"Komoly tudós ilyet nem állít." Valójában a komplett MTA szinte ezt állítja. A vandál, vangár, venmger, avar az egyértelműen magyar, nincs miről beszélni, de igazából a hun is.
Gyakorlatilag minden europid leletet besorolnak gótnak, gepidának, szkírnek, egyedülk a mongoloid szerű leleteket hajléandók hunnak mondani, de azt is csak akkor, ha a sírmelléklet nagyon szegényes.
Nagyon gazdag sírmelléklettel rendelkező, mongoloid csontvázat tartalmazó, egyértelműen, 3.-4. századi leletet is ismán gótnak tituláltak, egy vicc az egész, ami az állítólagos "tudományban" folyik, vedd már észre.
Nincs kedvem mélyebb elemzésekbe belemenni, de annyit érdemes aláhúzni: Horvát István rengeteg munkával és aprólékos kutakodással egy hatalmas illúzió kergetett ("mi, magyarok vagyunk a leg-leg-leg..."), ezt már a kortársai is pontosan látták.
"Itt a Kárpát medencében mindenki csak kihal, eltűnik, utód és folytonosság nélkül... ami önmagában is vicc és nem tudomány, ehhez nem kell bizonyíték, se semmilyen diploma."
Komoly tudós ilyet nem állít. Pont a múltkor volt a szomszéd topikban.
"Szathmári ábrájan jól látszik, hogy a kora avar korban volt 10% szarmata túlélő, 10% germán, 10% egyéb és megérkeztek az avarok (70%). [...]
Utána újra világos a honfoglalás kora: kora avar (8%), késő avar (7%) és masszív honfoglaló (43%). Erről volt folyamatosan szó a topikban: együtt, az akkori KM-i lakosság (57%) meghaladta a beérkező honfoglalókat létszámilag, de szétaprózodottságuk miatt azok népmaradványok nem tudták felvenni a versenyt a beérkezőkkel.
Aztán egy újabb érdekes sor: kora avar (9%), késő avar (3%), honfoglaló (11%) és a honfoglalók létszámát 3-szor meghaladó következő hullám (36%)."
Aki Vajk pogányként kóborgott Géza udvarában, de már egyes pápai iratok szerint templomokat építtetett. Kérdés hogyan, minek? Majd alighogy megkeresztelkedett, máris templomot és birtokot alapított Jeruzsálemben és biztosította a zarándok utakat. De építettett a Szent Péter bazilika mellett, Rómában, kőfallal körülvett templomot is.
Vajk-István, aki csak kódorgott itt összevissza, meg német lovagokkal égettette a rováspálcákat ugyebár. És várta, hogy a pápa küldjön már neki koronát, valami két fémdarabból eszkábálva....
De milyen fura... régen valahogy erre másként emlékeztek. Orosz források szerint Magyarország akkori keleti határa a Dnyeszternél volt. Igazából az volt a határfolyója az orszgának. Tessék már megnézni hol is van az!
A déli határ meg a mai Kosovo-Barca-Tatárbunary vonal tessék összekötni.
1030-as félnyes győzelem után a legészakibb határ Boroszló fölött volt picivel. Tetszik tudni, amit ma Wroczlawnak hívnak.
A nyugati határ meg Melknél volt a mai Ausztria közepén.
Na most akkor ki volt itt nagyhatalom? Meg kihez kellett nekünk csatlakozni, hogy úgymond megmaradjunk????
Hadd tegyek fel pár egyszerű kérdést: hány Európai király, uralkodó tudott építtetni kőfallal körülvett templomot a Vatikán kellős közepén?
Na és Jeruzsálemben?
Mikor tudott bármelyik pápa is ebben az országban mondjuk birtokot alapítani?
Mikor tudott minket akár a Német-Római, akár a Bizánci Birodalom, a 16. század előtt, saját területünkön úgy legyőzni, hogy amiatt területeket vesztettünk???
Na?
És akkor ennyit arról, amit ma az iskolákban tanítanak.
"Száz meg száz népeket és népneveket magyarokká tenni" - Amik mind magas kultúrák voltak itt a Kárpát medencében. Kivéve a hunokat, akiknek a létszáma az akkori teljes népeség több mint 10 százalékát tették ki, és magyarokat, akik 1000 éve élnek egységes államban, nekik bezzeg semmilyen kultúrájuk se volt. Amit "hunkorinak" szoktak nevezni, az mind gót, gepida, szkír, avar.
Tessék mondani miért írnak egyes krónikák olyant, hogy Nagy Károly küzdött a vandálok ellen? Hisz a vandálok addigra állítólag kihaltak?
Vagy hogy lehet, hogy miközben a vandálokat vangároknak is hívják, a szláv nyelvben meg tudjuk kik a venger, vengrij ugye, valahogy senkinek se jut eszébe a kettőt összehozni. De mesélhetne neekm valaki arról is, hogy az Észak Afrikai Vandál királyság egykori területét miért hívják máig Maghrebnek? Ha a vandálok germánok voltak, miért nem Germanek? Vagy Thorland? Hogy lehet, hogy míg az arab világban többnyire nincsen nyoma ismerős helyneveknek, legfeljebb a jóval későbbi keresztes hadjáratok nyomán, addig Maghreb területén (Mai Líbia, Marokkó, Algéria, Tunézia), tucatjával van mager, landor, nandor, biher, bihar, bahar hadd ne soroljam..... miért nem burgokkal van tele? De még egyszer mondom, sehol máshol az arab területeken ilyen nevek nincsenek.
.
Itt a Kárpát medencében mindenki csak kihal, eltűnik, utód és folytonosság nélkül... ami önmagában is vicc és nem tudomány, ehhez nem kell bizonyíték, se semmilyen diploma. A szkírek 70 év alatt magaskultúrát csinálnak, majd eltűnnek. Hogy az állítólagos szkír királyság minden lelete azonos az állítólagos avarral, ami viszont teljesen azonos az ázsiai hunnal? Kit érdekel?
.
Lényeg, hogy itt nincs folytonosság, népek százai halnak ki évtizedek alatt.
.
Szóval ha már annyira utána nézel, akkor miért nem olyanoknak nézel utána, amik önamgukban is képtelenségek?
Vagy például Szilágysomlyi kincsek, Nagyszentmiklósi kincsek feliratai, amiket besoroltak gepidának meg avarnak, gótnak, meg a tököm tudja minek nem, gyönyörűen olvashatók magyarul, még a görögbetűsek is. És mit csinál az MTA? Németül akarja értelmezni a feliratokat mind a mai napig....
Akkora blőd ökörségeket hoznak ki belőle, hogy egy 4 éves is csak röhög rajtuk. És ez ma a tudomány.
Az utóbbi időben volt "szerencsém" alaposabban megismerni Horvát munkásságát. Sőt, a Rajzolatok... c. főművébe is beleolvastam.
Toldy Ferenc véleménye:
"Módszere a népneveknek hang, és ahol van, jelentésök szerint egyeztetése, csoportozásai; s így sikerül neki az ionokat, pelasgusokat, cimeriusokat, a titánokat, a filiszteusokat és sabinusokat, a maurusokat és aethiopsok, az argívok és quirytesek, az oscusok és samnítek, gepidák és charasmiusok, az athenaeiek és curetesek, az illírek és amorrhaeusok és száz meg száz népeket és népneveket magyarokká tenni;
így sikerül kimutatni azon birodalmakat, miket őseink Kisázsiában és Afrikában, Görög- és Olaszországban alkottak; sőt Luzitánia és Andalúzia is csak úz országok, Murcia pedig egyenesen Magyarország; Karthágó magyar város, és Jeruzsálem mi egyéb, mint Sólyomvár?
így aztán a líbiai Hercules és Nagy Sándor magyarok, s ez utóbbi Magyarvárosban (Argeopolis) áldozott; Szent Dávid a pártusok székelynagyja, Szent Jeromos becsületes jász; ők kezdék építeni az egyiptomi gúlákat, a görögök és rómaiaknak ők adtak betűket, az elsőbbek magyar, jász, partus mértékeket vettek fel prozódiájokba, az aboriginesek tőlök vettek vallást, törvényt, szokásokat, s a múmiák pólyái is magyarul szólottak; az argonauták hadmenete, a trójaiak harca és pun háborúk mind »magyar háborúk« voltak stb."
Ha ez nem délibábos nyelvészkedés és történetírás, meg totálisan elhibázott megközelítés,
akkor semmi sem az.
Pont arra használom a fejem, hogy kritikusan gondolkozzak, ellenőrizzem a dolgokat.
893 Borisz fia, Simeon bolgár cár Macedóniában megverte Bölcs Leó seregeit, aki Nikétász Szkléroszt küldte Gordáska-Madaj-asszonyhoz magyar törzsszövetségi csapatokért. Árpád hiába tiltakozott, Álmos Kusaly-Kurszánra hallgatva LaádLeventét átvezényelte a Dunán a bolgárok ellen, aki a cár seregeit Szilisztra várba verte vissza. Végleg elveszett a bolgár-magyar megbékélés lehetősége.
Álmos Kusály tervét követve szövetségre lépett a görögökkel, hogy a bolgárokat közös erővel legyőzve, vagy féken tartva nyugodtan vonulhassanak be a Jász-síkságra.
...
Árpád aggodalma jogosnak bizonyult. Levente súlyosan, Tass vezér könnyebben megsérült.
825 Megyer törzs önállósította magát 840 Álmos felépíttette Kevevárát (Kiev) 850 Nyék törzs kiszakad, nem fizet adót Kazáriának 860 Kazária hadat indít (Lebeddel az élén) a megyeri had ellen, de Álmos győz (szuvári csata) 862 Ügyek meghal (megjelenik a temetésén Lebed, ezért végleg kegyvesztett lesz Kazáriában)
tehát a "felkérés" 825-860 között történt ehhez kapcsolódhatott Lebed lánya kezének felajánlása a magyar fővezérnek
még mindig nem kételkedsz, hisz a neves történészek... csakhogy ott attalától kerültünk el attaláig, ahol nem tagadják, csak éppen atila az eredeti alak.
de, persze. nyilvánvaló, h az eredeti az eredeti.
de nézd csak:
A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik
A wiki forrás nélkül említi az egészet, így sokkal hitelesebb forrás egy olyan oldal, amit neves történészek szaklektorálnak vagy írnak, és ami friss, nem 1890 körüli.
Perdöntő az eredei latin szöveg és az abban szereplő alak lenne.
település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt.
mekkora kamu.
a honfoglaló magyarok emlékeztek a római időkre... vagy továbbadták nekik azok, akik túlélték a hun, és aztán az avar (és bolgár) kort :)
szerintem ez hivatalos akadémiai történelemhamisítás.
Ha engem tituláltal *szalmabábnak*, akkor gyorsan fogd vissza magad. És nézz utána mit jelent a szalmabáb-érvelés.
Most a listádról. Ha ~400 év alatt összesen ennyi Attila név "megjelenést" sikerült összegyűjteni, akkor ez tényleg komoly eredmény (!), ami ékesen bizonyítja a név széles körű "elterjedését" a nép körében. Ehhez persze *keverni kellett* a hely- és személyneket ;-)
Sajnos nem tudok latinul, de azért még én is észreveszem, hogy a listád első tétele egy falunév (!).
"Atila, villa Praep. Demesiensis."
A dömösi prépostság egyik falva, méghozzá hibásan leírta. Pont tegnap néztem utána.
„*Attala* faluban: Dius (és) Erdeidi.”
„Az esztergályosoknak a nevei ezek: Vrsi faluban: Gictu (és) Gurgu, kik Szent Margit ünnepén és hasonlóképpen karácsonykor 500 tálat adnak; *Attala* faluban: Deuecher (és) Telne, akik évenkint Szent Margit ünnepén, valamint karácsonykor és húsvétkor 500 tálat adnak;...”
Etelét és Atilát együvé fogva, mint hagyományos magyar nevet, mely minálunk személy- és helynévvé lett: ekkép vezethetjük le a középkortól máig: 1138: Atila, villa Praep. Demesiensis. (Fejér: Cod. Dipl. IL 102.) 1221: »Penquez et Laurentius de villa Soht, impetierunt quatuor homines Athilae, scilicet: Georgium, Visam, Vyrsint & Milum, & postea unum hominem Bes, scilicet Petrum de praedio Athilae, de furto, iudice Nicoiao« stb. (Ritus explorandae veritatis per iudicium ferri candentis. §. XCII.) 1224: Etui (Jerney: Magyar Nyelvk. 3(3.). 1286: Etele (Árpádk. Új Okmt. XII. 449.). 1331, 1332: Etel (Jerney: Magy. Nyelvk. 36.). 1333: Ethela (Fejér: Cod. Dipl. VIII. 3. 711.). 1355: Ethele (Anjoukori Okmt. VI. 318.), 1488: Atila, Ethele (Joa. de Thwrocz). 1539: Atila (Joan. Silvestri Grammatica Hung.-Lat.). 1549: Atila (Nie. Oláh). 1568: Athila (Abr. Bakschay). 1575: Athila, Atila, Atila nertzec, t. i. a hun király (Heltai Chronica)
Attila neve Priskosnál Άηηήθαξ, Jordanesnél az ennek megfelelő latin átìrás: Attila, Theophanesnél Αηηίθαξ. Attila fordul elő ezenkìvül Paulusnál, Marcellinusnál, Cassiodorusnál, Prospernél, Isidorusnál és másutt sok 30 helyütt, de e szerzők különböző kéziratai itt is, mint a hún népnévnél sokféle változatot mutatnak. Így előfordul: Atila, Athyla, Athila is. Anonymusnál Athyla, Kézainál Ethela, később Etele névalakkal is találkozunk. Hóman úgy véli, hogy ez utóbbi névalak a magyar nyelvben csak az új hazában válik ismeretessé. A germánoknál az Atli, később az Etzel a legelterjedtebb. Szláv változat a Tyla, mely grammatikai szempontból független a germán névalaktól. Oláhtól kezdve magyarban az Attila és Atilla névalak válik mind általánosabbá és tartja magát irodalomban és köznyelvben rendületlenül.
Először is Atila azaz Etele. ez az alapváltozat. A hun-magyar király Atila, szerepel a német leírásokban Etzel, Itzil, nem akarom sorolni mind a 30 változatot. Lényeg: Az Attila, így, két "t"-vel szintén német nyelvterületi változat. Mondom változat. Ezért nem is volt népszerű sokáig.
13. század, Hősök könyve (germán hősköltemény): Atila udvartartása.
"Volt egyszer Magyarországban egy nagy hírű király, kit Atilának hívtak. Soha párját nem fogjuk találni. Gazdagságban és bőkezűségben vele soha senki nem mérkőzhetik. 12 koronás király hódolt neki. 12 herceg 30 gróf, lovagok, apródok, fegyveresek szám nélkül. Ez a király emberséges és igazságos volt. Soha párját nem fogjuk találni."
Namost ez fordítás, az eredeti Etzelnek hívja Atilát. Azt azonban jó látni, hogy akkor még mindenki tudta, hogy a hunok, azok a magyarok. Nem csak Magyarországon, mindenhol. Pápai levelekben nevezik hunoknak a magyarokat egészen a 18. századig. Ilyen, hogy finn, meg finnugor, fel sem merült. Soha. Sehol. Semmilyen formában. És Atila bizony király volt. Nem vezér, nem fejedelem, nem főcsikós legény, hanem király, méghozzá a királyok Királya. Ennyi.
"Az Attila név igazán csak a 20. század második felében vált népszerűvé, a század elején kevéssé ismerték." [wiki: Attila (keresztnév)]
Erre volt példa József Attila esete (a wikis szócikkből).
Eleve az volt a kérdésem: "Most már csak azt kellene kimutatni, hogy XII-XIV. sz. a nép körében élt pl. az (H)Ildikó név." Vagy az Attila név valamely változata.
Nyugodtan lehet kutakodni. Érdeklődve várom az eredményeket ;-DD
Mondjuk: * a Váradi Regestrumból (1208-1235), mely ~2500 személyt említ; * a dömösi adománylevélből (1138), amelyben 1332 szolga neve szerepel.
Ui.: A társalgásunk szempontjából teljesen érdekltelen, hogy a XX. sz. második felében mennyire volt népszerű az Attila utónév. (Dettó XXI. sz.)
@"Az Etele név a 13. században vált önálló személynévvé, de gyakori sosem volt, az 1990-es években az Atillával és Etével együtt szórványosan fordult elő..." Szegény József Attila esete a nevével: nevelőszülei "a szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen."
végül kiderül, h József Attila idejében se létezett az Attila név
és a 13.században az olaszoktól vagy a németektől vettük át...
és biztos csak azután lett Etelköz is
hisz a német ecil kellett hogy legyen az eredeti
hiszen Fercsik-Raátz nem tévedhet, se a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
azok aztán tűpontos nyilvántartást vezetnek vissza egészen a 11.századig.
még talán a hónapot is tudják, mikor lett önálló személynév
és az idézet szándékos kiválasztásával még véletlenül se a kedves ulrich előítéletessége mutatkozik meg, amikor felette 2 sorral az van:
1967-ben már a 6. leggyakoribb név volt, a 80-as években pedig a 7. helyen állt.[6] Az 1990-es években az Attila igen gyakori volt, a 2000-es években a 17-24. leggyakoribb férfinév
Hát diplomája van -- ennek ellenére dilettáns. Látod, megint rossz a logikád: HOL írtam én, hogy a "képzettség" garancia a hülyeség ellen??
Ellentétben veled, aki csak egy agymosott hülye vagy.
Névjegykártyád.
Finnugor eredet bizonyítéka, genetikailag nulla. Régészetileg nulla. Nyelvileg is nulla. Mégis miről beszélünk itt???
Hogy te miről beszélsz, azt itt is mutatod: NINCS finnugor eredet, mert az nyelvi és nem embertani/genetikai kategória ...
Nyelvileg is nulla.
Ezt hagyjuk meg a nyelvészeknek, akiknek (nem csak a magyaroknak) közel konszenzusos álláspontja ellentétes a tiéddel. És egy nem egzakt tudomány esetén ez több, mint elégséges. (Ami természetesen NEM jelenti azt, hogy újabb adat/metodikai fejlődés eredményeképpen ez örökké így is marad. Lásd pl. Pusztay "módosított" teóriáját).
De veled itt befejezem, mert képtelen vagy a kulturált társalgásra.
