valamit lacika1111-ről? E-mailre sem válaszol, és a fórumokról is eltűnt...
Érdekes, nekem úgy tűnt, mintha néhány példányon penészes foltokat látnék. Nem lehetséges-e, hogy pont ezért kerül eladásra a gyűjtemény, mert valami történt vele?
Hm. Szerintem inkább jó, hogy nem valami kartondobozban rohadnak szét egy garázs mélyén, mint sok-sok értékes gyűjtemény.
Egyébként meg , ha időnként nem dobnak az örökösök piacra egy-két szép gyűjteményt, akkor (ahogy telnek-múlnak az évtizedek) egyre nehezebb lesz ritka és szép gépekhez jutni...
Ha lenne zsém, én is szívesen rástartolnék egyik-másik darabjára! De úgy tűnik, hogy piszkosul pörögnek felfelé az árak, pedig hol van még az aukciók vége! (Ezt sosem értettem: mi a fenének licitálnak egymásra az emberek egy háromhetes aukció elején?!)
Egy pillanatra se merült fel bennem, hogy az eladó kritizálása lenne a cél.
Gondolom aki összegyűjtötte a fényképezőket, már elhunyt és az örökösök árulják ki a gyűjteményt. Eléggé szomorú, de lehet, hogy az is lehet, hogy a szükség viszi rá őket, vagy csak egyszerűen a pénzt többre tartják mint azokat a tárgyakat amelyek gyűjtése, örömet okozott néhai gazdájuknak.
Ezek persze csak feltételezések a részemről, de abban biztos vagyok, hogy én nem tenném meg, ha nem ezen múlna, hogy kenyér kerüljön az asztalra. Apám egy időben bélyegeket gyűjtött, és megtültött velük pár albumot. Még életében megkaptuk tőle, és a halála után Édesanyám szét szerette volna osztani köztünk. Minden előzetes egyeztetés nélkül hárítottuk ezt a nővéremmel, mert azt szerettük volna, hogy továbbra is egyben maradjon Apám gyűjteménye.