(azt hiszem nagyon 'magas lovon ülsz', de hát: onnan lehet nagyot esni... ! ;) ;-(
Nah, akkor lássunk egy közérthető magyarázatot arról, hogy a műholdaknak (mindnek!) van-e -a Föld körüli keringési sebességükből eredő- centrifugális 'összetevőjük'..?! (ami a vita tárgya - hogy el ne felejtsük, hogy 'honnan jöttünk', és miért!... 2577, 2582, 2583, 2584, 2594, 2596, 2597 ;)
"A geostacionárius pályán a műholdra ható gravitációs és centrifugális erőknek kiegyensúlyozniuk kell egymást.
a műhold tömege jelen van mind a centrifugális, mind a gravitációs erő kifejezéseiben. Vagyis a pálya magassága nem függ a műhold tömegétől, ami minden pályára igaz, és a gravitációs és tehetetlenségi tömegek egyenlőségének következménye. Következésképpen a geostacionárius pályát csak az a magasság határozza meg, amelyen a centrifugális erő nagyságrendileg egyenlő és irányban ellentétes lesz a Föld gravitációja által adott magasságban létrehozott gravitációs erővel.
A geostacionárius pályán a mozgás sebességét úgy kell kiszámítani, hogy megszorozzuk a szögsebességet a pálya sugarával:
(kör "szögsebesség" > centrifugális erő ... ;)
Alapvető fontosságú, hogy az észak-déli korrekció sokkal nagyobb mértékű növekedést igényel
a jellemző sebességben (kb. 45-50 m / s évente), mint a hosszirányú korrekciónál (kb. 2 m / s évente).
("a hosszirányú korrekció", azaz a Föld körüli sebesség > centrifugális erő ... ;)
Fontos megjegyezni azt is, hogy a geostacionárius pályának pontosan kör alakúnak kell lennie (és ezért mondtuk fentebb az első kozmikus sebességről). Ha a sebesség alacsonyabb, mint az első kozmikus (a Földtől meghatározott távolságra), akkor a műhold csökkenni fog, ha a sebesség nagyobb, mint az első kozmikus, akkor a pálya elliptikus lesz, és a műhold nem lesz képes egyenletesen szinkronban forogni a Földdel."
( "kör alakú geostacionárius pálya sebesség" > centrifugális erő ... ;)
"Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás 'kettős ereje' tartja a pályáján."
Javaslom, hogy ezt a sületlenséget az "Új fizika" gumiszobáján kívül ne nagyon hangoztassad, mert körberöhögnek téged a fizikához értők.
"(lásd a fizika könyveket...)"
Nem.
Ott ilyet nem olvashattál. (Vagy csak valami nagyonsz@r, culágerképző szakiskolának készült "tankönyvben", ahol a szerző nem akarta összezavarni bonyolult koncepciókkal az IQ-huszár nebulókat.)
A Föd tömege, meggörbíti maga körül a téridőt. Egy Földkörüli pályán, hogyan lehet egyenes vonalú egyenletes mozgással haladni? Hát úgy, hogy a görbült téridőben a nem gyorsuló tömeg útja az egyenes. A Föd sugara, a felületére merőleges egyenes. Ha ezen az egyenesen ejtünk le egy testet, akkor az igazodik legjobban a gravitációs hatás (egyenes) vektorához. Az elektromágneses erők erről az irányról térítik le a Föld tömegközéppontja felé zuhanó testet (zavaró hatás). Amennyiben, a Föd magja, a vasnikkel golyó, nem gyorsulna jobban, mint a többi elemi izotóp, akkor nem a középpontban lenne. Így is balanszíroz a Föd, mert változik a felületi tömeg eloszlása.
Elminster Aumar 2596 "Az űrállomáson nincs centrifugális erő. Szabadesik. Ez a Nagy Varázslat a dologban."
(úgy látom, inkább te vagy 'elvarázsolva'm 'barátom'... ;) ;-/
Háát... szóval 'kedves' Elminster Aumar, a fenti állításod nem igaz. Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás 'kettős ereje' tartja a pályáján. (lásd a fizika könyveket...)
Ezért van az pl., hogy amikor fellőnek egy rakétát amely valamilyen Föld körül keringő 'objektumot' állít pályára, akkor nem sokkal a kilövés után a rakéta 'tesz egy kanyart' a megfelelő irányba, (lásd pl. a YT-on... ;) mert ha csak 'függőlegesen felfelé' menne a rakéta, akkor a 3. fokozat kiégése után, nem maradna ott, abban a magasságban a Föld körüli pályára állítandó 'objektum', hanem -"centrifugális erő" 'híján'- szépen visszaesne a Földre. Na, ekkor -visszaesés közben- lenne az amit te írtál, hogy: "nincs centrifugális erő", csak "szabadesik". ;-)
(v.ö.: "föl-földobott kő" vs. ballisztikus ívű repülés... ;)
"A gravitáció "fent" kisebb, a centrifugális erő pedig több."
Az űrállomáson nincs centrifugális erő. Szabadesik. Ez a Nagy Varázslat a dologban. A súlyos és a tehetetlen tömeg precízen azonos, ezért amikor a gravitációs vonzás gyorsít* valamit, akkor kiesik az egyenletből.
(* Valójában éppenhogy nem gyorsít semmit, csak ostoba fejjel egy gyorsuló vonatkoztatási rendszerben írjuk fel a dolog mozgását, és azért tűnik gyorsulónak az amúgy egyenes vonalú egyenletes mozgás.)
"Ha és amennyiben az anyagminőségtől függne a szabadesés, akkor az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok. A gyorsabban esők a Föld felőli oldalon gyűlnének össze,
a lassabban esők meg az átellenes oldalon. Kényelmes lenne, hiszen ha valamit elhagytunk, akkor tudhatnánk, hogy hol keressük :)"
'És tessék mondani!': biztos?!, hogy ugyanaz az eredmény 'jön ki' "szabadesés"-kor ('nagyságrendileg'...!), ha a "szabadesés" közben
a 'sebesség-vektor', és a 'gravitáció-vektor' mértéke/nagysága naggyon!különbözik a 'két kísérlet' alkalmával... ?! ;-)
" Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém” "
Ez nem igaz ! A hit -Isten-ben való hit-, ajándék ! Istenajándéka. Tehát aki nem hiszIsten-ben, annak nincs hite ! Vagyis a nem létező (0, nulla), nem lehet nagyobb a Létező-nél (1, egy, Isten). ;-)
Ha és amennyiben az anyagminőségtől függne a szabadesés, akkor az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok. A gyorsabban esők a Föld felőli oldalon gyűlnének össze, a lassabban esők meg az átellenes oldalon. Kényelmes lenne, hiszen ha valamit elhagytunk, akkor tudhatnánk, hogy hol keressük:)
Mi az ami nyugvó??? És mi az ami mozog? Kisiskolás fizika. Már ott elmagyarázzák, hogy a nyugalom meg a mozgás nézőpont kérdése.
Egy kivétel van: a gyorsuló mozgás belső vizsgálattal is kimutatható.
Ki az aki gyorsuló mozgást végez? Akinek a seggét nyomja az autóülés.
De jé! Az álló autóban is nyomja a seggünket az autóülés! Azaz bizonyos értelemben a gravitációban alátámasztott testek is "gyorsuló mozgást" végeznek.
"Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik"
Lehetséges. De megvizsgálták és úgy viselkedik, mint a liftes gondolatkísérlet.
Mellesleg a szinte a teljes égimechanika a "zuhanó testekre" alapul, csak nem a határeset egyenes kúpszelet pályán, hanem a többin (kör, ellipszis, parabola, hiperbola). Réges régen kiderült volna, ha lenne a szabadesésben valami suskus.
"Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik, mint ahogy azt a liftes gondolatkísérletben elképesztették. Logikailag eldönthető?"
Alapszabály!: amit le lehet ellenőrizni, azt nem szabad elhinni ! ;-)
E5vös valódi kísérletet végzett. DE!!!! nyugvó objektummal.
(Ehhez képest az űrállomás is kvázistacionáriusan zuhan, tehát félig-meddig nyugszik.)
Viszont iszugyi valódi ejtőkísérletet végzett.
Ván kűkőmbség?
Mer' ném ákárók zőldcséget beszélni.
Lehetséges, hogy egy valódi zuhanás közben a zuhanó test tényleg nem úgy viselkedik, mint ahogy azt a liftes gondolatkísérletben elképesztették. Logikailag eldönthető?
