Csábító ajánlat, de nem szeretnék megválni tőle. Annak idején eladtam néhány bakelit lemezemet, és a mai napig bánom. Szerencsére ehhez, és még néhány másikhoz már akkor is ragaszkodtam.
Gondolom maga a hanganyag valamilyen formában megvan neked, tehát fájdalomdíjként (mert visszautasítottalak) kár felajánlanom cd-n ;-)
Egy ideje már olvasom ezt a fórumot, most hozzászólnék a 89-es koncert és a kedvenc cure lemez témához.
Szóval 89... Középiskolás voltam, a Cure-t a rádióban leadott lemezek miatt szerettem meg. Életem első koncertje volt a 05.26-i koncert, a jegyet azóta is őrzöm (600Ft volt). A Homesick nagyon megfogott, azt akkor hallottam először.
Még egy hülyeség eszembe jutott: hazafele elég sokan keresztülgyalogoltunk egy frissen festett zebrán. Nem tudom ez miért maradt így meg bennem, de megmaradt.
Kedvenc lemez... Sok van, talán a Pornography és a Disintegration áll hozzám a legközelebb.
Nem különösen szeretem (bár mindkettőn vannak jó számok) a WMS-t és a The Cure-t.
A koncertfelvételek között is vannak nagy kedvenceim. Például a 81-es Arnheim-i, ami az első darabja volt (még bakeliton) a gyűjteményemnek.
Szerintem a Close To Me alatt lehetett. Halacskásat találtam, vizicsikókat nem. Ezt a 89-es Muncheni koncertről szedtem össze, mielőtt valaki még azt hinné, hogy a pesti megvan dvd-n:-))
Kedvenc lemez: ez nagyon nehéz, 79-92 között az összes lemez szerintem hibátlan, talán a J.W. nem annyira. Az ezt követőek véleményem szerint már a meglévőekhez képest már gyengébbek. Kérdezettek a turnékról, ott egyértelműen a Swing tour vezet nálam toronymagasan. De az összes koncert turné valamilyen okból érdekes.
Nagy érdeklődéssel olvasom a visszaemlékezéseiteket :-)
Én csak a setlisttel tudok hozzájárulni, mivel 89ben még azt sem tudtam, hogy a Cure-t eszik-e, vagy isszák:
26.05.1989 Budapest - Kisstadion (Hungary)
plainsong, pictures of you, closedown, kyoto song, a night like this, just like heaven, last dance, fascination street, cold, charlotte sometimes, the walk, a forest, inbetween days, the same deep water as you, prayers for rain, disintegration, E1: lullaby, close to me, let's go to bed, why can't i be you, E2: hot hot hot, three imaginary boys, boys don't cry, E3: homesick, untitled, faith
Mixed Up-on a Pictures of you, amikor Robert puhán, lágyan monsja a szöveget , na az a rész orgazmusközeli állapot számomra (ennyi pasi elött ilyet leírni :))
A porraloltós sztori elég kemény lehetett. Ha elképzelem :-D
Azt tudom, hogy a Faith után zokogtam. Nagyon kemény volt. A fények, nem semmi.
Egyébként nagyon tetszett még a Why can't I be you?, benne a betéttel: everybody wants to be a cat, meg a Fascination street (lila, bíbor fényekkel). And what about Cold? Elemi erejű volt. Ott szerettem meg ezt a számot nagyon-nagyon!
Akkor jó a topic, ha pörög, nem? Meg ha sok rajta a vélemény.
Másik élmény '89: az egyik ráadás után vagy szám után, nem tudom már, arra lettem figyelmes, hogy a küzdőtér egy ritkás részén néhány fiatal egy teljesen hullára kómált rövid, vöröshajú csajt próbál egyáltalán lábon tartani, de nem sok sikerrel, lehet hogy ők sem voltak tiszták. Nekem ez akkor is és most is szentségtörés volt. Nem csak azért, mert eleve elítélem a hullarészegséget és drogot, hanem mert egy koncertet nem szabad így elrontani. Én direkt tiszta aggyal mentem, hogy minden egyes pillanatát megélhessem és a lehető legtöbbre emlékezhessek. Ez luxus, hogy az ember életében eljut 10-15 koncertre, valószínű nem is ugyanannak az együttesnek az előadásaira (na jó, van aki 100-nál több Cure-show-n volt már :-)), és arra sem emlékszik, mert tök kómásan fetrengi végig.
Bakeliton Istenien 'puhányan' lépteti a szavait a Mixed Up ezt bátran állíthatom! Így szerettem csak meg, mára már semmi bajom vele, ilyen is kell. Személy szerint örülök neki, hogy ők csináltak inkább maguknak mixeket előbb, mint valaki más...