A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A köznyelv pedig azt nevezi véletlennek, aminek nem ismerjük az okát. De attól még van neki.
Még filozófiából tanították: az ókori görögök szerint a véletlen egy rajta kívül álló jelenség, amely annak lényegéhez nem tartozik hozzá. (Mondanám példának, hogy amikor egy galamb a fejedre pottyant - de az szerintem egyáltalán nem véletlen.)
"Mi van akkor, ha a véletlennek több oka is van egyszerre? Sok ismeretlenes egyenletnek nehéz a megoldása. "
Amikor egy eseménynek több kiváltó oka is van egyszerre (ami gyakori), akkor igen nehéz egyenként felismerni az okokat. Ez valóban egy sok ismeretlenes egyenletrendszer. Ráadásul olyan egyenletrendszer, amelynél a végeredményt meghatározó tényezők kis mértékű megváltozása, igen nagy mértékű változást okozhat az eredményben.
Az ilyen egyenletrendszert a matematikusok "gyengén határozott egyenletrendszenek" nevezik. Nálunk az egyetemen tananyag volt.
Az ember esetében még egy további probléma is bejön. Az ember agyában eltárolódnak a régebbi események, tanult ismeretek, viselkedésminták, stb., tudatos vagy tudatalatti formában.
Ezek szintén befolyásoló tényezők lesznek egy emberi döntésnél. A "belső" tényezők még nehezebben ismerhetők meg, mint a jelenben fennálló külsőkörülmények
Tehát ez egy nagyon sok ismeretlenes, gyengén határozott egyenletrendszer. Ezért kiszámíthatatlan a jövő, annak ellenére, hogy a múlt eseményeiben a jövő már kódolva van.
Most én is a kérdezett helyett válaszolok, mivel ez itt már gyakorlattá vált.:-(
A Minkowski féle 4D téridő a tömbuniverzum, mivel minden egyes pontja az univerzum összes eseményeit tartalmazza. A múlt, a jelen, a jövő, egy tömbben.
„Tehát nem azért nem ismerhetjük a jövőt, mert nincs megírva, hanem azért mert sok-sok körülmény által van megírva, amelyekből egyetlen egynek a megváltozása is boríthatja a jövőt.”
Azt az egyetlen megváltoztató körülményt nevezik véletlennek. Amiből azonban sok-sok létezik, csak nem tudunk róla. (megint helyben vagyunk) :-(
Mit értesz "tömbuniverzumon"? (Csak, hogy én is tudjam.)
"...az összes jövőbeli véletlen már meg van írva benne, csak mi még nem ismerjük."
Véletlenek nincsenek. Csak aminek nem ismerjük az okát, azt hisszük véletlennek.
A múlt meghatározza a jövőt, tehát az összes jövőbeni esemény már meg van írva, csak mi nem látunk bele.
Kedvenc focicsapatunk véletlenül ki fog kapni, de úgy hisszük, hogy ezt nem lehetett előre látni.
De ha tudnánk, hogy a háttérben a meccset már lezsírozták, akkor azonnal tudnánk, hogy nem véletlen a vereség. Ebben az esetben (ha tudunk a meccs eladásáról), akkor könnyen megjósolhatjuk az eredményt.
De legtöbb esetben azért nem tudhatjuk a jövőt, mert a szövevényes ok-okozati kapcsolatokat nem ismerjük. Nem ismerjük azt a számtalan körülményt, amely befolyásolja a jövőbeni események kimenetelét. És amelyiket ismerjük, azt sem 100% biztonsággal. Mert a körülményeknek egy piciny megváltozása is az ellenkezőjére fordíthatja az eredményt.
Mi van akkor, ha a kapus (akit megvettek, hogy engedje be a gólokat), hirtelen (véletlenül?) lebetegszik, és a helyére egy fiatal ambiciózus kapus kerül, aki nem tud az üzletről, és kivéd mindent? Borul az egész jövő.
Tehát nem azért nem ismerhetjük a jövőt, mert nincs megírva, hanem azért mert sok-sok körülmény által van megírva, amelyekből egyetlen egynek a megváltozása is boríthatja a jövőt.
„Nem sikerült kiderítenem, hogy miért ezeken az energiaszinteken gerjeszthető a semmi.
Vagyis nem sikerült felírnom az összes lehetséges részecskékre vonatkozó kvantálást. „
Ha abból indulunk ki, hogy a diszkrét téridő alap gerjesztett, akkor a belőle felbukkanó elemi részecskék a tovább gerjesztettek. Ehhez lokális szimmetriasértés, vagyis egy helyen egy időben több téridő-kvantumnak kell megszületni, ami már nagyobb gerjesztett entitást (kvark; gluon; foton) eredményez. Ezek időben is tovább „élnek” a téridő-kvantumoknál. A csomósodásukkal, pedig még tovább. Azonban elindul a bomlási folyamat is, ami akár a teljes lebomlásig tart. Vagyis feloldódik a részecske a téridőben.;-)
Mi az, hogy nem időszerű? Már nagyon várjuk a blogon, vagy könyvekben való ismertetését. Te meg a publikációs lehetőségeken vergődsz. Elő a farbával! :-(
