Én a Lament,Speak my language,Lovecats kivételével a teljes JW-t utálom.A Lovecats is inkább csak a szép emlékek miatt maradhatott.És amit még nagyon nem szeretek az a Lovesong,Lullaby.Hogy lehetett ebből ilyen emblematikus szám? Régen az összes jó csaj,csak első pillantásra tűnt annak.Aztán valahol biztos találtam rajta egy pókhálót...izé...hol itt-hol ott:DDDDDDDDD
Szerintem a Walk-nak isteni az a lépkedős oktávos 'basszusmenete'. Gitáron ezzel gyakoroltam, gyakorlom ma is az oktávokkal való játékot, nagyon jól erősíti az újjakat, és jókat lehet szórakozni vele, olyan primitíven gyermeteg.
További polgárpukkasztás: a 13th all time Top10es nálam, a Last Dance, a Sinking és a Lament meg az utolsók között van.
A kipukkant polgárok megnyugtatása: imádom az egész 17 Seconds-Faith-Pornography-The Top vonalat (mondhatni kivétel nélkül, talán ez utóbbiról a Caterpillar és a Bananafishbones necces kicsit), és utálom a Mint Car-t és a Wendy Time-ot.
én a The Kiss-t és a Shiver and Shake-et imádom, megyek és gyorsan meg is hallgatom (bár az igaz, hogy kellett vagy tíz év, míg megszerettem - nagyon sokáig átugrottam ezt a két számot)
"1989ben nem tartotta már túl jó számnak a Why Can't I Be You-t..."
Ez mondjuk megnyugtató. A Kiss Me-t épp a hot, hot, hot és a why can't miatt nem tartom 100 %-osan zseniális lemeznek.
De biztos érezték Roberték is, hogy valamivel el kell rontaniuk az anyagot, mert különben az évszázad lemezét adják ki, ami súlyos felelősséggel járt volna a továbbiakban. Így került fel a fentebb említett két förmedvény. ;)
Robert ízlése a nyilatkozatai alapján: a legkevésbé kedvelt dala a Foxy Lady, a leginkább kedvelt pedig a Faith.
Ezenkívül nagyon szereti a Forest, a Figurehead, az Inbetween Days és a Just Like Heaven c. dalokat, viszont 1989ben nem tartotta már túl jó számnak a Why Can't I Be You-t és a Lullaby-t.