E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Ne feledjétek, hogy Isten elpusztította a Dinoszauruszokat mert nem volt megelégedve az Ő fejlődőképességükkel.És ezt teszi velünk is ha sokat toporgunk egyhelyben és nő a hitetlenség és a háboruskodás.A másságról nem is beszélve!!
Elnézést balacy, de egy kissé rendhagyó módon válaszolok...
(Szerintem erre a kérdésre nem a Bibliából, hanem a Biblia alapján lehet választ találni... Mindez lehet, hogy tévedés, de számomra logikusabb magyarázatot én nem találtam. Mindenesetre hitemben megerősít...)
Kérdés: Miért pusztította el Isten az Ószövetség idején a "gonoszság gócpontjait"?
Válasz: Valószínűleg azért, hogy az egyre gyorsuló erkölcsi hanyatlást lefékezve lehetőséget adjon arra, hogy még te is megszülethess, és így legyen lehetőséged elfogadni az Ő üdvözítő segítségét.
Egy kicsit bővebben: Az ember Istentől való elfordulása azt eredményezte, hogy egyre inkább a pusztulás útjára lépett a gonoszságot befogadva. Kialakultak olyan néptömörülések, ahol a gonoszság igen megsokasodott (Sodoma, Bábel, stb...). Ha Isten nem "szünteti" meg ezeket a "gócpontokat", akkor a föld történelme már rég lezárult volna, hiszen az említett gonoszság önpusztító jellegű, és Isten közbeavatkozása nélkül igen gyorsan terjed. Tehát Isten közbeavatkozása nélkül az önzésbe teljesen belemerült emberiség már régen kipusztította volna saját magát. De Isten látta előre, hogy ez olyan emberek megszületésének lenne a gátja, akik még elfogadnák üdvözítő segítségét, ezért lelassította ezt a folyamatot a "gócpontok" elpusztításával.
Kérdés: A "gócpontok" elpusztításakor meghalt emberek közül senki sem fog üdvözülni?
Válasz: Ezt csak Isten tudja, de elképzelhető, hogy olyanok is az életüket vesztették egy-egy ilyen eseménynél, akik üdvözülni fognak. Ezeknek az embereknek (ha vannak ilyenek) nyílván azért engedte meg Isten a halálukat, hogy ne szenvedjenek tovább a földi élettől.
Kérdés: Ha Isten mindenkit szeret, akkor miért vet véget a gonoszok életének?
Válasz: A válasz az előzőhöz hasonló: a szenvedéstől szabadítja meg őket.
Kérdés: Ma miért nem pusztítja el Isten a gonoszság gócpontjait?
Válasz: Ma is munkálkodik Isten azért, hogy senki se vesszen el azok közül, akikről az Ő teljes jövőismerete alapján tudja, hogy el fogják fogadni üdvözítő segítségét. Az, hogy ennek az isteni közbeavatkozásnak egyre kevésbé látjuk a jelét, valószínűleg az az oka, hogy lassan már nem lesz miért visszatartania Istennek a gonoszság teljes kibontakozását, azaz lassan mindenkiről kiderül, hogy melyik út is a végleges választása.
"... hol van, hogy csak a feltámadás után jön a szelektálás a pokol ill menny felé." Azon a helyen, amit te a mesék birodalmának tartasz.
en is olvastam valami hasonlot, illetve kozel azonosat a temaban. es ott elegge sok klf. egyhazfilozofus es okos embertol volt idezve a temaban. szoval lehet, hogy lsr teved a dologban, lehet, hogy nem igaz aza egesz, csak a hivo gondoljak igy stb. de nem hazudik.
speciel szerintem is logikus a dolog, mert konnyebb osszevarni egy adag leleket a "feltamadasig" es egyben szelektalni, mint egyesevel oszani szet a leleket. :)
amugy meg azert, mert erdekesnek tunik szamomra, hogy ilyen kerdest nem tesz fel, az aki hisz benne, illetve ha felteszi maganak, milyen eredmenyre jut. megingatja-e hitet, vagy talal valami magyarazatot erre? ha talal, akkor mi az?
Az, hogy en pld. nem hiszek abban, hogy van Isten, attol meg a vilag egy resze hisz benne, engem erdekel az ilyen emberek gondolatai is.
Einstein: "Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát..."
Azt mondja, hogy nem is akar... Hol marad akkor a hely egy olyan Isten számára, aki tiszteli teremtményei döntését?
Egyébként - tévedés ne essék – most nem azt bizonygatom, hogy Isten van e vagy nincs, hanem azt, hogy hit kell ahhoz is, hogy elfogadjuk a létezését, és hit kell ahhoz is, hogy nem fogadjuk el a létezését. Tehát e szempontból vizsgálva alapvetően 3 fajta ember van a földön:
Hol van az, hogy a feltámadás után lesz menny és pokol?
A n i n c s bizonyítása indirekt módon lehetséges csak. Vagyis, tegyük fel, hogy van.
Innen tiéd a labda. Ha nem tudod bizonyítani a v a n -t, akkor indirekt módon bizonyítottad a n i n c s -et.
És a nálunk okosabbak sem tudják elképzelni...
Albert Einstein Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez... Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.
New York Times Magazine �Religion and Science", 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)
Albert Einstein Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat.
Forum and Century 84, �What I Believe" 193-194. o. (1930); Ideas and Opinions, 8-11. o.
