Nem tudom, de csúf jószág! Hosszabb ideig víz alatt tartani? :-) Fél órát a növény valószínűleg kibír, ez a csufi meg nem valószínű. Mi a véleményetek?
A nyáron kertészetben vásárolt szobahibiszkusz cserepében a képen látható állatkák lavíroznak. Már akkor láttam, amikor megvettem, ezért megpróbáltam a föld nagy részét eltávolítani és néhány percig víz alatt tartani a maradék földlabdát. Azt hiszem, amikor actarával permeteztem szórtam rendesen a földlabdára is. Ennek ellenére hétfőn amikor megpiszkáltam a föld tetejét láttam vagy hatot. Belocsoltam actarás vízzel tegnap, de ma csak épp egy kicsit kellet megkotornom a föld tetejét, hogy egyet csipesszel ki tudjak venni. :-(((( vagyis nem döglöttek meg.
Bár kíváncsi vagyok, az ötméteres tujáimnál ez hogy sikerül majd. :-))
Nehezen:)
Különben a gomba és baktérium-kórokozókkal szemben a moly lárvája nem szaporodik a fában, petézni csak a kikelt moly tud. (Ugye az az életciklus, hogy kikel a moly, lerakja a petéit a fatörzsre (főképp a sérült részekre), a kikelő lárvák befúrják magukat, rágnak, rágnak, majd bábozódnak, és megjelenik a moly...)
Tehát a baktériumos és gombás bajokkal szemben - ahol mindig az épben kell vágni - itt mérlegelés tárgyát képezi, hogy az ember vágjon-e, és mennyit, azért nem kell többet károsítani a védekezéssel, mint maguk a lárvák. A szemmel láthatóan károsodott száraz ágakat nyilván...
Támadni akkor kell, amikor a kártevő a fán kívül van, részint szokásos taglózó rovarirtókkal (piretrin, szerves foszfát) - vagy természetes ellenséggel:) - a rajzó molylepke ellen, részink a lárva kialakulását megzavaró szerekkel, pl. kitinszintézis-gátlókkal a lerakott és fejlődésnek indult peték ellen.
A hajtáscsúcs sárgul, barnul és lehullik, a pikkelylevelekben parányi hernyók aknáznak. A lepkék rajzása június–júliusban néhány napig
tart. Utána lerakják a tojásokat, és a kikelô lárvák már augusztusban elkezdenek aknázni. A lepke rosszul repül, általában azon a fán marad, amelyen kifejlôdött. A Thuján és Chamaecyparison károsít. A faiskolában ellenôrizzük az állományt. A csúcshajtásokat átesô fényben vizsgáljuk meg. Ha aknázást látunk, védekezni
kell. A megtámadott növényeket erôsen vágjuk vissza, a levágott ágakat égessük el. A Thuja és Chamaecyparis regenerálódó képessége jó, az erôsen visszavágott növények 1–2 év alatt újra az eredeti díszértéküket adják."
Szóval, ha jól értem, akkor le kell vágni, elégetni, és ennyi. Bár kíváncsi vagyok, az ötméteres tujáimnál ez hogy sikerül majd. :-))
A válasz az előző hozzászólásom első mondata:) - vagyis attól függ, hogy miféle kártevővel állsz szemben. Ha tujamollyal, az ellen tényleg nem érdemes, az csak tavasz végén-nyár elején rajzik. De egyszerű a dolog, ki kell tenni ilyen sárga ragasztós molyfogó lapot a kertbe párat. Ha ragad rá pár molylepke, akkor valami molykártevő rajzik, ideje permetezni ellenük:)
Tehát, ha jól értem, most nem is érdemes ellene permetezni, mert az ellen az alak ellen, ami már berágta magát, házikerti szerekkel úgysem tehetek semmit?
Az a kártevő fajtájától függ. A tujamolynak pl. május végén-júniusban van a rajzási ideje. Az a baj, hogy a fában rágó kártevő-lárva nem elérhető a szokásos növényvédő szerek számára, ezért kell a rajzási időben megakadályozni az újabb peterakást. Ujabban létezik már (csak nagyüzemi-szakszolgálati célra) olyan fatörzsbe injektálható szer is - egyelőre gesztenyefákra főleg - ami a fában rágó lárvákra is képes hatni.
Ma nagyon szomorú lettem, mikor észrevettem, hogy az eddig gyönyörűséges, hibátlan ezüstfenyőmön (Picea pungens glauca) alul, az alsó, árnyékos részen elszáradt tüskéjű ágak vannak. A kérdés az, hogy ez most vajon természetes kopaszodás, vagy ha megtámadta valami, mi lehet...
Nem hinném, hogy természetes folyamat lehet, mert egyik hétről a másikra jelentkezett, eddig soha semmi száraz ág, hajtás nem volt rajta észlelhető.
Mellékelek egy-két fotót a jelenségről:
Ugyanakkor a szerb lúcon (Picea omorika) és a kínai szúrósfenyőn (Cunninghamia lanceolata) az alsó, egy--másfél méteres részen is vannak száradó tüskék.
Ez a kínai szúrósfenyő, a szern lúcon is hasonló a kórkép.
Néhány hete még mindhárom növány makkegészséges volt. Ami még eszembe jut, hogy pár hete permeteztünk Actellickel, nem tudom, esetleg nem okozhatta-e az a tüneteket. Ami egybevág, hogy az Actellickel megpermetezett magasságig (másfél méter) jelentkeznek a tünetek. Ami viszont ennek ellentmond, az az eltelt viszonylag hosszú (kb. egy hónapnyi) -- idő. Mi a véleményetek?
A képhez az is hozzátartozik, hogy a szomszédom hosszú tűjű fenyője ilyen:
Nem tudom, van-e összefüggés, mert a legtöbb nyavalya fajspecifikus, vagy nem?
Tényleg, erről eszembe jutott valami... Szerinted nem lenne arra komoly esély, hogy a tujamolyt a téli hideg kipurcantja? Mifelénk igen nagy hideg szokott lenni, bőven mínusz húsz alatt... Vagy mindenképpen vegyszeres védekezést javasolsz?
Igazándiból nem tudom, miért támadja a kártevő az egyik fát, és nem a másikat. Lehetséges, hogy a fiatal fák kérgét könnyebben ki tudja kezdeni.
Mindenesetre az ilyen sebeket, mint amit lefényképeztél, lásd el, mert peches esetben behatolási kaput jelenthetnek újabb kórokozóknak. Távolítsd el az elhalt részeket, és kend be fertőtlenítős fabalzsammal. (Sajnos a harkály csak odáig végzi el a dolgot, hogy feltárja a beteg kérget, és kizabálja a kártevőt - el már nem takarít maga után:))
Ingyen elvihető egy japánbirs bokor (Chaenomeles) és egy mályvacserje (Hibiscus syriacus). Mindkettő 1 1/2 méter magas. Hely hiány miatt ki kell ásnunk.
Ez a kínai szúrósfenyő, a szern lúcon is hasonló a kórkép.
