A Somlón mi vagyunk az egyetlen olyan helyi termelő akinek minden területe amiről bort készít kivétel nélkül organikus szertifikációval rendelkezik. Rajtunk kívül a Meinklang területei vannak biodinamikus kontrol alatt, de ők nem helyben borászkodnak. Valamint a Kreinbacher saját ültetvényeinek van szertifikációja, de ők meg vásárolnak szőlőt a borvidéken kívülről is (a pezsgőnek ami nem somlói)
Én elkötelezett és meggyőződéses organikus gazdálkodó vagyok. Meg vagyok győződve arról, hogy az organikus agrárium a jövő. A bio az egy gyenge kezdet, de ez az alap.
Ezzel együtt a legteljesebb mértékben irreális ez az elképzelés. Nincsen meg a régióban sem a munkaerő, sem a géppark, sem a szakértelem ahhoz, hogy 400 hektárt átállítsunk. Főleg úgy nem hogy ennek a 400 hektárnak úgy a fele-harmada cirka 1500 hegyközségi tag között oszlik szét. Ezek a párezer négyzetméteres hobbi gazdaságok sosem lesznek biók. Egyszerűen nem fogják kifizetni a bio szertifikáció majd 100 ezres éves költségét.
Ennek a "döntésnek" semmi jogi kötelező érvénye nincsen. Jogilag nonszensz, hogy a Somló mint borvidék bio legyen. A Somló nem egy jogi személy, nem egy gazdálkodó. A mondat maga, hogy a Somló átér ökológiai gazdálkodásra egy értelmezhetetlen nonszensz. Bio minősítést csak gazdálkodó kaphat olyan területre amelyet vagy birtokol, vagy bérel.
Sajnos közgyűlésre nem tudtam elmenni de érdekelne, hogy pontosan mit is fogadott el a gárda.
Azt, hogy kirakják a hegyközségből azt aki nem lesz bió? Hajrá... akkor majd nem fizet hegyközségi tagságit vagy 1500 kisgazda akik amúgy sem eladásra termelnek.
Vagy nem kap származási igazolást nem szertifikált bio területről szüretelt szőlő?
Mert a termékleírásban nincsen egy szó sem az organikusság követelményéről.
Amit az imént írtam az nem vicc. Vannak dolgok amikről nem szavazni kell.
Én erről a kérdésről a nyáron beszéltem a Tornai Tamással és a Baráth Sándorral (választány elnöke, Kreinbacher turusztikai igazgatója) és elmondtam nekik, hogy ez régiós probléma.
Én mint bio gazdálkodó tudom, hogy mennyivel több élő munka, mennyivel több kör permetezés kell a bio szőlőben. Nincsen ennyi szőlőmunkás, nincsen ennyi traktor, permetező vagy traktoros a régióban.
Az, hogy a Sándor nagy lelkesen majd szervez néhány tanfolyamot és lehív sok pénzért szakembereket fejtágítani az frankó. De aki nem eladásra termel az nem fog évente majd százezer forintot elkölteni a bio szertifikátra. Arról nem is beszélve, hogy az 1500 gazda 99%-a egyedül még a bio jelentkezési lapot sem tudná kitölteni szerintem.
Vagy majd a hegyköszég megcsinálja mindenki helyett? Hogyan? A szegény hegybíró vagy az irodistája? Így is évekre el vannak havaza melóval.
Az a probléma, hogy mi van akkor, ha valaki, aki se nem bortermelő, se nemhegyközségi tag, magasról tesz az előírásokra, vagy csak tudatlan (szándékos károkozásra nem is merek gondolni), és bukja a borvidék az ökológiai minősítést. Mert sajnos Magyarországon vagyunk.
Az általad felvetett problémákról nem szavazhatott a közgyűlés, mert nem szerepeltek a napirendi pontok között.
El lehet viccelni a dolgot, ahogy most te teszed, de ez egy igen lényeges elem.
Azt meg mindenki tudja, hogy a Somlón hogy működnek a dolgok.
Igazán megszavazhatták volna azt is, hogy ne legyen jégeső többet a hegyen és a lisztharmatot is leszavazhatták volna. De ha lúd legyen kövér, mostanra megszavazhatnának hetente egy kis esőt is.
Ez van, amikor valaki azt hiszi, hogy a közgyűlésen múlnak a dogok.
A Somlói Borvidék (igyekeznek megszabadulni az eredeti Nagysomlói elnevezéstől) közgyűlése megszavazta, hogy négy év múlva az egész borvidéknek egységesen ökológiai (magyarul bio) művelésre kell áttérnie. Azaz 2023-tól kezdve mindenkinek (szőlő- és bortermelők, rajtuk kívül a nem termelő, de hegyközségi tagságra kötelezettek, ésvégül, de nem utolsósorban minden más telektulajdonos, akinek a borvidék területén I. vagy II. rangú szőlőkataszteri besorolású az ingatlana, függetlenül attól, hogy kivonatta-e a termelésből) át kell térnie a bioművelésre.
Kíváncsi leszek, hogy fogják tudni betartatni, hogy még a legkisebb telek tulajdonosának is tilos lesz gyomirtózni, a barackfákat tafrinás levélfodrosodás ellen kezelni, az almafákat levél- és pajzsetvek ellen permetezni, a területet műtrágyázni, illetve ezen információ hogyan fog eljutni -szó szerint- mindenkihez.
Attól félek, hogy még több lesz az elhanyagolt terület, mert eddig is problémát jelentett, hogy még olyanok sem művelték a területüket, akik eladásra termeltek, de gyakorlatilag csak szüreteltek (hogy mit, az jó kérdés). A "mindenki" kitételt nagyon könnyű lesz elbukni, elég hozzá csak egy retinens ingatlantulajdonos, aki 1x titokban gyomirtóz. Jogilag megtehette a Hegyközség, hogy ilyen szabályt hozzon, de van kb 1500 hegyközségi tag, abból jó, ha a fele tényleges termelő, de ha minden hegyközségi tag termelne is, akkor is van még ugyanennyi ingatlantulajdonos, akinek semmilyen beleszólása nem lehetett ezügyben (a hegyközségi tagoknak joguk lett volna elmenni a közgyűlésre, amennyiben az adminisztrációs és járulékfizetési kötelességüknek eleget tettek), mivel nem hegyközségi tagok.
Egyfelől szép dolog a környezetvédelem, már amennyiben a biomővelés az integrálthoz képest védi a környezetet, bár nekem ezirányban igen erős kételyeim vannak, de ezen szabályozás ilyen módon való elfogadása, bár jogilag kikezdhetetlen, erősen a kommunista időkre emlékeztet.
Különösen, hogy a borod "él" azaz folyamatosan fejlődik, alakul, erik. A hordón keresztül oxigént vesz fel és a hordó fajabol anyagok kerülnek bele. A harmónia kialakulásához idő kell.
A minőségi szőlőművelésben vannak olyan írott/íratlan szabályok, amelyek be nem tartásával NEM minőségi szőlőt fog termelni a gazda. Szóval ha nem mondja hogy minőségi, akkor akinek van egy kis gógyija, nem fogja leoltani, mert ez a gazda mennyiségi termelő :)
Apósnak homokos részen van a szőleje. Van néhány helyen futóhomok ahol mindíg döglődött csak a szőlő, mindegy h oltvány, bujtás saját gyökerű.
Aztán elkezdte a zöldtrágyázást. Talán az 5. vagy 6. évben elkezdtek ezek a tőkék is növekedni majd teremni. Addogra töltődött fel a talaj. Én is kb 4. év után éreztem, hogy erősebbek a tőkéim, pddig az enyém löszön van.
Köszönöm! Még annyit elfelejtettem, hogy mennyi időnek kell eltelnie a kénezés után, hogy fogyasztani lehessen a bort. Gondolom valamennyit állni kell neki, na de mennyit k.b? 55-60 literről van szó. Mondjuk átfejtés után nyílván picit kevesebb lesz)
Amúgy általában úgy lehet számolni, hogy 100 l borba rakott 1 dkg (10 g) borkén 50 mg/l-es kénszintet eredményez. Az e fölötti érték már erösen kénezett, a fele-harmada értéket mutató bor kénhiányos. Mondjuk, én a vörösborok kénezéséhez nem értek, a fentiek fehérborra vonatkoznak. Vörösbornál ugye figyelembe kell venni a szín fakulását a kén hozzáadásával.
A borkénporból, ha friss (mert csökken a hatóanyaga) 10-15g/hl a szokásos adagolás első kénezéskor.
Fejtsed le a durva seprőről, ha még nem történt meg, és rögtön kénezd, pár literbe feloldva a pontosan kimért mennyiséget, amit alaposan belekeversz a teljesbe utána. Nem kell melegíteni.
Csináltunk kb 55-60 liter bort, szépen kiforrt, már nem pezseg. A kérdésem, hogy mennyi ként kell hozzáadni? (vörös borról van szó). Borkénpor van itthon, abból hány grammot kell elkeverni benne? És meg kell-e langyosítani mondjuk 1-2 litert, és abban elkeverni, majd úgy hozzáadni az egészhez, vagy jó, a egyből a hordóba öntöm a port, és úgy kavarom el. Viszont gondolom túlzottan felkavarni sem jó dolog. Köszönöm a választ előre is.
A lényeg valóban az egyensúly. A cukor csak egy dolog, ami a szőlőben fontos. Vannak ott még savak, ízek, aromák, stb. Mindegyik fontos, ha a szőlő minőségét vizsgáljuk. Emiatt mondom azt, hogy érdekes hobbiprojekt, amit csinált a fickó, kíváncsi vagyok a végeredményére jövőre. Aztán ha tényleg vacak, akkor ez van. Tényleg nem védeni akarom, semmi közöm hozzá, csak fura volt a hirtelen jött leoltás látatlanban.
"Ha 1 tőkén 1 fürtöt hagysz, akkor az cukorbomba lesz? Ugyehogynem."
Vannak borszőlők amelyek nagyon jó cukorképzők és aki egyensúlyban akarja tudni a cukrot és egyéb beltartalmat, az ésszerűen terhel, hogy ne szaladjon túl a cukor.
Igen, maga a korlátozás nem ad jó minőséget ez tény! De aki ésszerűen terhel, az már nem csak a terhelésre, hanem minden másra is oda fog figyelni!
Tiszta sor. Én csak arról beszélek, hogy látatlanban nem szaroznám le a még meg sem lévő termést. Nagy térállás, nem tudom mekkora lombfelület van, azt mondta a videoban, hogy fürtöket korlátoz ő is. Én semmi mást nem mondok, minthogy ez egy érdekes kísérlet. Az ő szőlője, csinálja. Vagy talán követendő példának állította be? Én ilyent nem hallottam.
"Ha 1 liter vízbe teszel 1 kanál cukrot vagy 1 dl vízbe, akkor szerinted melyik lesz az édesebb?"
Ez sem fekete-fehér. Ha 1 tőkén 1 fürtöt hagysz, akkor az cukorbomba lesz? Ugyehogynem. A dolog nem feltétlenül lineáris, de abban egyetértek, hogy a mennyiség és a minőség alapvetően üti egymást. De ez sem egyértelmű és magától értetődő. Attól önmagában nem lesz jó minőségű a szőlő, hogy a hozamot korlátozod, mivel millió dologtól függ a minőség (és a mennyiség is): fajta, nap, csapadék, tápanyag, időjárás, kártevők, stb stb.
Ha 1 liter vízbe teszel 1 kanál cukrot vagy 1 dl vízbe, akkor szerinted melyik lesz az édesebb?
De nem csak a cukor, hanem sok más, talajból felvett tápanyagról is szó van. A mennyiségi és minőségi szőlőtermesztés NEM ugyanaz. Mind2nek megvan a helye a gazdaságban, de nem lehet őket egy kalap alá venni.
Hatalmas különbség van a francia és a magyar birtok között, sőt a soproni, egy balatoni vagy egy soltvadkerti birtok között is.
Az Alföldön, minden lehullott milliméter csapadék kincs. A talaj felső részén végzett mozgatás, részemről a kialakult kapiláris csövek elroncsolása céljából történik-hogy minél több nedvesség megmaradjon. Van olyan kb. fél hektáros területem, ahol a rossz talajszerkezet, a kevés csapadék miatt a gyökeres vessző csak kínlódik. Valószínűleg kipróbálom, oltvány esetén, használható lenne e ez a rész?!
A mélyre kényszerített gyökérzet a túlélést segítheti egy szélsőséges nyár esetén. A tápanyaggal történő konkurálás nem ugyanabban az időben értelmezhető. Ha gyomos a talaj, a tápelemek a gyökérzónába kerülés előtt elhasználásra kerülnek.
Ott ahol csapadékból és tápanyagból is van bőven, lehet "gavallérkodni"! :-))))
A különbözőség, a világ fejlődésének és változásának egyik garanciája. A videóban szereplő "szakember" szerintem, mond egy-két hajmeresztő dolgot, amivel semmi gond nem lenne, ha a kísérletező próbálkozás demonstrálása történne. Teljesen rendben van az egész, ha egy szabadnapos mozdonyvezető bemutatja, ő hogy csinálja. Nekem a következetesség, a logika, a szakmaisság hiánya miatt nem jön át, mi volt a cél.
Egy tanárom azt mondta: "Magyarországon a focihoz és a mezőgazdasághoz mindenki ért, vagy legalábbis úgy gondolja, de mindkettő színvonalán látszik, talán mégsem!"
És abban sem lennék biztos , hogy az egységáron felvásárolt szőlőből valaha is bor készül. És nem öntik ki a szeméttelepre. Elég csak a számla és olcsóbban " előállítunk majd bort"... Minőséghez kötött felvásárlás? A felvásárlás java része valós cukorfok mérés NÉLKÜL zajlik.. Legalább is felénk.. De ez még ne is volna akkora gond, mert egy szakember azért még ránézésre is sok mindent lát egy tőkéről. De kamu permetezési naplók, ellenőrizetlen termesztési körülmények, borzalmas szüretelési állapotok,körülmények, sokszor berögzült, rossz hozzáértés társul a " minőségi szőlőtermesztésnél".
Igen, amíg csak kilóra veszik a szőlőt változás nem lesz.
Ez jól hangzik, de te tudsz olyan felvásárlót, aki nagy tételnél plusz pénzt fizet magasabb minőségért? A mi vidékünkön egyságáron vették át a szőlőt. Nyilván nem ez a jó gyakorlat.
Szerintem ez nem igaz mert a termelők csak minőségi termékkel tudnak versenyképesek maradni a piacon!Annyira nagy,sűrű a konkurencia hogy aki nem megfelelő minőségű terméket állít elő az elveszti a vásárló közeg bizalmát és már képtelen lesz eladni a kitermelt termékeit.
Vágom a szoci részét a dolognak, csak mivel ma ez van Magyarországon: "Ha a jobb minöséget nem tudod érvényesíteni az árban, akkor teljesen természetes és érthetö, hogy igyekszel annyit termelni, amennyit csak bírsz, ha úgyis megveszik. (költségoptimalizálás)", badarság azt mondani, hogy a termelők ma a minőségre mennek. Én értem, hogy úgy kellene, csak nincs így.
